Draa
| Draa | |
 | |
| a folyó Zagora és Tinerhir között | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Marokkó |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1100 km |
| Vízgyűjtő terület | 15 100 km² |
| Forrás | Magas-Atlasz |
 é. sz. 30° 54′ 44″, ny. h. 6° 45′ 35″30.912222°N 6.759722°W | |
| Torkolat | Atlanti-óceán |
| é. sz. 28° 40′ 54″, ny. h. 11° 07′ 13″28.681667°N 11.120278°W | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
.png) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Draa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Draa vagy Drâa (berber: ⴰⵙⵉⴼ ⴻⵏ ⴷⵔⴰ, marrokói arab: واد درعة ) egy folyó Marokkóban. A heves esőzések után a leghosszabb folyója, amelynek elméleti hossza 1100 km.
Az Atlasz-hegységben ered, kezdetben délkelet felé, Tagounite irányába folyik, majd nyugat felé fordulva, Tan-Tan közelében az Atlanti-óceánba ömlik. Az év nagy részében azonban a Tagounite utáni része kiszárad.
Egy szakaszán, mintegy 390 km hosszan Marokkó és Algéria vitatott államhatáraként szolgál és a 20. század első felében az alsó szakasza jelölte a határt francia Marokkó protektorátusa és a spanyol fennhatóságú Juby-fok (Cabo Juby) között.
Szakaszai
[szerkesztés]Három, nem egyenlő hosszússágú szakaszra osztható fel:
- A felső Draa: A Draa két forrásfolyóból, a Dadèsből és az Assif n'Tidiliből származik a Magas-Atlasz területén, amelyek Varzázátnál egyesülnek az el-Mansour Eddahbi víztározóban. Varzázáttól keletre 1973-ban épült meg az el-Mansour Eddahbi gát,[1] azóta a Draa iszapos árvizei a múlté, és a folyó már többnyire nem éri el az óceánt. A gátat elhagyva a Draa mintegy ötven kilométeren át keresztez egy nagyon keskeny szurdokot, a Tarhia du Drâa-t.
- A középső Draa: a folyó oázisok sorozatát keresztezi, amelyeket kevésbé mély szurdokok választanak el egymástól. Az N9-es út zöld zónákon halad Agdztól Zagoráig 92 km-en át, majd Zagorától Mhamidig 108 km-en keresztül. A Draa az év nagy részében csak Zagoráig ismerhető el folyóként, az év nagy részében kiszárad.
- Az alsó Draa: a leghosszabb és legszárazabb rész; már távol a Magas-Atlasz havas csúcsaitól. A többnyire kiszáradt meder (vádi) nyugat-délnyugat irányú.
Oázisok
[szerkesztés]
A folyó felső szakaszának völgye, amely kb. 200 kilométer hosszú, hat oázison halad keresztül, ezek északról délre:
- Mezguita oázis Agdz (Agdez) kisvárosával,
- Tinzouline oázis,
- Ternata oázis Zagora városával,
- Fezouata oázis,
- Ktaoua (vagy Ktawa) oázis Tagounite-val, Blidával, Tiraffal,
- Mhamid el Ghuzlan oázis.
Az oázisok zöld zónájának szélessége átlagosan 3 és 10 kilométer között változik. A datolya a fő termék, de gabonaféléket, zöldségeket és hennát is termesztenek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mansour Ed Dahbi Hydroelectric Power Project Morocco - GEO. globalenergyobservatory.org. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Draa River című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Drâa című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.