Gill-tó
| Gill-tó (Lough Gill, Loch Gile) | |
 | |
| Ország(ok) |  Írország |
| Elsődleges lefolyások | Garavogue |
| Hosszúság | 8 km |
| Szélesség | 1,5 km |
| Felszíni terület | 13,4 km2 |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Szigetek | 20 |
| Települések | Sligo |
| Elhelyezkedése | |
 Gill-tó
Pozíció Írország térképén
| |
 é. sz. 54° 15′, ny. h. 8° 22′54.250000°N 8.366667°WKoordináták: é. sz. 54° 15′, ny. h. 8° 22′54.250000°N 8.366667°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gill-tó témájú médiaállományokat. | |
A Gill-tó vagy Lough Gill (írül Loch Gile, jelentése: „világos / fehér tó”) tó az Ír Köztársaságban, Sligo, illetve kisebb részt Leitrim megyében. Mintegy 8 kilométer hosszú, 1,5 km széles, vizét északnyugati irányban, a Garavogue folyóba üríti, Sligo város közelében.
A festői tavat erdős hegyek veszik körül. Népszerű a madarak kedvelői közt. A tóra néz a megerődített Parke kastélya, amelyet az 1600-as években Robert Parke emelt az O'Rourke (írül Uí Ruairc) klán korábbi erődítményének helyén. A klán a 7. századtól uralta a térséget és Oliver Cromwell idejéig fennmaradt. 952 körül a klánból származó Sean Ferghal O Ruairc volt Connacht tartomány királya.
A tónak mintegy húsz kis szigete van, köztük a romantikus hangulatú Innisfree, amelynek nevét William Butler Yeats verse tette halhatatlanná.
További információk
[szerkesztés]
|
Ez a tóról, tengerről, öbölről, fjordról, állóvízről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
