Florencia (Caquetá)
Florencia | |||
| |||
Becenév: La Puerta de Oro de la Amazonia Colombiana („a kolumbiai Amazónia aranykapuja”) | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kolumbia | ||
Megye | Caquetá | ||
Alapítás éve | 1902 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 191 867 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 242 m | ||
Időzóna | COT (UTC-5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 1° 36′ 51″, ny. h. 75° 36′ 42″1.614167°N 75.611667°WKoordináták: é. sz. 1° 36′ 51″, ny. h. 75° 36′ 42″1.614167°N 75.611667°W | |||
Florencia a kolumbiai Caquetá megye székhelye.
Földrajz
[szerkesztés]A város Kolumbia délnyugati, azon belül Caquetá megye nyugati részén található, az Andok keleti kordillerájának lábánál, Amazónia határvidékén, az Hacha folyó partján. A hegyekből számos vízfolyás érkezik, ami amellett, hogy bőséges természetes vízzel látja el a várost, egyben áradásveszélyt is jelent. A város a tenger szintje felett nagyjából 242 méterrel fekszik, az éves átlaghőmérséklet 27 °C.[1]
Története
[szerkesztés]A spanyol hódítás előtt különféle indián törzsek (például az andakik, a vitotók és a koregvahék) éltek a mai város területén (főként a folyók közelében), leszármazottaik ma is jelen vannak. Az első spanyol felfedező, aki a területen járt, Hernán Pérez de Quesada volt 1542-ben, később pedig számos spanyol konkvisztádor, katolikus hittérítő, portugál kereskedő és szökött afrikai rabszolga érkezett ide, de jelentős települést nem alapítottak.[2]
A mai Florencia várost 1902. december 25-én alapította meg a nariñói származású Doroteo de Pupiales kapucinus atya. A Florencia név eredetére két magyarázatot adnak: az első szerint a flor spanyol szóból ered, amely „virág”-ot jelent, és a számos színpompás virágra utal, amelyek annyira megtetszettek a vidéken az alapító atyának. A második magyarázat jóval prózaibb: az új település ugyanis egy, a La Perdiz nevű szakadék mellett elhelyezkedő, a környéken tevékenykedő kaucsuktermelőkhöz tartozó épület körül alakult ki, és ennek az épületnek a tulajdonosi köréhez kötődő olasz Paolo Ricci tiszteletére nevezték el így a települést, ő ugyanis Firenzéből származott, és Firenze spanyol neve Florencia.[2]
Néhány év múlva, 1908 és 1909 között egy újabb szerzetes, Fidel de Montclair volt az, aki új városépítészeti terveket ötlött ki: neki köszönhető a mai belváros szerkezetének megtervezése is, és az is, hogy városközpontul a Santander (Pizarro) parkot jelölték ki.[2]
1912-ben község rangra emelkedett a település, amelynek első polgármestere Isaías Cerquer lett. 1950. március 14-én, amikor létrejött Caquetá megye elődje, a Caquetá nevű intendencia, ennek székhelyévé Florenciát tették meg. A következő évtizedben több, vallási jellegű iskolát is alapítottak a településen, amelynek köszönhetően jelentősen javult az írni-olvasni tudás a lakosság körében. Ugyanekkor az ország más részein tomboló politikai erőszak elől menekülve számos letelepedő érkezett Florenciába, így új városrészek épültek fel. Ugyancsak átalakította a városképet, és szintén hozzájárult új városnegyedek (Siete de Agosto, Torasso, Los Alpes, La Libertad, Juan XXIII) kialakításához az Hacha folyó 1962-es nagy áradása.[2]
1981-ben létrejött Caquetá megye, amelynek Florencia maradt a székhelye. 1984-ben az Április 19. Mozgalom gerillái próbálták meg bevenni a várost. A 20. század végén és a 21. század elején jelentős fejlődésen ment át a város, ekkor épült fel többek között a községi palota, a megyei kormánypalota és a Torre Jorge Eliécer Gaitán nevű toronyház. Ugyanebben az időszakban épült ki Bellavista, Villamónica és Yapurá városrész is.[2]
Gazdaság
[szerkesztés]A városban jelentős számú embernek ad munkát a kereskedelem, a vendéglátás és a szállodák. A város környékén zajló állattartás technológiai szintje alacsony, és főként a tej- és hústermelésre van berendezkedve. A fő termesztett növények a kávé, a kaucsuk, a banán, a manióka, a kukorica, valamint virágok és gyümölcsök. Florencia határában épült fel a Nestlé tejipari üzeme, amely naponta mintegy 300 000 liter tejet dolgoz fel, és a megye legnagyobb, a COFEMA (Compañía de Ferias y Mataderos del Caquetá) tulajdonában álló vágóhídja is a székhelyen működik. Emellett jelentős a szénsavas italok gyártása és a kávéfeldolgozás. A lakosság nem elhanyagolható része dolgozik a kézműiparban, jellegzetes termékeik a bútorok és a guadua nevű bambuszféléből készülő tárgyak.[1]
Képek
[szerkesztés]-
A székesegyház és környéke
-
A Torre Gaitán
-
A COMFACA-épület
-
A Pizarro tér
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Nuestro municipio (spanyol nyelven). Florencia hivatalos honlapja. [2019. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
- ↑ a b c d e 1. Florencia – Historia (spanyol nyelven). PDA Caquetá. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 4.)