Gaszner Péter
| Gaszner Péter | |
| Született | 1939. augusztus 4. Békéscsaba |
| Elhunyt | 2017. július 25. (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar  |
| Házastársa | Ludány Andrea (h. 1964–1978) Saál Mária (h. 1978–1983) Katona Mária (h. 1983–2007) |
| Gyermekei | Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984). |
| Szülei | Gaszner László Barkóczy Klopsch Marianne |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaszner Péter témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | A Pécsi Egyetemi Almanach, 1367–2019 fotója |
| Gaszner Péter |
| Elhunyt Gaszner Péter. Magyar Pszichiátriai Társaság. 2017.08.04 |
Gaszner Péter (Békéscsaba, 1939. augusztus 4. – Budapest, 2017. július 25.) az OPNI osztályvezető főorvosa, pszichiáter, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
Családja
[szerkesztés]Szülei Gaszner László (Komádi, 1904. november 4. – 1983.) és Barkóczy Klopsch Marianne (Budapest, 1908. március 15. – 2003.) középiskolai tanár. Apai nagyszülei Gaszner Károly és Kugler Mária, anyaiak Barkóczy Béla (1872–1957) és Buday Róza (1882–1974).
Gyermekei: Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984). Gyermekei közül három orvos lett, míg egyikük, Mariann a közgazdasági pályát választotta.
Egerben, a Fájdalmas Anya (Hatvani) temetőben (Szépasszonyvölgy mellett) a Barkóczy-Gaszner Kriptában nyugszik.
Tanulmányai
[szerkesztés]Iskoláit Békéscsabán és Diósgyőrben, majd az Újdiósgyőri Gimnáziumban[1] végezte. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett 1963-ban orvosi diplomát. Szakvizsgái: neurológia, pszihiátria (1970), klinikai farmakológia (1980).
Munkahelyei, beosztásai
[szerkesztés]- Rövid miskolci kitérő után 1963–1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján Környey István professzor irányításával lett ideg-, majd elmegyógyász. 1963-1964 gyakornok, 1964-1970 klinikai orvos, 1970-1976 tanársegéd, 1976-1978 egyetemi adjunktus.
- Pályája nagy részében 1978-tól 2007-ig az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet pszichiátriai osztályán dolgozott.
- Több mint 45 éves oktatói tevékenységéből húsz évet a Semmelweis Egyetem professzoraként töltött.
- 1995-ben habilitált a Semmelweis Egyetemen.
Vezetői megbízásai
[szerkesztés]1980–2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI, Lipótmező), osztályvezető főorvosa volt, az intézet bezárásáig. Egy száznegyven fős osztályt vezetett.[2]
Tudományos fokozatai, címei
[szerkesztés]1976. MTA kandidátusa, „Az atropin-coma terápia módosított eljárása" című disszertációja alapján.[3]
1997. MTA doktora, „Az affektiv betegségek komplex elemzése” című értekezése alapján.[4] Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] [5] MTA orvosi osztálya tanácskozó testületi tagja.
Külföldi útjai, díjai és elismerései
[szerkesztés]- A szakmai tanulmányutakból legfontosabbak a Gdańsk-i, az egyéves Manchesteri, az Umeå-i, a Buenos Aires-i és a többszöri Nashville-i (Vanderbilt Egyetem).
- Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000)
- A Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja
- A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora
- Buenos Aires-i Egyetem Kennedy-csillag
Fontosabb közéleti szerepvállalásai
[szerkesztés]- Neurológiai és Pszichiátrai Bizottság titkára. Akadémiai Almanach 1985 I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei[6]
- A Pszichiátriai (WPA) és a Neuro-pszichofarmakológiai Világszövetség (CINP) vezető tisztségeit töltötte be.
- A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke
- A Neuro-Psychopharmacologia Hungarica szakmai folyóirat alapító főszerkesztője.
- Magyar Pszichiátriai Társaság (1980–2017)
- Pszichiátriai Világszövetség (1981–2017)
- Neurológiai Világszövetség (1982–2017)
- Svéd Pszichiátriai Társaság (1984–2017)
- MTA Pszichiátriai Bizottság (1990–2017)
- Nemzetközi Nozológiai Társaság (1995–2017)
- Magyar Pszichofarmakológiai Társaság (1995–2017)
Szakterülete
[szerkesztés]Specialitásai voltak: alvászavar, pánikbetegség, fóbia, depresszió, mániás depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, alkohol- és egyéni életvezetési problémák, kapcsolati zavarok, krízishelyzetek, beilleszkedési problémák, kényszerbetegség, hangulati zavarok, szkizofrénia, menedzser-betegség. Például a fóbiák és a velük rokon szorongásos zavarok a leggyakoribb lelki betegség formák, amelyek a népesség 20-40 százalékánál fordulnak elő. A kényszerbetegségekben a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. A szkizofrénia a hazai lakosság 0,7-1 %-ban fordul elő. Ezek a betegségek ma már gyógyíthatók, pontosabban a tünetmentesség biztosítható, ha a beteg együttműködik az orvossal. Gaszner Péter 2002-ben a pszichiátria gyógyítási hatásfoka kapcsán: a következőt nyilatkozta: „Nem véletlen, hogy tünetmentességről beszéltem és nem gyógyításról. Gyógyítani azt a betegséget tudjuk, aminek biztosan tudjuk az okát. A pszichiátriai kezelések nem mérhetőek össze a testi orvoslásban használt kezelések eredményességével. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani. A pszichiátriákon adagolt szerek csupán arra szolgálnak, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat, ez azonban hosszabb távon nem segít az illetőnek a mentális nehézsége leküzdésében. Nem véletlen, hogy ha a gyógyszerezett páciensek abbahagyják a szer szedését, „visszaesnek”: tüneteik kiújulnak, amire a pszichiáterek rendszerint azt mondják: „nem szedte elég ideig a gyógyszereit”, de valójában arról van szó, hogy ezek a szerek nem állítják helyre az illető mentális egészségét, és csupán addig nyomják el a tüneteket, ameddig szedik őket.”[7][8] Gaszner Péter a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke volt, mivel szakterülete volt a pszichofarmakológia, ugyanis az ideg és elmebetegségek gyógyszeres kezelése az ötvenes évek óta jelentős mértékben átalakította a terápiát. A klórpromazint fedezték fel először. A hetvenes évektől, amikor megjelentek a szelektív vegyületek, még jobban felgyorsult a fejlődés. Gaszner Péter sikeresen alkalmazta a hagyományos pszichoterápiát a gyógyszeres kezelésekkel kombinálva. Ez irányú kutatási eredményeit többek között az 1989-ben megjelent „A lelki betegségek gyógyszeres kezelése” c. 139 oldalas könyvében foglalta össze.[9]
Főbb publikációi
[szerkesztés]- Gaszner Péter (1939-) 6 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[10]
- Mózsik Gyula dr., Gaszner Péter dr., Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr.: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0-600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra. Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam) 1974-09-01 / 35.szám. szám[11]
- Bódis Lóránt dr., Gaszner Péter dr. és Radnai Béla dr.: Nagy dózisú (50.0-600.0 mg) intravénásán adott atropin hatása a szívműködésre. Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam) 1976-03-28 / 13. szám[12]
- Gaszner Péter-Thomas A. Ban. CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders; Bp., Animula. 1998
- A lelki betegségek gyógyszeres kezelése; Bp., HungáriaSport RMV Nyomda. 1989
- Gaszner Péter-Uriel Halbreich-Gustav Hoffmann. Psychiatry and the Law – Central European Psychiatry; Kiadó. Lundbeck Hungária Kft. Bp., 2000
- Gaszner Péter dr.- Ban Thomas A.:A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése; Kiadó Kalm-R Bt. 2007. Ismertető:[13]
- CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése = Composite diagnostic evaluation of hyperthymic disorders : CODE-HD / Gaszner Péter & Thomas. Kalmár Sándor, Kalmár Koppány. Kecskemét. Kalm-R Bt., 2007
- Web of Science [14] 37 nemzetközi szaklapban megjelent „A” kategóriás első szerzős publikációját közli, a független hivatkozások száma 590.
Tudományos munkásságának értékelése
[szerkesztés]1. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán. Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) 2000 / 12. sz.[15]
2. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán, Pásztor Emil.[16]
Részletek: „Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin-coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott” toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac, 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban; Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, ül. a clozapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro- Psychopharmac. Bioi. Psychiat. 26,603-607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, ill. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte.!!” Bár az akadémikusi címet megérdemelte volna, akadémikusnak nem választotta meg az MTA.
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer Főorvos Elmeosztálya. Alexandra Kiadó. Pécs. 2017 [17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Diósgyőri Gimnázium. www.diosgyorigimnazium.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Akadémiai Értesítő, 1997 (46. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] (magyar nyelven). Régikönyvek - Régi könyvek az Interneten!. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- ↑ Akadémiai Almanach 1985 | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
- ↑ Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért. A mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete. Kényszerpszichiátria: segítség vagy erőszak ? Gaszner Péter nyilatkozata. 2019-08-16. [2019. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Orvos Válaszol. Szakértői adatlap. Dr. Gaszner Péter-pszichiáter. 191 kérdésre válaszolt. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Lipótmező felszámolásának súlyos következményei - interjú (magyar nyelven). hvg.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Szerző keresési találatok (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam, 35-39. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
- ↑ Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam, 10-13. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
- ↑ Animula kiadó (hu-HU nyelven). animula.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 19.)
- ↑ Web of Science honlapja
- ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 20.)
- ↑ Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ Gaszner Péter és Rihmer Zoltán Főorvos Elmeosztálya
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar Ki Kicsoda 1990, Biográf, Láng Texoft Kiadó, Budapest, 190
- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1992, Biográf, Budapest, 302
- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1994, Biográf, Budapest, 329
- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf, Budapest, 338
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1998, Biográf, Budapest, 359
- MARQUIS Who’s Who in the World 16th Ed. 1999, New Providence, 547
- Ki Kicsoda 2000 1 kötet, Greger-Biográf, Budapest, 557-558.
- Biográf Ki Kicsoda 2002, Poligráf Kiadó, Budapest, 604
- Biográf Ki Kicsoda 2004 1. kötet. Poligráf, Budapest, 546
- MTI Ki Kicsoda 2006, A-K, MTI, Budapest, 578
- MTI Ki Kicsoda 2009, MTI, Budapest, 367
- Pécsi Egyetemi Almanach. (1367-1999) Gaszner Péter. Életrajz és fénykép
- Wegener, Gregers: In Memoriam: Peter Gaszner (1939-2017) by Thomas A. Ban (angol nyelven). inhn.org, 2017. december 28. [2020. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 28.) Gaszner Péterre emlékezik Thomas A. Ban
- Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya. Sorozatcím: Tények és Titkok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003.
- Végső búcsú Gaszner Pétertől | Magyar Pszichofarmakológusok Társasága (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 28.) Búcsúbeszéd Gaszner Péter professzor temetésén Egerben. A beszédet írta és elmondta Faludi Gábor 2017. augusztus 8-án Gaszner Péter professzor temetésén Egerben, a Fájdalmas Anya kápolnában.
- Elhunyt Professzor Dr. Gaszner Péter. www.mptpszichiatria.hu. (Hozzáférés: 2020. június 28.) Elhunyt Gaszner Péter. MPT
- Békéscsaba. Híres emberek. Gaszner Péter
- Pszichiáter Híres magyar pszichiáterek. Gaszner Péter OPNI-nál osztályvezető főorvos, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára.
