Gárdos Aladár
| Gárdos Aladár | |
| Született | Grosz Aladár 1878. április 12.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1945. január 15. (66 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdos Aladár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gárdos Aladár, született Grosz Aladár[3] (Budapest, 1878. április 12.[4] – Budapest, 1945. január 15.)[5][6] magyar szobrász.
Életpályája
[szerkesztés]Grosz Adolf vendéglős és Sternberg Karolina fiaként született. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolában kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. 1903-ban kapta meg első munkáját, amely a zalatnai Lukács Béla-szobor volt. 1915-ben Grósz családi nevét Gárdosra változtatta.[7] A fasizmus áldozata lett.
Magánélete
[szerkesztés]1919. december 28-án Budapesten házasságot kötött a nála 15 évvel fiatalabb Glatter Etelkával, Glatter Ármin és Heller Zsófia lányával.[8]
Művei
[szerkesztés]
- Lukács Béla szobra (Zalatna, 1904)
- Hajléktalanok (1906)
- Kossuth Lajos-szobor (Sátoraljaújhely, 1911)
- Deák Ferenc-szobor (Miskolc, 1925)
- Küzdelem a hüdrákkal (Budapest, 1927)
- Juhász-kút (Ricse, 1928)
- Árvízi emlékmű (Miskolc, 1928)
- Hanvai Sándor síremléke (Budapest, 1930)[9]
- Bolyai Farkas és Bolyai János dombormű (Szeged, 1930)
- Elhagyottak szobra (Budapest, 1932)[10]
Díjai
[szerkesztés]- Rudics-ösztöndíj (1906)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119379/1915. MNL-OL 30793. mikrofilm 1263. kép 3. karton
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 541/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 34/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva. Budapesti Központi Járásbíróság Pk. I. 585026/1947-sz.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 119379/1915. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 1263. kép 3. karton, ill. MNL-OL 30793. mikrofilm 1264. kép 2. karton.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. állami házassági akv. 1154/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Hanvai Sándor síremléke. Köztérkép.hu, Neszták Béla műlapja
- ↑ Azonos Hanvai Sándor sírszobrával. Köztérkép.hu, Pál Tamás műlapja
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 307. o. Online elérés
- Hung-Art.hu
További információk
[szerkesztés]- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt. 1937.
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939.
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Újpest lexikon. Szerkesztőbizottság elnöke: Sipos Lajos, főszerkesztő: Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.
