Elővásárlási jog
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az elővásárlási jog (régies kifejezéssel: elővételi jog) valakinek (az elővásárlási jog jogosultjának) ad jogot egy dolog[1] megvételére, mégpedig mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy a vételi ajánlatában ennek a bizonyos dolognak a tulajdonosával közölt.
Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot.
Ismert esete az elővásárlási jognak a közös tulajdonon (pl.társasházi közös tulajdonon fennálló tulajdonrész elidegenítése esetén a tulajdonostársakat megillető elővásárlási jog.[2]
Az államot elővásárlási jog illeti meg több különböző jogszabályon alapján. Ezek közé tartozik az elővásárlási jog pl.
- kiemelten védett műemléki ingatlanok esetében;[3]
- a termőföldi ügyletek esetén (a földforgalmi törvény, azaz 2013. évi CXXII. törvény alapján).
A magyar polgári törvénykönyvben
[szerkesztés]Az elővásárlási jog alapvető szabályait Magyarországon a polgári törvénykönyv tartalmazza. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.[4]
Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.[4]
A vételi ajánlatot írásban kell közölni, amely eladási ajánlatnak minősül. Ha a jogosult nem nyilatkozik, hallgatása esetén az eladó és a vevő megkötheti a szerződést. A törvény szabályozza az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés jogkövetkezményeit is. A korábbi törvénnyel ellentétben, a hatályos törvény lehetőséget biztosít az elővásárlási jog átruházására is.[5]
Története
[szerkesztés]Az ókori római jogban
[szerkesztés]Az elővásárlási vagy elővételi jogot (latinul ius protimiseos) már az ókori római jog ismerte, ahol az adásvételhez kapcsolódó mellékegyezmény volt. Az eladót arra jogosította, hogy amennyiben a vevő el akarná adni az adásvétel tárgyát, azt tőle az eladó egy bizonyos harmadik személy által kínált áron megvásárolhatja. Ha az eladó nem élt ezzel a jogával, az árut el lehetett adni harmadik személynek.[6]
A korábbi magyar szabályozás
[szerkesztés]A korábbi polgári törvénykönyv[7] a 373. §-ban szabályozta az elővásárlási jogot. Ezek szerint:
- Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.[8]
- Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.[9]
- Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.[10]
Az elővásárlási jog átruházása főszabályként ("ha törvény eltérően nem rendelkezik") semmis volt, gazdálkodó szervezetnek azonban jogában állt kijelölni azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.[11] Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át.[12] Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ általában ingó vagy ingatlan
- ↑ https://kocsisszabougyved.hu/elovasarlasi-jog-tarsashazi-ingatlanon/
- ↑ https://oroksegvedelem.e-epites.hu/
- ↑ a b 2013. évi V. törvény 6:221. § (1) bek.
- ↑ http://epa.oszk.hu/02300/02363/00021/pdf/EPA02363_THEMIS_2014_jun_086-117.pdf
- ↑ https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/14324/ALAPK%C3%89RD%C3%89SEK-K%C3%96TELMI%20JOG-TOV%C3%81BB%C3%89L%C3%89S-FINAL.pdf?sequence=1&isAllowed=y
- ↑ 1959. évi IV. törvény
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (1) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (2) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (3) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (4) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (5) bek.
- ↑ 1959. évi IV. törvény 373. § (6) bek.
Források
[szerkesztés]- 1959. évi IV. törvény a polgári törvénykönyvről
- 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés][ https://www.mabie.hu/attachments/article/1418/D%C3%A9zsi_Andrea_Az%20el%C5%91v%C3%A1s%C3%A1rl%C3%A1si%20jog%20szab%C3%A1lyai%20a%20joggyakorlat%20t%C3%BCkr%C3%A9ben.pdf Dézsi Andrea írása]
- 1/2020. PJE határozat (bírói gyakorlat)
- Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormanyrendeletet (2018)