Ugrás a tartalomhoz

Dzsidafalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsidafalva (Adjudeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
KözségközpontTamásfalva
Irányítószám617466
SIRUTA-kód124652
Népesség
Népesség3573 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 26° 56′ 56″47.014084°N 26.949027°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 26° 56′ 56″47.014084°N 26.949027°E
SablonWikidataSegítség

Dzsidadalva vagy Egyedfalva (románul Adjudeni) település Romániában, Neamț megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Szeret-folyó jobb partján, Tamásfalvától északra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Dzsidafalva nevét 1455-ben említették először oklevelek.

1597-ben az oklevelek mint magyar, római katolikus lakosságú települést említették.

1644-ben Vasile Lupu moldvai vajda az általa alapított Jászvásári iskolának ajándékozta több faluval együtt. Egy 1743-as oklevél is magyar faluként említette.

1770-ben az átvonuló hadak elől lakói Szágnára menekültek egy oklevél szerint.

A falu az északi csángó települések közé tartozik. Azon falvak közé, melyek Románvásár központi település körül csoportosulnak. E települések közé tartozott többek között Szabófalva, Kelgyest, Jugán, Újfalu, Tamásfalva és többek között Dzsidafalva is.

E moldvai magyar települések a 19. század végéig viszonylagos elszigeteltségben éltek, s ez kedvezett az archaikus kultúra és ezzel együtt a régies helyi magyar nyelvjárás megőrzésének.

A környék magyar lakossága még a középkorban került e vidékre, a fennmaradt adatok szerint akkor, mikor Nagy Lajos magyar király 1345-ben Moldvából kiszorította a tatárokat. Elődeiket határőrnek telepítették e vidékre, akik határőr szolgálatot láttak itt el.

E települések egészen a 19. századig megtartották régies magyar nyelvüket, melynek jellegzetessége volt az sz-elés (fülesz=füles) és a dzs használata (dzsermek=gyermek). Dzsidafalva lakossága azonban a 20. század folyamán teljesen beolvadt a románságba, nyelvük elrománosodott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1776 körül épült, melyet Szent Lélek tiszteletére szenteltek fel. 1881-ben, majd 1972-ben építettek új templomot a régi helyett.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]