Ugrás a tartalomhoz

Gdynia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gdynia
Gdynia címere
Gdynia címere
Gdynia zászlaja
Gdynia zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságPomerániai
Rangjárási jogú város
Alapítás éve1253 előtt
Városjogok1926. február 10.
PolgármesterWojciech Szczurek
Irányítószám81-000-től 81-919-ig
Körzethívószám+(48)58
RendszámGA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség245 222 fő (2021. márc. 31.)[41]
Népsűrűség1 814,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-205,7 m
Terület135,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 31′ 03″, k. h. 18° 32′ 24″54.517500°N 18.540000°EKoordináták: é. sz. 54° 31′ 03″, k. h. 18° 32′ 24″54.517500°N 18.540000°E
Gdynia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdynia témájú médiaállományokat.

Gdynia (kiejtése, IPA: [ˈgdɨɲa], németül: Gdingen vagy Gotenhafen, kasub nyelven Gdiniô [ˈgdiniɔ]) város Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Balti-tenger déli partján.

Fekvése

[szerkesztés]

Gdynia Észak-Pomerániában, a Gdański-öböl partján fekszik. Gdynia Gdańskkal és Sopottal együtt alkotja a Hármasváros (Trójmiasto) városközösséget, melynek együttesen több mint egymillió lakosa van.

Története

[szerkesztés]
Gdynia kikötője

Gdyniát 1253-ban említik először pomerániai halászfaluként, de Oksywie (mely ma a város része) már 1209-ben szerepel írott forrásban. Itt épült a lengyel tengerpart első temploma. 1380-ban a város elődjének tekintett falu birtokosa a rocosini Péter a települést a cisztercieknek adta és ennek következtében Gdynia 1382 és 1772 között az oliwai ciszterci apátsághoz tartozott. Még 1789-ben is csak 21 ház volt a faluban.

Azon a területen, ahol a mai városmag áll, a történelem előtti időkben az oksiwi kultúra központja volt, melyet később gótok, végül pedig balti-porosz szlávok telepítették be. A terület Pomeránia részeként 990-től 1308-ig Lengyelország tartománya volt. 1308-ban a Német Lovagrend hódította meg és az ő kezükben maradt 1466-ig. Ekkor a Lengyel-Litván Unió része lett. 1772-ben a területet Poroszország kebelezte be és 1871-ig, Németország megalakulásáig porosz terület maradt.

1870-ben Gdynia falunak mintegy 1200 lakosa volt és a módosabb halászfalvak közé tartozott. Már ekkor népszerű üdülőhely volt vendégházakkal, éttermekkel, kávézókkal, több téglaépülettel, kis kikötővel, melyben kisebb kereskedelmi hajók is kiköthettek. Az első világháborút lezáró Versailles-i békeszerződésben az akkor már kisváros Gdynia a korábbi Lengyel-Pomeránia részeivel együtt a Lengyel Köztársaság része lett, míg Gdansk és környéke Danzig Szabad Városként a Népszövetség ellenőrzése alatt csak részleges lengyel ellenőrzés alá került.

A kikötő megépítése

[szerkesztés]

Azt a döntést, hogy Gdyniában kell megépíteni az ország legfőbb kikötőjét, 1920 telén hozta meg a lengyel kormány a danzigi hatóságoknak lengyel–szovjet háború idején tanúsított ellenséges magatartása miatt. A kikötő építése 1921-ben indult meg, de a gazdasági nehézségek miatt nagyon lassan haladt és csak a Szejm 1922. szeptember 22-én alkotott, a kikötő építéséről szóló határozata után gyorsult fel. Az első, ekkor még viszonylag kis méretű, de már nagyobb hajók befogadására is alkalmas kikötő 1923-ra készült el, az első tengerjáró hajó 1923. augusztus 13-án kötött ki. A munkák további gyorsítására 1924 novemberében a lengyel kormány egyezményt írt alá a kikötőt építő francia–lengyel konzorciummal, mely 1925-re megépítette a hét méter mély kikötőt, a déli gátat és az északi gát nagy részét, a kikötőhöz menő vasútvonalat és a kikötői berendezéseket. Mindazonáltal munkák a vártnál lassabban haladtak és csak 1926 májusa után gyorsultak fel a lengyel tengeri export növekedése és a gazdasági fellendülés hatására. A lengyel-német kereskedelmi háború kitörése miatt ugyanis a forgalom nagyrészt a tengeri utak felé terelődött. 1930 végéig megépültek a dokkok, a gátak, a hullámtörők és számos kisegítő és ipari berendezés. A tengeri szállítás nagysága az 1924. évi 10. 000 tonnáról 1929-re 2. 923. 000 tonnára növekedett. Ebben az időben Gdynia volt az egyetlen olyan lengyel kikötő, melyet keresztül a lengyel szénexportot le lehetett bonyolítani. 1931 és 1939 között Gdynia univerzális tengeri kikötővé bővült. 1938-ban Gdynia volt a legnagyobb és legmodernebb kikötő a Balti-tengeren és a tizedik legnagyobb kikötő Európában. A forgalom elérte a 8,7 millió tonnát, melynek 46%-át a lengyel külkereskedelem tette ki. 1938-ban a gdyniai hajógyár elkezdte építeni első tengerjáró hajóját az Olzát.

A modern Gdynia kialakulása

[szerkesztés]
Gdynia városrészei

A kikötő építésével párhuzamosan 1925-ben bizottság alakult egy korszerű kikötőváros felépítésére, melyre a tervek 1926-ban el is készültek. A befektetők 1927-ben adókedvezményeket kaptak és a város különösen 1928 után ugrásszerű fejlődésnek indult. 1939-re a lakosság száma elérte a 120. 000 főt.

A fejlődést a második világháború kitörése akasztotta meg, mely során a németek megszállták és a birodalomhoz csatolták a várost. Gdynia új nevet is kapott, a Gotenhafen név az egykori germán népre a gótokra kívánt emlékeztetni. Mintegy 50. 000 lengyelt űztek el otthonaikból és helyükre németeket telepítettek. A kikötő haditengerészeti bázis lett. A hajógyárat 1940-ben bővítették és a kieli hajógyár alá rendelték. A hadikikötőt 1943-tól számos szövetséges légitámadás érte, azonban csak kisebb károkat szenvedett. A nagy pusztulást a németek 1945. évi visszavonulása hozta, mely során a kivonuló német csapatok a kikötői létesítmények 90%-át elpusztították. A kikötő bejáratát pedig a Gneisenau csatacirkáló zárta el.

Az Aquarium tengeri múzeum

1945. március 28-án Gdyniát felszabadították a szovjet csapatok és a Gdański vajdaság részeként újra visszakerült Lengyelországhoz. Az 1970-es években a gdyniai hajógyárban is munkástüntetések voltak, mely során a kommunista karhatalom tüzet nyitott a munkásokra. Az elesetteket egy kitalált munkás, Janek Wiśniewski alakja szimbolizálja, akit Mieczysław Cholewa énekelt meg Pieśń o Janku z Gdyni című dalában. Gdynia egyik fő utcáját is róla nevezték el és őróla mintázta a nagy lengyel rendező, Andrzej Wajda A vasember című filmjében „Mateusz Birkut” alakját is.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Sea Towers
A Kasubok tere és Antoni Abraham író szobra

Gdynia viszonylag új város, ezért nincsen sok régi épülete.

  • A város legrégibb épülete a 13. századi eredetű Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt oksywiei templom.
  • Van néhány 17. századi neogótikus palota a Folwarczna utcában a Orlowo városrészben.
  • A városnak a tengeri élővilágot bemutató tengeri múzeuma van.
  • A kikötőben áll két múzeumhajó a Blyskawica romboló és a Dar Pomorza fregatt.
  • A városban sok a 20. század elejének építési stílusában épült ház látható.
  • A város környéki dombok és a tengerpart a természet szerelmeseinek kedvelt helyei
  • Az 54 m magas Kamienna Góráról az egész városra nagyszerű kilátás nyílik.
  • Szárnyashajókon kirándulást lehet tenni a gdanski Westerplattéhoz és a környező partokhoz.
A Dar Pomorza múzeumhajó

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Gdynia testvérvárosai 2017-ben[42]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.klaipeda.lt/lt/meras/miestai-partneriai/gdyne-gdynia-lenkija/3508
  2. https://www.gdynia.pl/bip/miasta-siostrzane,1760/klajpeda,341503
  3. a b c d e f g h i j k l m n https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/wspolpraca-z-miastami-siostrzanymi,341487
  4. https://www.klaipeda.lt/lt/savivaldybe/meras/miestai-partneriai/225
  5. http://www.aalborgevents.dk/venskabsbyer/gdynia-polen
  6. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/aalborg,341497
  7. https://www.aalborgevents.dk/venskabsbyer/
  8. http://gdynia.pl/bip/miasta-siostrzane,1760/baranowicze,341504
  9. https://www.intex-press.by/2017/06/20/dvadtsat-tri-gorodov-pobratimov-baranovichej-chto-my-o-nih-znaem/
  10. https://baranovichy.by/goroda-pobratimi-ru
  11. http://enfaohn.hainan.gov.cn/wsbSR/wsbSC/index_m.html
  12. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/haikou,341510
  13. https://www.karlskrona.se/kommun-och-politik/sa-arbetar-vi-med/internationellt-arbete/vanorter-och-natverk/
  14. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/karlskrona,341501
  15. https://www.karlskrona.se/kommun-och-politik/sa-arbetar-vi-med/internationellt-arbete/
  16. https://www.gdynia.pl/bip/miasta-siostrzane,1760/kotka,341498
  17. http://www.kotka.fi/tietoa_kotkasta/kansainvalinen_toiminta
  18. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/kotka,341498
  19. https://www.kotka.fi/kotkan-kaupunki/tietoa-kotkasta/?highlight=Gdynia
  20. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/kristiansand,341499
  21. https://www.liepaja.lv/sadraudzibas-pilsetas/
  22. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/liepaja,341507
  23. http://www.visitoruk.com/Plymouth/20th-century-T1342.html
  24. https://www.gdynia.pl/bip/miasta-siostrzane,1760/plymouth,341488
  25. https://www.plymouthherald.co.uk/whats-on/whats-on-news/plymouths-twin-cities-charming-things-3667510
  26. https://www.gdynia.pl/bip/miasta-siostrzane,1760/seattle,341505
  27. http://www.seattle.gov/oir/sister-cities/seattles-21-sister-cities/gdynia
  28. https://www.seattle.gov/oir/sister-cities/seattles-sister-cities
  29. https://www.kiel.de/de/kiel_zukunft/kiel_international/Gdynia.php
  30. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/kilonia,341490
  31. https://www.kiel.de/de/kiel_zukunft/kiel_international/index.php
  32. a b https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane/wspolpraca-z-miastami-siostrzanymi,341487
  33. https://rustavi.gov.ge/page/45
  34. https://trojmiasto.wyborcza.pl/trojmiasto/7,35612,28392984,plac-przed-muzeum-miasta-gdyni-otrzymal-nazwe-wolnej-ukrainy.html
  35. https://zt-rada.gov.ua/?pages=15806
  36. https://zt-rada.gov.ua/?items=54
  37. https://zt-rada.gov.ua/?pages=15778
  38. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/zhuhai-miasto-zaprzyjaznione,496862
  39. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/zwiazek-wybrzeza-opalowego,341509
  40. https://bip.um.gdynia.pl/miasta-siostrzane,1760/kunda,341508
  41. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/042214362011-0934100?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.
  42. Gdynia testvérvárosai

További információk

[szerkesztés]