Csárda

A csárda a településen kívül, azok határában, a pusztákon, főként az Alföldön, a jelentősebb vásáros helyekre vezető utak mentén álló vendéglők és kocsmák hagyományos neve Magyarországon. A csárda megnevezés ma is használatos – különösen szabadon álló – vendéglátóipari létesítmények nevének részeként.

Strelisky Lipót - Csárda 1890-ben

A szó eredete

Csárda szavunk szerb-horvát közvetítésű jövevényszó, amelynek végső forrása a perzsák čãrtãk ’négy oszlopon álló erkély’, ’négyszögletes szoba’ jelentésű szava. Eredetileg többféle építményt jelölt nyelvünkben is az átadó, közvetítő nyelvekhez hasonlóan. Elterjedésében, jelentésfejlődésében szerepe volt az oszmán-török előrenyomulásnak. Jelölte a török határon levő katonai, magas figyelőállomásokat, de volt szín, eresz, gazdasági épület, kukoricagóré jelentése is. Használatos volt a fahajókra épített bódék és a halászok gyékényből készített hajlékának, sátrának megjelölésére is. A moldvai magyar, csángó nyelvjárásból cserdák alakja is előfordult pitvar jelentéssel, ami talán a románoknál kimutatható tornác, folyosó jelentésfejlődés hatását mutatja. A magyar nyelvbe bizonyosan kunyhó, kalyiba, bódé jelentéstartalommal került át.

Története

Csárda szavunkra 1755-től van adat. A csárdák eredetileg olyan helyeken álltak, ahol a pandúrok, rendőrök és a közigazgatás nehezen ellenőrizhették ezeket. A csárdákhoz sok romantikus, főleg betyárokkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Rendszerint volt kocsiszínjük, szekérállásuk is a kocsik, szekerek számára és itt a lovak is pihenhettek. Lehetett saját birtoklású és bérelt. A tulajdonosok voltak a csárdások.

Nevezetes csárdák

A Hortobágyi Csárda műemlék épülete

A magyarszerdahelyi öreg csárda

• Hortobágyi Nagycsárda a Hortobágyon,
• Kadarcs csárda a Kadarcs folyó mellett,
• Kondorosi csárda
• Pintes csárda,
• Hordócska csárda
• Császár csárda, Kétszerkovács csárda,
• Kelemen csárda
• Törik-szakad csárda Buj határában,
• Becsali csárda Alsópáhokon,
• Nyakvágó csárda Kunszentmiklóson,
• Kígyósi csárda Fülöpszálláson
• Falkafogyasztó csárda Kiskunhalason
• Aligvárdi csárda Baján,
• Határ csárda Veszprém és Zala megye egykori határán, Balatonalmádi és Káptalanfüred között,
• Billege csárda Tapolca határában,
• Gyöngyösi csárda Hévíz közelében,
• Zöldhalmi csárda Orgovány mellett,
• Fakilincses csárda Szankon,
• Pipagyújtó csárda Bócsán,
• Hajlati csárda Vezseny mellett,
• Meggyes csárda Tiszafüred határában,
• Ágota csárda Karcag és Nádudvar között,
• Gugyori csárda Nagygyanté mellett,
• Kabai csárda Túrkeve határában,
• Gyilkos csárda Hajdúböszörmény határában,
• Látóképi csárda Debrecen határában,
• Putri csárda Túrkeve határában,
• Vadas csárda Hajdúhadház határában
• Kutyakaparó csárda Kecskemét közelében.
• Horváth Gáspár csárda Zalaegerszeg közelében.

Irodalom

• Ballai Károly: Magyar kocsmák és fogadók a XIII–XVIII. században (Budapest, 1927)
• Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa (Budapest, 1942)
• Ballai Károly: A magyar vendéglátóipar története I. A honfoglalás századától az 1848–49. szabadságharcig (Budapest, 1943)
• Szűcs Sándor: Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből (Budapest, 1957)
• Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Budapest, 1959)
• Szentesi Zöldi László: Az alföldi csárda; Legendák Földje Alapítvány, Budapest, 2014
• Gencsi Zoltán: Csárdakönyv; Önkormányzat, Balmazújváros, 2019

Források

• Magyar néprajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

• Halápi Csárda