Ugrás a tartalomhoz

Cerje (Zágráb)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cerje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállásfalu
Irányítószám10361
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség408 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület1,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cerje település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb városközpontjától 18 km-re keletre, Budenec és Sesvetski Kraljevec között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Cerje az egykori Szeszvete falu része volt, amely írásos források szerint a zágrábi káptalan donja kašinai uradalmához tartozott.[2] A település a 13. századból származik, Szent János evangélistának szentelt plébániáját 1501-ben alapították.

Az első katonai felmérés térképén „Czerie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerje” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerje” néven 15 házzal, 142 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 157, 1910-ben 236 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 398 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
157 100 133 149 201 236 215 254 233 228 271 253 229 320 404 398

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[7] Az első templom építésének dátuma nem ismert, de 1757-ben a vizitátor azt írta, hogy az akkori plébános, Franjo Vojvodić már előkészítette az új templom építését. Az új templomot 1759-ben kezdték építeni és végül 1764-ben szentelték fel. Az egyhajós barokk épület 25 m hosszú, 11 m széles, 11 m magas, lekerekített szentéllyel, hozzá a keleti oldalon csatlakozó sekrestyével és egy 25 m magas harangtoronnyal. A főoltár Szent János képe Tauszy püspök ajándéka. A templom 1965 óta műemlékvédelem alatt áll. 2003-ban a Horvát Köztársaság a kulturális örökség részévé nyilvánította. A templom húsz éve nagy felújításon esett át, melynek következtében belső tere a Boldogságos Szűz Mária és Páduai Szent Antal mellékoltáraival megújult. 2002-ben négy ólomüveg ablakot helyeztek el, amelyek az evangélistákat ábrázolják. Az 1893-ban Heferer műhelyében készített régi orgonát szintén helyreállították. A plébánia épülete[8] 1779-ben épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]