Egzakt sorozat
A matematikában egy egzakt sorozat bizonyos objektumok közti morfizmusok olyan sorozata, amiben minden morfizmus képe megegyezik a következő morfizmus magjával. A szóban forgó objektumok lehetnek például csoportok, gyűrűk vagy modulusok, a morfizmusok pedig ennek megfelelően csoporthomomorfizmusok, gyűrűhomomorfizmusok vagy modulushomomorfizmusok. Általánosabban az objektumok és a morfizmusok lehetnek valamely olyan kategória objektumai illetve morfizmusai, amelyben léteznek a magok és komagok; speciálisan minden Abel-kategória ilyen.
Definíció
[szerkesztés]A csoportelméletben csoportok és csoporthomomorfizmusok egy
sorozatát -nél egzaktnak nevezzük, ha . A sorozat egzakt, ha minden -nél egzakt (), azaz ha minden homomorfizmus képe egyenlő a következő magjával. Ugyanígy értelmezhető egy végtelen sorozat egzaktsága.
Hasonlóan definiálhatók egyéb algebrai struktúrák és köztük menő morfizmusok egzakt sorozatai: csoportok és csoporthomomorfizmusok helyett tekinthetünk például valamely test feletti vektortereket és lineáris leképezéseket, vagy gyűrűket és gyűrűhomomorfizmusokat. Sőt a fenti definíció értelmes bármely olyan kategóriában, ahol léteznek magok és komagok, például Abel-kategóriákban.
Egyszerű esetek
[szerkesztés]A definíció megértése végett hasznos lehet a következő egyszerű esetek végiggondolása. Tekinetsük csoportok egzakt olyan sorozatait, amikben a sorozat első vagy utolsó tagja a triviális csoport: ezt 1-gyel fogjuk jelölni.
- Tekintsük az 1 → A → B sorozatot. A bal oldali nyíl képe az A egységeleme. Ezért a sorozat pontosan akkor egzakt, ha a jobb oldali nyíl magja pontosan ebből az elemből áll – azaz ha A → B monomorfizmus (injekció).
- Most tekintsük az előző sorozat duálisát: B → C → 1. A jobb oldali nyíl minden elemet az egységelembe küld, ezért a magja a teljes C. Ezért a sorozat akkor és csak akkor egzakt, ha a bal oldali nyíl képe a teljes C, azaz ha a nyíl egy epimorfizmus (szürjekció).
- A fenti két példa kombinációjából látható, hogy 1 → X → Y → 1 akkor és csak akkor egzakt, ha a középső nyíl egy mono- és epimorfizmus, ami a csoportok kategóriájában ekvivalens azzal, hogy izomorfizmus (ez más kategóriákban nem feltétlenül igaz).
A fenti meggondolások általánosíthatók más kategóriákra is. Ekkor a triviális csoportot a megfelelő kategória zéróobjektumával (általában additív jelölésben 0-val jelölve) kell helyettesíteni, azaz például vektorterek esetében a nulla dimenziós vektortérrel.
Rövid egzakt sorozatok
[szerkesztés]A következő alakú sorozatokat rövid egzaktnak nevezzük:
A fentiek értelmében itt f mono-, g pedig epimorfizmus, és f képe megegyezik g magjával.
A fenti rövid egzakt sorozatban szereplő objektumokat izomorfizmus erejéig értelmezhetjük a következőképpen. A tekinthető B egy alobjektumának az f beágyazáson keresztül. Ekkor C tekinthető B egy faktorobjektumának, konkrétan a B/A hányadosnak: ez onnan látható, hogy a g morfizmus az izomorfizmustételek szerint egy
izomorfizmust indukál.
Azt mondjuk, hogy a
rövid egzakt sorozat hasad, ha létezik egy h : C → B homomorfizmus, hogy a g ∘ h kompozíció megegyezik az identitással C-n. Abel-csoportok esetében ebből következik, hogy B az A és C direkt összege:
- ;
csoportok esetében pedig az, hogy B az A és C szemidirekt szorzata:
- .
Hosszú egzakt sorozatok
[szerkesztés]Hosszú egzakt sorozat alatt olyan (akár végtelen) egzakt sorozatot értünk, ami nem feltétlenül rövid.[1]
Tekintsük a következő hosszú sorozatot:
ahol n ≥ 2. Ezt a következőképpen alakíthatjuk át rövid sorozatokká: tekintsük a
rövid sorozatokat, ahol minden -re. A konstrukcióból adódóan a rövid sorozatok egzaktak minden -nél (függetlenül attól, hogy hosszú sorozat egzakt volt-e). Továbbá a hosszú sorozat akkor és csak akkor egzakt, ha a rövid sorozatok mind egzaktak.
Példák
[szerkesztés]Egész számok moduló 2
[szerkesztés]Tekintsük a következő egzakt sorozatot az Abel-csoportok kategóriájában:
Itt az első morfizmus minden egész számhoz a kétszeresét rendeli, a második morfizmus pedig minden egész számot annak a moduló 2 maradékosztályába küld. A horoggal ellátott nyíl monomorfizmust jelöl, a dupla fejű nyíl epimorfizmust. A sorozat egzakt, mert az első nyíl képe a páros számokból áll, azaz a moduló 2 nulla maradékot adó számokból.
Modulusok metszete és összege
[szerkesztés]Legyen I és J egy R gyűrű két ideálja. Ekkor
R-modulusok egzakt sorozata. Itt az nyíl az x elemhez az elemet rendeli, az nyíl pedig -t az elembe küldi.
Tulajdonságok
[szerkesztés]- A hasadási lemma egy rövid egzakt sorozat hasadási tulajdonságai közötti ekvivalenciát írja le. A lemma szerint egy Abel-kategóriákban egy rövid egzakt sorozat akkor és csak akkor hasad balról, ha jobbról hasad, és ebben az esetben a sorozat középső eleme a szélső elemek direkt összege.
- Az 5-lemma egy két rövid egzakt sorozatból és közöttük menő izomorfizmusokról szól.
- A kígyó-lemma egy két rövid egzakt sorozatból álló diagramból állít elő egy hosszabb egzakt sorozatot. A lemmában szerepel egy ∂ határleképezés, ami számos homologikus konstrukcióban felbukkan, például (ko)homológiacsoportok hosszú egzakt sorozataiban.
- A kígyó-lemma speciális esete a 9-lemma.
- Az egzakt funktorok azok a funktorok, amik megőrzik az egzaktságot, azaz egzakt sorozatokat egzakt sorozatokba képeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ exact sequence in nLab, Remark 2.3. ncatlab.org. (Hozzáférés: 2021. szeptember 5.)
Források
[szerkesztés]- Spanier, Edwin Henry. Algebraic Topology. Berlin: Springer, 179. o. (1995). ISBN 0-387-94426-5
- Eisenbud, David. Commutative Algebra: with a View Toward Algebraic Geometry. Springer-Verlag New York, 785. o. (1995). ISBN 0-387-94269-6
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Exact sequence című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.