Euler–Fermat-tétel
Az Euler–Fermat-tétel a számelmélet egyik nagyon fontos állítása.
A tétel állítása
[szerkesztés]Ha a és m egymáshoz relatív prímek (azaz legnagyobb közös osztójuk 1), akkor
ahol φ(m) az Euler-féle φ-függvény, a pedig egy tetszőleges egész szám.
A tétel a kis Fermat-tétel általánosítása, hiszen ha p prímszám, akkor φ(p) = p – 1. A bizonyítást Leonhard Euler közölte 1736-ban.
Bizonyítása
[szerkesztés]Legyen redukált maradékrendszer modulo . Az feltétel miatt az maradékosztályok is redukált maradékrendszert alkotnak modulo . Ekkor minden -hez létezik egyetlen olyan , amelyre . Jelöljük ezt az -t -vel. Ekkor:
A kongruenciákat összeszorozva kapjuk:
- ,
ahol számok az számok egy permutációját alkotják. Ezért a kongruenciát felírhatjuk így:
- .
Mivel , ezért a kongruencia mindkét oldalát leoszthatjuk az összes -vel, és akkor megkapjuk az eredeti állítást.
Megjegyzés: A tétel megfordítása is igaz.
Csoportelméleti vonatkozás
[szerkesztés]A tétel speciális esete a csoportelméleti Lagrange-tételnek. Tekintsük a modulo m vett redukált maradékrendszer G := Z×m multiplikatív csoportját. Ekkor G elemszáma |G| = φ(m). A Lagrange-tétel szerint egy véges G csoport tetszőleges g elemére
ahol e a G = Z×m csoport egységeleme.
További információk
[szerkesztés]- Alice és Bob - 20. rész: Alice, Bob, Euler és Fermat
- Alice és Bob - 22. rész: Alice, Bob és a kínaiak
Források
[szerkesztés]- Freud─Gyarmati: Számelmélet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000