Cerje (Zágráb)
Cerje | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zágráb főváros |
Község | Szeszvete |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 10361 |
Körzethívószám | +385 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 408 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 165 m |
Terület | 1,21 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerje témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cerje település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától 18 km-re keletre, Budenec és Sesvetski Kraljevec között fekszik.
Története
[szerkesztés]Cerje az egykori Szeszvete falu része volt, amely írásos források szerint a zágrábi káptalan donja kašinai uradalmához tartozott.[2] A település a 13. századból származik, Szent János evangélistának szentelt plébániáját 1501-ben alapították.
Az első katonai felmérés térképén „Czerie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerje” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerje” néven 15 házzal, 142 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 157, 1910-ben 236 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 398 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
157 | 100 | 133 | 149 | 201 | 236 | 215 | 254 | 233 | 228 | 271 | 253 | 229 | 320 | 404 | 398 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[7] Az első templom építésének dátuma nem ismert, de 1757-ben a vizitátor azt írta, hogy az akkori plébános, Franjo Vojvodić már előkészítette az új templom építését. Az új templomot 1759-ben kezdték építeni és végül 1764-ben szentelték fel. Az egyhajós barokk épület 25 m hosszú, 11 m széles, 11 m magas, lekerekített szentéllyel, hozzá a keleti oldalon csatlakozó sekrestyével és egy 25 m magas harangtoronnyal. A főoltár Szent János képe Tauszy püspök ajándéka. A templom 1965 óta műemlékvédelem alatt áll. 2003-ban a Horvát Köztársaság a kulturális örökség részévé nyilvánította. A templom húsz éve nagy felújításon esett át, melynek következtében belső tere a Boldogságos Szűz Mária és Páduai Szent Antal mellékoltáraival megújult. 2002-ben négy ólomüveg ablakot helyeztek el, amelyek az evangélistákat ábrázolják. Az 1893-ban Heferer műhelyében készített régi orgonát szintén helyreállították. A plébánia épülete[8] 1779-ben épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2158.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...119. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 81. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-707.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-708.