Discosea
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Csoportok | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Discosea témájú kategóriát. |
A Discosea az Amoebozoa lapos, lemezes csupasz amőbákból álló kládja.[1] A Tubulineával szemben nem hoznak létre csőszerű vagy közel hengeres állábakat. Mozgása során átlátszó lamellipódiumokhoz hasnnló hialoplazma keletkezik a sejt elülső végén. Egyes fajokban ebből rövid alállábak jöhetnek létre, de a sejt szemcséi nem kerülnek ide a valódi állábakkal szemben. Nincs kemény héjuk, de egyes nemzetségek, például a Cochliopodium és a Korotnevella összetett szerves pikkelyeket termelhetnek a sejt felső (dorzális) felszínére. Nem ismert ostoros állapottal rendelkező faja.[2][3]
A Discosea összetétele a Smirnov et al. által 2005-ben javasolt Flabellineáéhoz hasonló.[4] Azonban a Discosea nagyobb taxon, benne több, a Flabellineában nem szereplő taxonnal.[5] 2011-ben Smirnov et al. elfogadták a Discoseát, és a Flabellineát Flabellinia névre nevezték át.[2]
Történet
[szerkesztés]A Discoseát Thomas Cavalier-Smith et al. írta le 2004-ben.[1] A Flabelliniát 2005-ben írta le Smirnov et al.[6]
A csoport monofíliáját Tekle et al. 2016-ban nem mutatta ki, ennek oka Kang et al. szerint a hibásan azonosított taxonok mennyisége lehet: például a Mayorella sp. valójában Cunea sp., a Pessonella sp. valójában nem a Pessonella tagja. Emellett létrehozták az Eudiscoseát, mely a Centramoebidát és a Gocevia fonbruneit tartalmazza, testvércsoportja a Flabelliniához közeli klád volt.[7]
2016-ban Cavalier-Smith írta le a Centramoebiát mint a Pellita catalonica, a Gocevia fonbrunei, az Endostelium zonatum és az Acanthamoeba castellanii fajokat tartalmazó legkisebb kládot.[6]
Adl et al. 2019-es összefoglalójában 3 informálisan osztálynak nevezett csoportja szerepel, ezek a Flabellinia, a Stygamoebida és a Centramoebia.[6]
Morfológia
[szerkesztés]Ostorát feltehetően a Tubulineához hasonlóan az ostoros mozgás hatékonyságának jelentős csökkenése miatt vesztette el.[7] Egyes fajai állábai alállábakkal rendelkeznek.[6]
Flabellinia
[szerkesztés]A Flabellinia tagjai nagyrészt legyező, ellipszis vagy szabálytalan háromszög alakúak, alállábai sose hegyesek.[6] A Thecamoebida ellipszis, nyelv vagy háromszög alakú, a Dermamoebida ellipszis, tű, csiga vagy háromszög alakú,[8] a Mycamoeba nyelv alakú, aktív sejtjei kokkoidok is lehetnek, és gömbölyű cisztát is alkothat pszeudomicéliumai végén.[6] A Dactylopodida mozgó formája háromszögletű, alapja előre néz, elülső hialoplazmája széles, axiális magjai fonalasak lehetnek daktilopódiumaiban és lebegő állábaiban is, míg a Vannellida legyező vagy spatula alakú, nem alkot elkülönülő állábakat vagy alállábakat, elülső hialoplazmája akár a sejt felét is kitöltheti, hátulsó granuloplazmája egy dombban sűrűsödik össze.[6]
A Mycamoeba nem rendelkezik differenciált glikokalixszal.[6]
Stygamoebida
[szerkesztés]A Stygamoebida fogpiszkálószerű nyújtott amőbákból áll, melyek alkalmanként elágazhatnak. Elülső hialoplazmája nyújtott, kiterjedt, cristái laposak és szalagosak, egy fajban ismert mikrotubulus-szervező központ.[6]
Centramoebia
[szerkesztés]Mikrotubulus-szervező központja a diktioszóma közelében van, néhány faj protoszteloid sporokarpikus szaporodást mutat.[6]
Az Acanthopodida jelentős alállábakat mutat, melyek rugalmasak, egy vékony hegyben végződnek, néha alapjuk közelében elágaznak (akantopódium). Nincs adhéziós uroidja, mikrotubulus-szervező központja háromsíkú, egyes fajok tenyészetben elágazó lapos sejtek. A Pellitida vastag sejtfala az alállábvégek kivételével az egész sejtet beburkolja, és a sejtmembrán része, vagy csak a dorzális felszínen van, és lazán kötődik a membránhoz. Mikrotubulus-szervező központja – ha van – háromsíkú. Legalább egy nemzetsége több protoszteloid sporokarpikus fajt tartalmaz. A Himatismenida dorzális felszíne rugalmasan burkolt határozott nyílás nélkül, ventrális felszíne részben vagy egészben csupasz, és lapos hialoplazma-réteget alkothat a szubsztráthoz tapadáshoz. Mikrotubulus-szervező központja vonalszerű.[6]
2022-ben Kudryatsev et al. a Nolandella nemzetséghez hasonló morfológiájú, de a Discosea Dermamoebida kládjába tartozó fajt fedeztek fel, ez a Coronamoeba villafranca.[8]
Életciklus
[szerkesztés]A Flabellinia és a Centramoebida több faja is protoszteloid spóratartókkal szaporodik, a Sappinia feltehetően ivaros szaporodásra is képes. Nem ismert szorokarpikus faja.[7] Spóratartói az Evoseával homológok lehetnek.[7] A Janickina rendelkezik hengeres egy állábú mozgó állapottal.[8]
Az Acanthamoeba pyriformis nem sejtes tönkkel rendelkezhet.[9]
Genetika
[szerkesztés]Több fajnak is Rab1-, Rab2-, Rab5-, Rab7- és Rab8-paralógjai vannak.[10]
Filogenetika
[szerkesztés]Több elmélet van a Discosea helyzetére vonatkozóan az Amoebozoában, egyik szerint az Evosea testvércsoportja (Divosa), egy másik szerint az Evosea és a Tubulinea együtteséé (Tevosa). A Lobosa-Conosa elméletet 2022-ben Tekle et al. elvetették.[11]
2 csoportra osztható, ezek a Flabellinia és a Centramoebida sensu Tekle et al. 2016, és ennek Thomas Cavalier-Smith Cutoseáról beszámoló 2016-os tanulmánya is megfelel csekély mintája ellenére.[7]
Csoportok
[szerkesztés]Discosea Cavalier-Smith 2004 stat. nov. Adl et al. 2019[6]
- ?Hyalodiscida
- Hyalodiscidae Page 1976 non Poche 1913
- ?Stereomyxida Grell 1971
- Stereomyxidae Grell 1966
- ?Stygamoebida Smirnov et Cavalier-Smith 2011
- Stygamoebidae Cavalier-Smith et Smirnov 2011
- Centramoebia Cavalier-Smith et al. 2016
- Centramoebida Rogerson et Patterson 2002 em. Cavalier-Smith 2004
- Balamuthiidae Cavalier-Smith 2004
- Acanthamoebidae Sawyer et Griffin 1975 em. Tice et al. 2016
- Himatismenida Page 1987 [Cochliopodiida]
- Parvamoebidae Cavalier-Smith et Smirnov 2011
- Cochliopodiidae Taranek 1882
- Pellitida Page 1987
- Pellitidae Smirnov et Kudryavtsev 2005
- Goceviidae Cavalier-Smith et Smirnov 2011
- Centramoebida Rogerson et Patterson 2002 em. Cavalier-Smith 2004
- Flabellinia Smirnov et Cavalier-Smith 2011 em. Kudryavtsev et al. 2014
- Dactylopodida Smirnov et al. 2005
- Paramoebidae Poche 1913 em. Kudryavtsev, Pawlowski et Hausmann 2011
- Vexilliferidae Page 1987 em. Kudryavtsev, Pawlowski et Hausmann 2011
- Dermamoebida Cavalier-Smith 2004 em. Smirnov et Cavalier-Smith 2011
- Dermamoebidae Cavalier-Smith et Smirnov 2011 (Lingulate amoeba)
- Mayorellidae Schaeffer 1926 em. Smirnov et al. 2011
- Thecamoebida Schaeffer 1926 em. Smirnov et Cavalier-Smith 2011
- Stenamoebidae Cavalier-Smith 2016
- Thecamoebidae Chatton 1925 em. Smirnov et al. 2011 (csíkos, érdes fajok)
- Vannellida Smirnov et al. 2005
- Discamoebidae Bovee et Jahn, 1967 ex Jahn, Bovee et Griffith 1974
- Vannellidae (Bovee, 1970)
- Dactylopodida Smirnov et al. 2005
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Cavalier-Smith, Thomas (2004. május 18.). „Molecular phylogeny of Amoebozoa and the evolutionary significance of the unikont Phalansterium”. European Journal of Protistology 40 (1), 21–48. o. DOI:10.1016/j.ejop.2003.10.001.
- ↑ a b Smirnov, Alexey V. (2011. október 1.). „A revised classification of naked lobose amoebae (Amoebozoa: lobosa)”. Protist 162 (4), 545–570. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.04.004. ISSN 1618-0941. PMID 21798804.
- ↑ Adl, Sina M. (2012. szeptember 1.). „The revised classification of eukaryotes”. The Journal of Eukaryotic Microbiology 59 (5), 429–493. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2012.00644.x. ISSN 1550-7408. PMID 23020233. PMC 3483872.
- ↑ Smirnov, Alexey (2005. augusztus 1.). „Molecular phylogeny and classification of the lobose amoebae”. Protist 156 (2), 129–142. o. DOI:10.1016/j.protis.2005.06.002. ISSN 1434-4610. PMID 16171181.
- ↑ Catalogue of Organisms: Discosea: Keeping a Low Profile. coo.fieldofscience.com . (Hozzáférés: 2016. május 3.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c d e Kang S, Tice AK, Spiegel FW, Silberman JD, Pánek T, Cepicka I, Kostka M, Kosakyan A, Alcântara DMC, Roger AJ, Shadwick LL, Smirnov A, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Brown MW (2017. szeptember 1.). „Between a Pod and a Hard Test: The Deep Evolution of Amoebae”. Mol Biol Evol 34 (9), 2258–2270. o. DOI:10.1093/molbev/msx162. PMID 28505375. PMC 5850466.
- ↑ a b c Kudryavtsev A, Voytinsky F, Volkova E (2022. július 22.). „Coronamoeba villafranca gen. nov. sp. nov. (Amoebozoa, Dermamoebida) challenges the correlation of morphology and phylogeny in Amoebozoa”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-16721-2. PMID 35869259. PMC 9307759.
- ↑ Tice AK, Shadwick LL, Fiore-Donno AM, Geisen S, Kang S, Schuler GA, Spiegel FW, Wilkinson KA, Bonkowski M, Dumack K, Lahr DJ, Voelcker E, Clauß S, Zhang J, Brown MW (2016. december 28.). „Expansion of the molecular and morphological diversity of Acanthamoebidae (Centramoebida, Amoebozoa) and identification of a novel life cycle type within the group”. Biol Direct 11. DOI:10.1186/s13062-016-0171-0. PMID 28031045. PMC 5192571.
- ↑ Porfírio-Sousa AL, Tice AK, Brown MW, Lahr DJG (2021. március 29.). „Phylogenetic reconstruction and evolution of the Rab GTPase gene family in Amoebozoa”. Small GTPases 13 (1), 100–113. o. DOI:10.1080/21541248.2021.1903794. PMID 33779495. PMC 9707542.
- ↑ Tekle YI, Wang F, Wood FC, Anderson OR, Smirnov A (2022. július 1.). „New insights on the evolutionary relationships between the major lineages of Amoebozoa”. Sci Rep 12. DOI:10.1038/s41598-022-15372-7. PMID 35778543. PMC 9249873.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Discosea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
