Deréky Anna
| Deréky Anna | |
 | |
| Született | 1872. április 9.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1951. december 24. (79 évesen)[1][3] Mád[1] |
| Házastársa | Fadrusz János[1] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deréky Anna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Deréky Anna, Fadrusz Jánosné (Pest, 1872. április 9.[4] – Mád, 1951. december 24.[5]) magyar képzőművész, Strobl Alajos szobrászművész tanítványa.
Illusztrációkat, gobelineket, hímzéseket, fémmunkákat, mellszobrokat készített.[6]
Élete
[szerkesztés]Gazdag és befolyásos családba született. Édesapja, Deréky István kúriai bíró, édesanyja Hajnik Antónia volt. Unokatestvére volt Pauler Gyula történész–levéltárosnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának, aki a legtöbb művészeti pályázatot elbíráló bizottságban is jelen volt.[7]
1880–1882 között a budapesti mintarajziskola hallgatójaként mestere, Strobl Alajos vezette be a szobrászat ismereteibe. 1892-ben jelent meg először a Képzőművészeti Társulat kiállításain, két arcképpel.
1895. február 25-én a budavári Mátyás templomban férjhez ment Fadrusz János szobrászhoz.[8] A Naphegyen lévő villájukban (Budapest. I., Lisznyai utca 7.)[9] két műterem volt, egy nagy méretű Fadrusznak, és egy kisebb Deréky Annának.[10] Gyermekük nem született, 1903. október 25-én megözvegyült.[11] Férje halála után Budapestről Nagymarosra költözött,[12] majd 1916. december 11-én férjhez ment iglói Szontágh Manóhoz, és Dobsinán települt le.[13] Második férje halála után, az 1920-as években nővéréhez és nőtestvéreihez költözött Mádra.[14] A szobrászaton kívül foglalkozott művészi hímzéssel és szőnyegszövéssel is, utóbbiak közül többet kiállított a Nemzeti Szalon tárlatain.
Kiállításokon való részvétel
[szerkesztés]- Millenniumi Országos Kiállítás (1896): portrék olajban vagy pasztellben.
- Téli szalon (1897-98): Férfi mellszobor, bronz; Gyermek mellszobra, gipsz.
- Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1899): Női mellszobor, gipsz; Gyermekportré, pasztell.
- Téli szalon (1899—1900): Női mellszobor, márvány.
- Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1901): Gyermekfej, szobor.[15]
- Téli szalon (1901—1902): Bab, gyermek mellszobor, szobor; Tanulmány, mellszobor.
- A Téli Szalon (1903—1904): Gyermekmell, gipsz; Két mellszobor, öntött.
- Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1905): Gyermek mellszobra, gipsz.
- Nemzetközi Tavaszi Tárlat (1906): Puradeu, gipsz mellszobor.
- Nemzetközi Téli Tárlat (1906—1907): Magyar szőnyeg.
- Nemzetközi Téli Tárlat (1907—1908): Alvó gyermek feje, szobor; Férfi mellszobor, szobor.
- Tavaszi Tárlat (1908): Emberfej, szobor.
- Nemzetközi Téli Tárlat (1908—1909): Gyermekfej, gipsz.
- Téli kiállítás (1909—1910): Férfi mellszobor, szobor.
- Tavaszi Tárlat (1911): Gyermekfej, szobor.
- Téli kiállítás (1912-13): Madame Osmin Laporte, a francia konzul felesége, szobor; Wickenburg Stefánia grófnő, a fiumei kikötő kormányzójának anyja, szobor. [16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. november 21., PIM156920
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ FamilySearch Historical Records
- ↑ Budavári rk. plébánia keresztelési anyakönyve. 38/1872. számú bejegyzés. Familysearch.org
- ↑ Sátoraljaújhelyi állami anyakönyvi kerület, halotti anyakönyv, 307/1951. számú bejegyzés özvegy Szontágh Manóné Deréky Anna Mádon történt elhunytáról. Familysearch.org
- ↑ Szendrei János, Szentiványi Gyula, Magyar képzőművészek lexikona, vol. I, Abádi—Günther, Közoktatásügyi Minisztérium, Budapest, 1915, pag. 460–461.
- ↑ Rostás Péter: A Budavári Palota Hunyadi-terme. In: A budavári királyi palota évszázadai, Tanulmányok Budapest múltjából, 29. kötet, 2001, p. 503.
- ↑ Magyar Hírlap, 1895. február 24. 55. szám
- ↑ Pásztohy Júlia: Letűnt örökségünk nyomában – Fadrusz János naphegyi villája. Örökségfigyelő blog, 2014. október 8. Archiválva 2023-10-22
- ↑ L.K.: Fadrusz Jánosné. Uj Idők, 1900. január 21. 4. szám, 86. o.
- ↑ Fadrusz János halotti bejegyzése Budapest, II. kerület, 2609/1903. szám. Familysearch.org
- ↑ 1913. október 31./251. sz. Ellenzék. Fadrusz János özvegye. Idézve Valentiny Antal, Entz Géza: Erdélyi Múzeum repertórium (1874–1917, 1930–1937) alapján: „…Október 25-én volt 10 éve, hogy Fadrusz János meghalt… özvegye nem tudta a naphegyi villát fenntartani, részleteit fizetni… Előbb a pénzintézet két tisztviselője lakott itt, majd Marghitay Tihamér festőművész festett Fadrusz műtermében. Tőle vette meg a házat Fekete Fülöp mérnök, aki Kassáról jött Budapestre, és aki később átépítette a műteremlakást.”
- ↑ Budapesti Hírlap, 1916. december 15. 348. szám
- ↑ Hegyaljai Kiss Géza: Fadrusz Jánosról. Budapesti Hírlap, 1924. február 29. 50. szám
- ↑ Deréki Andor portréja Fadrusz Jánosné Deréky Anna, 1900. MNG
- ↑ Szendrei János, Szentiványi Gyula, idézett mű
Források
[szerkesztés]- Önarckép a Magyar Nemzeti Galériában (jogvédett) Archiválva 2022. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Szalon Katalógus , vol. XIX, 1892, 178. és 523. o.
- Badovinszky Anna, Egy művész felesége. Fadrusz özvegye . In: Ország Világ, 1903, 896. oldal.
Válogatott bibliográfia
[szerkesztés]- Tíz boldog év, interjú, megjelent az Esti Újságban, 1940. szeptember 11., 2. oldal.
- Meglepetés (A kiscica és a béka). In: Új Idők, 1898. február 6., 124. oldal.
- Kövér Ilma: Látogatás Fadrusz János özvegyénél. Ország-Világ, 1905. május 07. 19. szám, 375. o.
- Dittrichné Vajtai Zsuzsánna: A Fadrusz-villa története – Fadrusz János élete, munkássága és a Naphegyen állt villájának története. 2013.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Anna Deréky című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
