Carcharhinus borneensis

Carcharhinus borneensis
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) Csoport: Modern cápák (Neoselachii) Öregrend: Cápák (Selachimorpha) Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae) Nem: Szirticápák (Carcharhinus) Blainville, 1816 Faj: C. borneensis
Tudományos név
Carcharhinus borneensis (Bleeker, 1858)
Szinonimák
Carcharias borneensis Bleeker, 1858
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Carcharhinus borneensis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Carcharhinus borneensis témájú médiaállományokat és Carcharhinus borneensis témájú kategóriát.

A Carcharhinus borneensis a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Carcharhinus borneensis előfordulási területe a Csendes-óceán nyugati felén, Borneó és Kína között van. Feltételezések szerint az indonéziai Jáva környékén, valamint a Fülöp-szigeteknél is jelen van. A kisméretű elterjedési területe miatt veszélyeztetett fajnak számít.

Megjelenése

Ez a cápafaj legfeljebb 70 centiméter hosszú. A nőstény 61-65 centiméter, míg a hím 54,8-57,6 centiméter hosszú. Az orra hosszú és hegyes; teste karcsú. Szájának két oldalán, 5-12 pórus található. Szájában, példánytól függően 23-26/23-25 vagy 46-50 fog ül; a fogak fűrészes szélűek. 117-121 csigolyája van. Háti része palaszürke, hasi része fehéres; a két szín jól elhatárolódik a fejen és a testen. Az úszókon nincsenek fekete foltok. A mellúszók és a farokúszó alsó nyúlványa fehéren szegélyezettek.

Életmódja

Trópusi szirticápa, mely a tengerpartok fenekét választja élőhelyül.

Szaporodása

A szaporodásáról igen keveset tudunk. Elevenszülő; a peték kiürülő szikzacskója az emlősök méhlepényéhez hasonlóan a nőstény szöveteihez kapcsolódik. Párosodáskor a cápák egymáshoz simulnak. Egy alomban körülbelül 6 kölyökcápa lehet. A kis cápa születésekor 23,7-27,4 centiméter között lehet.

Felhasználása

Habár ennek a cápának, csak kisméretű halászata folyik, az élőhelyén lakó halászok, a kis elterjedési terület miatt mégis veszélyt jelentenek számára. Sürgős védelmi intézkedésekre szorul e faj fennmaradása.

Források

• Carcharhinus borneensis (Bleeker, 1858) FishBase
• Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/2):251-655. Rome: FAO.
• Bleeker, P. 1858. Twaalfde bijdrage tot de kennis der vischfauna van Borneo. Visschen van Sinkawang. Acta Soc. Sci. Indo-Neerl. 1-10