Erdei elefánt
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora vagy középső pliocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Tehén borjával
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Loxodonta cyclotis (Matschie, 1900) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Az erdei elefánt elterjedési területe
egész éves
feltételezhetően egész éves
valószínűleg kihalt
Összeállította: IUCN SSC African Elephant Specialist Group 2021 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei elefánt témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei elefánt témájú médiaállományokat és Erdei elefánt témájú kategóriát. |
Az erdei elefánt (Loxodonta cyclotis) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása
[szerkesztés]Az erdei elefántnak és az afrikai elefántnak (Loxodonta africana) a nukleinsavas DNS-vizsgálata azt mutatta, hogy a két állatfaj fejlődése körülbelül 2,6-5,6 millió évvel ezelőtt vált ketté. Az ázsiai elefánt (Elephas maximus) és a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) közötti szétválás, csak 2,5-5,4 millió évre becsült; tehát az erdei elefántnak az afrikai elefántról való leválasztása igenis helyénvaló. A különböző erdei elefánt állományok közti genetikai változatosság igen magas, ami arra hagy következtetni, hogy a pleisztocén korban a változó éghajlati körülményeknek köszönhetően a populációk elszigetelődtek egymástól.[1][2]
A mitokondriális genetikai vizsgálatok azt mutatták, hogy egyes afrikai elefántok az erdeieknek a mitokondriumát hordozzák, ami pedig a fajok közti hibridizációra utal.[3]
Szintén a DNS tesztek az erdei elefántot közelebbi rokonságba hozzák az egykori eurázsiai erdei őselefánttal (Palaeoloxodon antiquus); ez pedig megkérdőjelezi a Loxodonta ormányosnem érvényességét.[4]
Előfordulása
[szerkesztés]Az erdei elefánt előfordulási területe Afrika középső részének a nyugati térségei, amely magába foglalja az Elefántcsontpart, Gabon - ahol a legtöbb példánya él-,[5] Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság és Uganda esőerdeit.[6][7][8][9][10][11]
2013-ban, a kutatók és állatvédők 30 000 példányra becsülték a világszintű állományát. Az élőhelyének elvesztése és feldarabolódása, valamint az orvvadászat súlyosan veszélyeztetett fajjá tették ezt az utolsóként felfedezett elefántot.
Megjelenése
[szerkesztés]Az afrikai elefánt és az ázsiai elefánt után a harmadik legnagyobb elefántfaj. A bika 2,4-3 méteres átlagos marmagasságával valamivel kisebb, mint az afrikai elefánt. A tehén a bikánál is kisebb, ennek a marja csak 1,8-2,4 méter magasságban van. Testtömege 2-4 tonna. Lábnyom átmérője 12,5-35,3 centiméter közötti. Mindenre használható ormánya az afrikai elefánthoz hasonlóan két nyúlványban végződik; az ormányt 40-60 ezer izom mozgatja. A szavannai fajtól eltérően, az erdeinek az agyara majdnem teljesen lefelé mutat; valószínűleg azért, hogy a sűrű erdőben ne akadjon be. Az agyar általában 150 centiméteresre és 45 kilogrammosra nő meg; árnyalata rózsaszínes. Mindkét nemnek van agyara, viszont a bikáé nagyobb.[12][13][14][15][16]
Életmódja
[szerkesztés]Mint neve is mutatja, főképp dzsungelekben él, ahol a fák magvainak széthordásával fontos szerepet tölt be az erdő ökoszisztémájában. A szavannai fajtól eltérően a családok nem annyira összetartók és nem is nagyok; egy-egy család összetétele időnként megváltozhat. Levelekkel, kérgekkel és gyümölcsökkel táplálkozik. A kutatók legalább 72 különböző gyümölcsfajjal figyelték meg táplálkozni; köztük főleg a következőkkel: Omphalocarpum mortehanii, Anonidium mannii, Antrocaryon nannanii, Klainedoxa gabonensis, Treculia africana, Tetrapleura tetraptera, Uapaca guineensis, Autranella congolensis, Gambeya africana, Gambeya lacourtiana, Mammea africana, Cissus dinklagei és Grewia midlbrandii.[17]
Ahhoz, hogy étrendjüket ásványi anyagokkal kiegészítsék, azokban gazdag víznyelőknél és ásványi nyalóknál szoktak összegyűlni.[18][19]
Szaporodása
[szerkesztés]Az állománynagyságtól és az életfeltételektől függően a tehén 8-12 évesen válik ivaréretté. Általában legelőször 23 évesen ellenek először, aztán 5-6 évenként hoznak egy borjat; ezzel a borjadzási ráta alacsonyabb, mint az afrikai elefánté. Születésekor a kis erdei elefánt körülbelül 105 kilogrammos és elég gyorsan megtanul lábra állni. Az elválasztás 4-5 év után következik be, de már 16 hónapos korában elkezd nőni az agyara; az elválasztáskor már 14 centiméteres is lehet, ami hozzájárulhat ennek okához. A vemhesség 22 hónapot tart. A bika csak 15-25 éves korától kezd küzdeni a tehenekért.[20][21][22][23]
Ez az állatfaj általában 60-70 évig él.
Rejtélyes taxon
[szerkesztés]Afrika trópusi erdeiben talán él egy még nálánál kisebb elefántfaj is. Ez a Loxodonta pumilio nevet kapta és 1906-ban írták le először. A mai zoológusok nem fogadják el önálló fajnak, sőt létezésében is kételkednek. Szerintük azok a példányok, amelyeket eddig láttak vagy el is ejtettek, csupán alulfejlett erdei elefántok vagy fiatal egyedek voltak. Akik el is fogadják, hogy létezik a Loxodonta pumilio, azok is az erdei elefánt alfajának vélik. Ezen állat létezésének rejtélyével jelenleg a kriptozoológia foglalkozik.[24]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rohland, N. (2010). „Genomic DNA sequences from mastodon and woolly mammoth reveal deep speciation of forest and savanna elephants”. PLoS Biology 8 (12), e1000564. o. DOI:10.1371/journal.pbio.1000564. PMID 21203580. PMC 3006346.
- ↑ (2011) „Reconciling Apparent Conflicts between Mitochondrial and Nuclear Phylogenies in African Elephants”. PLoS ONE 6 (6), e20642. o. DOI:10.1371/journal.pone.0020642. PMID 21701575. PMC 3110795.
- ↑ (2004. december 7.) „Cytonuclear genomic dissociation in African elephant species”. Nature Genetics 37 (1), 96–100. o. [2013. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1038/ng1485. PMID 15592471. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ (2017. december 7.) „Palaeogenomes of Eurasian straight-tusked elephants challenge the current view of elephant evolution”. eLife 6. DOI:10.7554/eLife.25413. PMID 28585920. PMC 5461109.
- ↑ (1997) „Estimating forest elephant numbers with dung counts and a geographic information system”. The Journal of Wildlife Management 61 (4), 1384–1393. o. DOI:10.2307/3802142. JSTOR 3802142.
- ↑ (1991) „Distribution and status of elephants in West Africa”. Mammalia 55 (4), 489–528. o. [2022. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1515/mamm.1991.55.4.489. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ (1992) „Forest elephants in a rainforest fragment: preliminary findings from a wildlife conservation project in southern Ghana”. African Journal of Ecology 30 (2), 116–126. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1992.tb00485.x.
- ↑ (2003) „Estimating population sizes for elusive animals: the forest elephants of Kakum National Park, Ghana”. Molecular Ecology 12 (6), 1389–1402. o. [2019. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1046/j.1365-294X.2003.01822.x. (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ (1993) „Diet and feeding behaviour of the forest elephant in the Santchou Reserve, Cameroon”. African Journal of Ecology 31 (2), 165–171. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1993.tb00529.x.
- ↑ (2008) „Roadless wilderness area determines forest elephant movements in the Congo Basin”. PLOS ONE 3 (10), e3546. o. DOI:10.1371/journal.pone.0003546. PMID 18958284. PMC 2570334.
- ↑ (1992) „Preliminary assessment of the status of the forest elephant in Zaire”. African Journal of Ecology 30 (4), 279–291. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.1992.tb00504.x.
- ↑ Turkalo, A..szerk.: Kingdon, J.: Loxodonta cyclotis Forest Elephant, The Mammals of Africa. London: Bloomsbury Publishing, 195–200. o. (2013)
- ↑ (1978) „General information on elephants with emphasis on tusks”. Elephant 1 (2), 20–31. o. DOI:10.22237/elephant/1491234053.
- ↑ (2003. december 7.) „Forest elephant (Loxodonta africana cyclotis) stature in the Reserve de Faune du Petit Loango, Gabon”. Journal of Zoology 259 (4), 337–344. o. DOI:10.1017/s0952836902003291.
- ↑ Elephants: a Cultural and Natural History. Cologne: Koneman (1999. december 7.)
- ↑ „Facts About African Elephants - The Maryland Zoo in Baltimore”, The Maryland Zoo in Baltimore. [2018. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. augusztus 3.)
- ↑ (1995. december 7.) „Seed-Dispersal by Elephants in a Tropical Rain Forest in Kahuzi-Biega National Park, Zaire”. Biotropica 27 (4), 526–530. o. DOI:10.2307/2388968. JSTOR 2388968.
- ↑ (1997) „Forest clearings and the conservation of elephants (Loxodonta africana cyclotis) in northeast Congo Republic”. Pachyderm 24, 46–52. o.
- ↑ (1998) „Geophagy by large mammals at natural licks in the rain forest of the Dzanga National Park, Central African Republic”. Journal of Tropical Ecology 14 (6), 829–839. o. DOI:10.1017/S0266467498000595.[halott link]
- ↑ (2017) „Slow intrinsic growth rate in forest elephants indicates recovery from poaching will require decades”. Journal of Applied Ecology 54 (1), 153–159. o. DOI:10.1111/1365-2664.12764.
- ↑ Forest Elephants - Loxodonta cyclotis. www.birds.cornell.edu . (Hozzáférés: 2017. június 30.)
- ↑ The Living Elephants: Evolutionary Ecology, Behavior, and Conservation. New York: Oxford University Press (2003. december 7.)
- ↑ Loxodonta cyclotis (African forest elephant) (angol nyelven). Animal Diversity Web . (Hozzáférés: 2017. június 30.)
- ↑ (2003) „Status of the so-called African pygmy elephant (Loxodonta pumilio (Noack 1906)): phylogeny of cytochrome b and mitochondrial control region sequences”. Comptes Rendus Biologies 326 (7), 687–697. o. DOI:10.1016/S1631-0691(03)00158-6. PMID 14556388.
Források
[szerkesztés]- Shoshani, Jeheskel (November 16, 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 91. ISBN 0-8018-8221-4.
- Debruyne, R., Holt, A. van, Barriel, V. & Tassy, P. 2003. Status of the so-called African pygmy elephant (Loxodonta pumilio (NOACK 1906)): phylogeny of cytochrome b and mitochondrial control region sequences. Comptes Rendus de Biologie 326(7):687-697.
- Sitzb. Ges. Naturf. Fr. Berlin, p. 194.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. március 27.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az African forest elephant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az African elephant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
