Ugrás a tartalomhoz

Gát (biológia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A női gát izomrendszere
A férfi gátjának izmai

A gát (perineum) lezárja a kismedence kimenetét, alátámasztja a kismedencei szerveket, az urogenitalis traktus és az emésztőrendszer fontos nyílásai találhatók rajta, és azok záróizmai helyezkednek el állományában.

Anatómiája

[szerkesztés]

A két comb között a farkcsont csúcsától a külső nemi szervekig a férfiaknál a herezacskóig, a nőknél a nagyajkakig terjedő terület. A bőrterület közepén főleg fiúknál jól látható forradásszerű vonal, a gátvarrat húzódik végig. A gátvarrat hátsó felén a végbélnyílás található. Elülső felében a nemi szervek egy része foglal helyet. Az említett szervek körül a hozzájuk tartozó izmok, erek és idegek találhatók meg. Két izmos lemez és azok kötőszövetes borítása (fascia) képezi az alapját. Hátul a (diaphragma pelvis), amelynek izomlemeze a végbélemelő izom (m. levator ani), ez egy nyílást hagy szabadon elöl (hiatus urogenitalis), ez a (diaphragma urogenitale) zárja le, amelynek izomlemeze a mély haránt gátizom (m. transversus perinei profundus).

A női gát

[szerkesztés]

A gát alatt klinikailag nők esetében a hüvely és a végbél közötti területet értjük. A gát izmos-kötőszövetes lemezei a női nemi szervek támasztékául szolgálnak. Szülés alatt a lágy szülőcsatorna kialakításában vesznek részt.

Klinikai jelentősége

[szerkesztés]

Nőknél

[szerkesztés]

Szülészeti szempontból fontos terület a szülés lefolyása és a szüléseknél esetleg előforduló gátsérülések miatt. Szüléskor, a gátrepedések megelőzésére, esetenként gátmetszést végeznek. Először szülő nők kórlapjain szokásosan a "magas gát" figyelmeztetést alkalmazzák, míg a gátmetszésen átesett, korábban szült nők esetén a "heges gát" a szokásos szöveg.[1] A gát sérüléseit plasztikai műtéttel lehet korrigálni (helyreállítani). Az egyéb nőgyógyászati műtétek nagy részénél is a gát felől érhető el az operálandó szerv.

Mindkét nemnél

[szerkesztés]

Fontos terület urológiailag és sebészetileg - a prosztata esetében csak férfiaknál -, de mindkét nemben a húgyhólyag, a végbél és az egyéb kismedencei szervek elérése szempontjából.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]