Commodore 16
| Commodore 16 | |
 | |
 | |
| Típus | mikroszámítógép |
| Fejlesztő | Commodore |
| Gyártó | Commodore |
| Forgalomban | 1984–1986 |
| Processzor | MOS 7501 vagy MOS 8501 @ 0,89-1,76 MHz |
| Memória | 16 KiB RAM, 32 KiB ROM |
| Operációs rendszer | Commodore BASIC 3.5 |
| Kijelző | 320×200 és 160×200, 121 szín |
| Előd | Commodore VIC-20 |
| Utód | Commodore 128 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Commodore 16 témájú médiaállományokat. | |
A Commodore 16 (más néven: C16) a Commodore International által gyártott MOS 6502-kompatibilis MOS 7501, illetve MOS 8501 CPU-val készült belépőszintű 8 bites mikroszámítógép, amit 1984-ben a Commodore VIC-20 leváltására szántak.[1] Költségcsökkentett változatát kizárólag Európában Commodore 116 néven értékesítették.
A gép elsődleges hardvertervezője Bil Herd volt, aki az azonos termékcsaládba tartozó Commodore Plus/4-en is dolgozott, mely utóbbi a C16 magasabb osztályú változata, több memóriával, user porttal és beépített irodai programokkal, de lényegileg nagyon hasonló számítógép.[2]
A C16 az Amerikai Egyesült Államok piacán lényegében kudarc, míg Mexikóban és a keleti blokk országaiban, különösen pedig Magyarországon részleges siker volt, ahol iskolaszámítógépnek használták.[3]
Története
[szerkesztés]A C16 elsődleges rendeltetése az volt, hogy felvegye az árharcot a 100 dollár alatti rivális számítógépekkel, főként a Timex, a Mattel, és a Texas Instruments típusaival. A Timex és a Mattel gépei már olcsóbbak voltak, mint a VIC-20-as, utóbbi előnye volt viszont a jobb bővíthetőség, a teljes értékű billentyűzet, és a több memória.[4] A Texas Instruments TI-99/4A számítógépe árban valahol a VIC-20 és a C64 között volt, ahogy képességek terén is nagyjából ott, viszont az ára folyamatosan csökkent. A C16 így inkább ehhez a géphez állt közelebb, mint a korosodó VIC-20-ashoz.
Jack Tramiel, a Commodore vezérigazgatója attól félt, hogy a japán gyártók is beszállnak a komputerpiacra, és mindenki alá ígérnek az áraikkal.[5] Erre végül nem került sor, ehelyett a játékkonzolok piacát tarolták le a japánok. A C16 megjelenésének idejére pedig a Timex, a Mattel, és a Texas Instruments is befejezte a számítógépgyártást.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Kívülről a gép a VIC-20-asra és a C64-re emlékeztet, azzal a különbséggel, hogy más színeket használ: háza sötétszürke vagy sötétbarna, gombjai pedig világosak. A billentyűzet a Commodore korábbi gépeitől másban is különbözik: helyet kapott rajta egy Escape gomb, és a két kurzor gomb helyett négy nyílbillentyű is. Processzora kétszer olyan gyors volt, mint a C64 vagy a VIC-20 esetében, a memóriafelhasználás is optimálisabb volt, azonkívül a BASIC interpreter is sokkal gördülékenyebben működött. Ugyan olcsóbb volt, mint a széria zászlóshajójának számító Plus/4, de billentyűzete kényelmesebben kezelhető volt azénál.
Amiben jelentősen különbözött, az az, hogy a hang, a kép, és a perifériák kezelése egyetlen chipre, a 2 MHz-es TED chipre hárult. Memória terén, a nevéből is adódóan, 16 KiB RAM-mal rendelkezett, amiből 12-t használhatott a beépített BASIC. Grafikai téren a gép 121 színt tudott megjeleníteni (15 szín + 7 árnyalatuk + fekete), viszont hiányzott a hardveres sprite-ok megjelenítésének képessége. Hangok terén is kevesebbet tudott, mint a C64-es SID chipje.
Három fontos hiányossága is volt felhasználói szempontból a gépnek: nem volt se user port, se VIC-20/C64 kompatibilis Datasette port, se game port. Kimondottan a géphez készült ugyan az 1531-es Datasette egység, és joystickek is, de másféle csatlakozóval (amihez aztán utóbb C64 átalakító is készült). Elvileg ennek a célja a zsúfoltság megszüntetése volt a gép oldalán. A C16-os soros portja kompatibilis volt a korábbi eszközökkel, így akár modemet is lehetett rákötni. A user port költségcsökkentési okokból maradt ki, bár az alaplapon a helye megvan.
A számítógép a cartridge porton keresztül (amely memóriabővítő port is egyben) utángyártott memóriabővítőkkel egészen 64 KB-ig bővíthető, így a gép gyakorlatilag egy Plus/4-essel lesz egyenértékű, mivel az irodai szoftvercsomagot leszámítva teljesen megegyezik vele.
A tervezés korai fázisában a Commodore egyrétegű nyomtatott áramkört tervezett, szintén a költségek csökkentése miatt, mely végül is technikai okokból nem vált be, és mindössze egyetlen ilyen példány maradt fenn.[6]
Commodore 116
[szerkesztés]_(shadow).png){kind=spacer}
Ez a gép lényegében megegyezett a Commodore 16-ossal, egyetlen fontos különbséget leszámítva: kisebb házba került, és egymástól elkülönülő gombokból álló gumibillentyűzetet kapott. Kizárólag Európában forgalmazták, kb. 50 ezer példányban, és ezek java része Németországban talált gazdára. A hardvertervező Bill Herd szerint ez a változat állt a legközelebb Tramiel eredeti elképzeléshez az olcsó gépről, 50 és 70 dollár közötti áron forgalmazták. A C16 és a Plus/4 egy kicsivel később érkeztek, kivitelezésükben pedig szerepet játszott az a tény, hogy Tramiel távozása után a cég nem igazán tudta, milyen úton haladjon tovább.
Fogadtatása
[szerkesztés]Az amerikai piacokon a C16 teljes kudarc volt, és egy éven belül be is fejezték a forgalmazását. Európában azonban nagy siker lett, amellett Mexikóban is, és a géphez készült szoftverek 90 százaléka is Európában készült.
A gép bukásának oka a szoftverellátottság csekélysége volt, ugyanis a C64-gyel ellentétben kevés program jelent meg rá, és miután a fő riválisok kivonultak a piacról, a Commodore-nak se kellett annyira a C16-os. Összesen körülbelül 600 ezer készült belőle, ebből 50 ezer C116-os volt.
1986-tól kezdve a megmaradt gépeket dömpingáron exportálták a keleti blokk országaiba, főként Magyarországra. Ebben az időben zajlott a második iskolaszámítógép-program, nyugati eredete és megfizethető ára tette igazán népszerűvé. Elterjedtségének köszönhetően nagy rajongói bázisa alakult, ami az 1990-es évek közepéig kitartott, és ez a közösség számos C64-programot átportolt a gépre.
Mexikóban 1985 és 1992 között árusította az Aurrerá áruházlánc, Sigma-Commodore 16 néven.[7] A billentyűzete teljesen ugyanaz volt, mint az amerikai változaté. Az Aurrerá szoftvereket, könyveket, eszközöket is forgalmazott, sőt azt is megengedte, hogy a gépet a boltokban kipróbálhassák. 1985 és 1989 között éves programozói versenyt is hirdettek.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Commodore 16 (angol nyelven). old-computers.com . (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ Plus/4 - 121 colors in 1984! (angol nyelven). Commodore Business Machine. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ Commodore 16 (magyar nyelven). ajovomultja.hu . (Hozzáférés: 2020. április 13.)
- ↑ http://www.old-computers.com/museum/computer.asp?c=73
- ↑ The Commodore 64. www.pc-history.org. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Forum (#34360) - Plus/4 World. plus4world.powweb.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Sigma Commodore 16 - Hardware - Plus/4 World. plus4world.powweb.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
- ↑ Grupo Sigma S.A. (Sigma) - Group Details - Plus/4 World. plus4world.powweb.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Commodore 16 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
