Felsőbbrendű rákok
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 513–0 Ma középső kambrium-jelenkor | ||||||||
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Alosztályok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbbrendű rákok témájú kategóriát. |
A felsőbbrendű rákok vagy magasabbrendű rákok az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a rákok (Crustacea) altörzsének egyik osztálya. Ebbe az osztályba tartozik a rákok mintegy kétharmada, köztük a legkisebb és legnagyobb fajok.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]
Testüket kitinből és mészből álló páncél borítja; ahogy növekszik, a rák ezt a páncélt többször levedli. Az új páncél mindig a gyomorban található mészből képződik újra. A rák páncéljában kétféle színező anyag fordul elő: kék és piros. A kék festék meleg hatására elbomlik, ezért a főtt rákok pirosak.
A rák teste két részből áll: fejtorból és potrohból. A fejtoron növő két pár ízelt csáp rövidebbike villásan elágazik, a hosszabbik pedig általában hátracsapódik. A fejtor hasi oldalán található a rák szájnyílása, erős állkapoccsal. Ugyancsak a hasán nő az 5 pár, nem egyforma ízelt láb is. Az első pár láb ollóban végződik. A potroh sokkal keskenyebb a fejtornál, és hét szelvényből áll, minden szelvényben erős izmokkal. Az első öt szelvény hasi oldalán 1-1 pár egyszerű lábacska nő ún.( potrohlábak). Az utolsó két szelvény hosszanti irányban ellaposodott, a rák ezekkel úszik.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Vedlés
[szerkesztés]A rákoknál és általában a „páncéllal” rendelkező fajoknál a növekedés sokkal több problémával jár mint, mint emlős társaiknál. Mivel a páncél merev, ezért az nem tud folyamatosan együtt nőni az állat belső szerveivel, ezért időnként be kell következzék a vedlés. A szervezet ugyanis a páncélba van zárva, és mikor elér egy bizonyos nagyságot, a páncél egy szegély vagy varrat mentén felszakad, így biztosítani tudja, hogy az új páncél képződni tudjon. Amikor eljön a csere ideje (az alsó páncél már szinte teljesen kifejlődött), a régi páncél végleg leválik a testről. Viszont mivel az új páncél még puha, nem szilárdult meg, ezért a rák vízzel vagy levegővel felduzzasztja, hogy kissé nagy legyen a test fejlettségi szintjéhez, így biztosítja azt, hogy ismét tudjon nőni az állat.
Légzés
[szerkesztés]A fejtor két oldalán a páncél kissé eltávolodik a testtől, az így kialakult üreg a kopoltyú. Ahogy a víz áthalad a kopoltyún, az kiszűri az oxigént a vízből.
Helyváltoztatás
[szerkesztés]Amikor a rák úszik, behajlítja a potrohát és a farokúszójával a hasa alá hajtja a vizet. Ez által előre hajtja a vizet, miközben a rák teste hátrafelé mozdul el. A mederfenéken a fejtor hasi oldalán levő 4 pár lábán jár (az első lábpárat ekkor sem használja, mert az ollós).
Rendszerezésük
[szerkesztés]Az osztályt az alábbi alosztályokra, öregrendekre és rendekre tagolják:
- Phyllocarida alosztályba 1 élő rend tartozik
- †Archaeostraca
- †Hoplostraca
- †Canadaspidida
- pajzsosfejűrákok (Leptostraca)
- Hoplocarida alosztályba 1 rend tartozik
- sáskarákok (Stomatopoda)
- Eumalacostraca alosztályba 3 öregrend tartozik
- Syncarida
- Peracarida
- Spelaeogriphacea
- Thermosbaenacea
- Lophogastrida
- hasadtlábú rákok (Mysida)
- Mictacea
- felemáslábú rákok (Amphipoda)
- ászkarákok (Isopoda)
- Tanaidacea
- Cumacea
- Eucarida
- világító rákok (Euphausiacea)
- Amphionidacea
- tízlábú rákok (Decapoda)
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Papp, L. (1997): Zootaxnómia (Egységes jegyzet). - MTM - Dabas-Jegyzet Kiadó pp. 382.
- A Tudás Fája: Állatok és Növények/(25) A Rákok (93-98 old.)
- Biológia, Tankönyv a VI. osztály számára, Maria Brandosiu és Constata Androne, Kiadó: Edit. did. si ped. Bucuresti 2006 / Rákok (56-57. old.)
