Calanoida
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Családok | ||||||||||||||
|
Lásd a szócikkben | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Calanoida témájú kategóriát. |
A Calanoida az evezőlábú rákok (Copepoda) egyik rendje, a zooplankton fontos alkotója. Magyar nevük nincs, bár a régies lebegő kandics elnevezés valószínűleg rájuk vonatkozik. 43 család mintegy 2000 faja tartozik ide, tengerekben és édesvízben egyaránt megtalálhatók.[2] A Calanoidák fontos szerepet töltenek be a vízi táplálékhálózatok anyag- és energiaáramlásában. Nagy mennyiségben fogyasztják a fitoplanktont, és sok állat (főleg halak) pedig velük táplálkozik. A fitoplankton és a magasabb trofikus szintek között a legfontosabb kapcsolatot jelentik. Gazdasági jelentőségük éppen emiatt óriási, hiszen az ember által fogyasztott halak többsége Calanoidákkal táplálkozik. A sziláscetek, mint például a grönlandi bálna, főleg a Calanus és Neocalanus nemekbe tartozó Calanoidákat fogyasztják, hasonlóan a planktonevő tengeri madarakhoz, mint az alkafélék.
A Calanoidákat megkülönbözteti más Copepodáktól, hogy első csápjuk legalább fél testhossznyi, második csápjuk pedig kétágú. Egyértelműen elkülöníthetjük a calanoidákat a többi Copepodától az ötödik lábat viselő torszelvény és a genitális szelvény közötti ízület alapján, ez a gymnoplea testfelépítés jellemzője.[3] Petéiket a nőstények egy csomóban hordják, az első potrohszelvényükhöz (genitális szelvény) rögzítve. Ezáltal könnyen megkülönböztethetők a Cyclopoidáktól, melyekre a két petecsomó jellemző. A Calanoidák első csápja általában 25 ízből áll.
A Copepodákról szóló szócikkben leírt jellemzők jórészt érvényesek a Calanoida rendre, és a többi szabadon élő Copepodára, mint a Cyclopoidák és a Harpacticoidák.
Rendszerük
[szerkesztés]A Calanoida rendbe az alábbi családok tartoznak:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ J. W. Martin & G. E. Davis. An Updated Classification of the Recent Crustacea [archivált változat] (PDF), Natural History Museum of Los Angeles County, 132 pp. o. (2001). Hozzáférés ideje: 2010. július 5. [archiválás ideje: 2013. május 12.]
- ↑ D. Boltovskoy, M. J. Gibbons, L. Hutchings & D. Binet.szerk.: D. Boltovskoy: General biological features of the South Atlantic, Zooplankton of the South Atlantic. Backhuys Publishers, Leiden (1999)
- ↑ Barnes, Robert D.. Invertebrate Zoology. Philadelphia, PA: Holt-Saunders International, 692. o. (1982). ISBN 0-03-056747-5
