Szlovákia (politikai párt)
| Szlovákia | |
 | |
| Adatok | |
| Elnök | Igor Matovič |
| Alelnök | nincs |
| Alapítva | 2011. október 28. |
| Székház | Študentská 2, 91701 Nagyszombat |
| Ideológia | Konzervativizmus Kereszténydemokrácia Jobboldali populizmus Európa-pártiság |
| Politikai elhelyezkedés |
|
| Parlamenti jelenlét | Szlovák parlament:
53 / 150 Európai Parlamentben (Szlovákiai mandátumok): 0 / 15 |
| Európai párt | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) |
| EP-frakció | Európai Néppárt |
| Hivatalos színei | zöld |
| Weboldala | |
| Névváltozatok | |||||||||
| |||||||||
A Szlovákia (szlovákul Slovensko, korábban Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, szlovákul Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽaNO) szlovákiai párt. Elnöke Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó.
Neve
[szerkesztés]- 2011–2023: Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽaNO)[1]
- 2023: OĽaNO és Barátai (OĽaNO a priatelia)[2]
- 2023– : Szlovákia (Slovensko)[3]
Története
[szerkesztés]Az Egyszerű Emberek nevű civil szervezet 4 jelöltje a 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) listáján indult, és már a kampány idején saját célkitűzései voltak.[4] A szervezet négy jelöltje a lista utolsó helyeit kapta, ám preferencális szavazatokkal – nagy meglepetésre – az élre kerültek, így mind a négyen bejutottak a törvényhozásba. A csoport vezetője Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó, egy országos hirdetésilap-hálózat tulajdonosa lett. Mivel a Radičová-kormánynak csak 4 fős többsége volt a parlamentben, ezért a csoport a kínálkozó helyzetet sokszor ki tudta használni céljai érdekében, zsarolásával sok konfliktust keltett.[5] Amikor a kormány megpróbálta a korábbi Fico-kormány által készített szlovák állampolgársági törvényt módosítani, a csoport megszavazta a Smer módosító javaslatát. A kormány javaslatát így nem sikerült a parlamentben elfogadtatni.[6] Ezután 2011 februárjában Matovičot kizárták az SaS frakciójából.
2011 folyamán Matovič számos botrányt kavart, például korrupcióval vádolta meg az SaS és más pártok politikusait,[7] közzétette az államigazgatásban dolgozó politikai jelöltek listáját,[8] a szélsőjobboldali SNS-t sértegette és annak képviselőivel dulakodott a parlamentben, bérstopot vezetett volna be el a képviselők, a miniszterek, a kormány- és az államfő esetében.
A kormány bukása után, 2011 októberében Matovič a pártalapítás mellett döntött. A párt neve eredetileg csak „Egyszerű Emberek” lett volna, de a bejegyzés napján megelőzte Víťazoslav Móric, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt korábbi elnöke, aki ugyanezen a néven bejegyeztetett egy másik pártot. Ezután a maradék 3 képviselő is kilépett az SaS frakcióból, és kívülről támogatták az ügyvezető kormányt.[9]
A 2011 karácsonya előtt kirobbant Gorilla-ügy nevű korrupciós és lehallgatási botrány kapcsán a párt jelentős népszerűségre tett szert a többi párt bírálatával, és a 2012-es választáson a harmadik helyen végzett. Támogatói főleg az SaS és az SDKÚ-DS csalódott korábbi szavazói valamint a bizonytalanok közül kerültek ki.
A párt később csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz. A párt 2019-ben kilépett az Európai Konzervatívok és Reformistákból, és csatlakozott az Európai Néppárthoz.
A 2016-os parlamenti választáson a párt 11,03 %-ot szerzett, és ismét a harmadik helyen végzett.
Az OĽaNO támogatottságát a 2016 és 2020 közötti parlamenti ciklus nagy részében 5 és 10% között mérték, a 2019-es európai parlamenti választáson mindössze 5,25%-os eredményt ért el, amivel épphogy átlépte a párt az 5%-os küszöböt. Ugyanakkor a 2020-as parlamenti választást megelőző hetekben nagyon erős és sikeres kampányt folytatott a párt, aminek köszönhetően az OĽaNO támogatottsága néhány hét alatt a többszörösére nőtt. A választás előtt néhány nappal készült titkos, de kiszivárogtatott közvélemény-kutatás már azt mérte, hogy az OĽaNO az első helyre került a pártok népszerűségi listáján, 19,1%-os támogatottsággal.[10] Az OĽaNO azonban még ezen közvélemény-kutatás által előrejelzettnél is jobban szerepelt a 2020-as voksoláson; a párt minden várakozást felülmúlva, 25,02%-os támogatottsággal nyerte meg a 2020-as szlovákiai parlamenti választást. A választást követően az OĽaNO koalíciót kötött a Család Vagyunk (SME RODINA), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Az Emberekért (ZA ĽUDÍ) nevű pártokkal, a koalíciós kormány élére pedig Igor Matovičot, az OĽaNO elnökét választották miniszterelnökké.
2023. október 25-én a párt nevét átnevezték Szlovákia névre.[11]
Ideológia
[szerkesztés]A párt eredetileg besorolhatatlan pozícióban volt, politikáját az elit-, és korrupcióellenesség hatotta át. A pártot szakértők populistaként írták le. 2016 után az OĽaNO mérsékelt jobboldalon igyekezett meghatározni magát, határozottan konzervatív állásponttal. Ellenzi az azonos neműek házasságát, és korlátozná az abortuszt, ugyanakkor a párttagság ideológiailag meglehetősen heterogén. Politikájában a korrupcióellenesség továbbra is fontos elem, kormányra kerülése óta sok, a korábbi kormányzatokhoz kapcsolódó politikus és köztisztviselő ellen indult korrupcióellenes eljárás. A szlovákok körében Igor Matovič kormányának támogatása ugyan folyamatosan csökken, ugyanakkor a társadalom a korrupcióellenes hadjárat ügyében egyértelműen a kormány mellett áll.
Választási eredmények
[szerkesztés]Parlamenti választások
[szerkesztés]| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya[12] | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|
| 2012-es | 218 537 | 8,55% | 16 | 10,67% | ellenzék |
| 2016-os | 287 611 | 11,03% | 19 | 12,67% | ellenzék |
| 2020-as | 721 166 | 25,02% | 53 | 35,33% | kormánypárt |
| 2023-as[13] | 264 137 | 8,89% | 16 | 10,6% | ellenzék |
A szavazatok területi megoszlása
[szerkesztés]-
Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2012-es parlamenti választáson -
Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2016-os parlamenti választáson -
Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2020-as parlamenti választáson -
Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2023-as parlamenti választáson
Európai parlamenti választások
[szerkesztés]| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport |
|---|---|---|---|---|
| 2014-es | 41 829 | 7,46% | 1 | Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) |
| 2019-es | 51 834 | 5,25% | 1 | Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP) |
| 2024-es | 29 385 | 1,99% | nem jutott be | — |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bejegyezték Matovic pártját – Kitekintő.hu, 2011. november 13.
- ↑ Matovič: az OĽaNO-nak van magyar és roma platformja is – Napunk.sk, 2023. május 26.
- ↑ Nevet változtatott az OĽaNO, ezentúl csak Szlovákiának fogják hívni – Új Szó, 2023. október 25.
- ↑ Egyszerű Emberek a pártfunkciósok ellen – Parameter.sk, 2010. október 27.
- ↑ Csalódottak az Egyszerű Emberek: máris elfogyhat a szlovák kormánytöbbség – ATV.hu, 2010. július 28.
- ↑ Kormánypárti képviselők fúrták meg a szlovákok kettős állampolgárságát – Origo, 2011. február 10.
- ↑ Matovič a koalíción belüli kenőpénzekről és a Fico-pártiakról is beszélt – Paraméter.sk, 2011. július 16.
- ↑ A WikiLeaks és Igor Matovič titkai – Körkep.sk, 2011. szeptember 7.
- ↑ Az Egyszerű Emberek kilépnek az SaS-ből – Bumm.sk, 2011. november 28.
- ↑ https://denikn.cz/300681/zapovezeny-pruzkum-matovic-porazi-fica-narodovci-opet-mimo-parlament-a-kiska-ztraci/
- ↑ Ismét nevet váltott Matovič pártja (magyar nyelven). Ismét nevet váltott Matovič pártja | ma7.sk. (Hozzáférés: 2024. február 10.)
- ↑ A Szlovák Nemzeti Tanács 150 fős.
- ↑ Koalícióban Az Emberekért párttal
