Glycerius római császár
| Glycerius | |
.jpg) | |
| Glycerius képe aranypénzérméjén | |
| A Nyugatrómai Birodalom augustusa | |
| Uralkodási ideje | |
| 473 márciusa – 474 júniusa (1 évig) | |
| Elődje | Olybrius |
| Utódja | Iulius Nepos |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 420 körül Dalmácia |
| Elhunyt | 480 után Dalmácia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Glycerius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Glycerius (420 körül – Dalmácia, 480 után) nyugatrómai császár volt 473 és 474 között. A burgundok befolyásuk alatt tartották, de a források általánosságban nem ítélik rossz uralkodónak.
Politikai helyzet trónralépését megelőzően
[szerkesztés]472-ben Anthemius császár és a magister militum (hadsereg főparancsnoka), Ricimer között polgárháború tört ki.[1] Ricimer császárjelöltje Olybrius volt. Anthemius bezárkózott Rómába, amit több hónapnyi ostrom után júliusban bevettek és kifosztottak, megölve őt is.[2] Olybrius és Ricimer mindössze pár hónapig éltek még, november kezdetére a trón megüresedett.[1]
Uralkodása
[szerkesztés]Négy hónap interregnum után Gundobad burgund király, Ricimer unokaöccse és az új magister militum Glyceriust, a comes domesticorumot (császári udvari elit kadétegységek vezetője) segítette trónra. Márciusban Ravennában hirdették ki uralkodónak.[3]
Több kora középkori forrásból tudjuk, hogy 473-ban veszett el Massilia (ma Marseille) és Arelatum (ma Arles) a nyugati gót Eurich királynak.[1] Eközben a keleti gótok felől is veszély fenyegetett. Ez a nép a hun birodalom összeomlását követően engedélyt kapott Marcianus keletrómai császártól a pannóniai letelepedésre. Theodemir király fia, Theodorik (Itália későbbi meghódítója) lejjebb húzódott a népének egy részével Moesia régiójába. Theodemir testvére, Vidimer vagy Videmir is délnek indult[4] és kinyilvánította szándékát Itália elfoglalására.[5] Glycerius ajándékokat küldött a királynak és megengedte, leszervezte átkelését Galliába.[1]
Uralmát a keleti császár, I. Leo nem ismerte el. Glycerius úgy látszik próbált megegyezést találni, például 474-ben a Nyugat nem választott saját konzult, hanem elfogadta a Kelet által választottat, a kiskorú II. Leot, de Konstantinápoly határozott volt szándékában.[1] Iulius Nepost, a Nyugatrómai Birodalom dalmáciai magister militumát és Verina császárné unokahúgának férjét nevezték ki.[6]
474 júniusában Nepos landolt Portus Augustinál[7] vagy Ostiánál. Riválisa úgy látszik előre tudott érkezéséről és Rómába ment, ahogy ezt egy ott vert érme mutatja.[1] Fegyveres összecsapásra azonban nem került sor, Glycerius megadta magát.[8]
Gundobad, Glycerius szponzorja nem avatkozott bele a történtekbe. Ez talán azért lehetett, mert apja és fivérei ekkortájt halhattak meg és otthon kellett maradnia, hogy az öröklődést lerendezze.[9]
Utóélete
[szerkesztés]Nepos elődjét Salona püspökének,[10] majd amikor egy év múlva visszaűzték Dalmáciába, személyes püspökének nevezte ki.[1] Egy történetíró szerint a Nepos elleni 480-as merényletben érintett volt.[11] A modern történészetben előkerült az a valószínűtlen feltevés is, hogy Odoaker, miután Dalmácia régióját is uralma alá hajtotta Mediolanum (ma Milano, magyarul Milánó) püspökévé tette. Glycerius vélhetően Salona püspökeként fejezte be életét.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h Mathisen 1997
- ↑ Havas 2007 683. o.
- ↑ Grant 1996 285. o. Mathisen 1997
- ↑ Grant 1996 286. o.
- ↑ Grant 1996 286. o. Mathisen 1997
- ↑ Grant 1996 286. o. Mathisen 1997
- ↑ Grant 1996 286. o.
- ↑ Grant 1996 286. o. Mathisen 1997
- ↑ Grant 1996 286. o. Mathisen 1997
- ↑ Havas 2007 684. o. Mathisen 1997 Grant 1996 286. o.
- ↑ Havas 2007 684. o. Mathisen 1997 Grant 1996 286. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Grant 1996: Grant, Michael. Róma császárai ford.: Borhy László:. Corvina (1996). ISBN 963 13 4013 9
- ↑ Havas 2007: Havas, László, Hegyi W. György, Szabó Edit. Római történelem. Osiris (2007). ISBN 978 963 389 908 3
- ↑ Mathisen 1997: Ralph W. Mathisen: Glycerius (3/5 March 473 – June 474) (angol nyelven), 1997. (Hozzáférés: 2023. március 16.)
Külső oldalak
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Olybrius |
Következő uralkodó: Iulius Nepos |
