Bukkófélék

Bukkófélék
	Nystalus radiatus
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Galbuli; Vigors, 1825
Család:	Bucconidae; Horsfield, 1821
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bukkófélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bukkófélék témájú médiaállományokat és Bukkófélék témájú kategóriát.

A bukkófélék (Bucconidae) a madarak (Aves) osztályának és a harkályalakúak (Piciformes) rendjének egyik családja.

Ebbe a családba jelenleg 38 élő faj tartozik.

Rendszertani besorolásuk és kifejlődésük

Ezt a madárcsaládot, azaz a Bucconidae nevű családi szintű taxont, 1821-ben, Thomas Horsfield amerikai orvos és természettudós alkotta meg. 1930-ban, Alexander Wetmore amerikai ornitológus és paleontológus, az „A Systematic Classification for the Birds of the World” című művében, ezt a madárcsaládot a harkályalakúak rendjébe helyezte be; a bukkófélék elhelyezkedése e renden belül megváltozott 1951-ben és 1960-ban.^[1] A bukkófélék és a rokon jakamárfélék (Galbulidae) harkályalakúak közé való besorolása megkérdőjelezett volt, mivel csontozatilag és izomzatilag, nem a harkályokra hasonlítanak, hanem inkább a harkályok legközelebbi rokonaira, a szalakótaalakúakra (Coraciiformes). Azonban a 2003-ban végzett sejtmag DNS-vizsgálatok (nDNA) azt mutatták, hogy a bukkók és a jakamárok a Galbuli alrendbe tömörülve, testvércsoportja, a többi harkályalakút összefoglaló Pici alrenddel; továbbá az a tulajdonságuk, melyben két ujjuk előre- és kettő hátranéz, már a két csoport különválása előtt ki volt alakulva.^[2] Per Ericsonnak és társainak a genom DNS-vizsgálatai (gDNA), megerősítették ezt a tényt.^[3] 1990-ben, Sibley és Ahlquist azt javasolták, hogy a Galbuli alrendet, Galbuliformes néven rendi szintre kéne emelni;^[4] egyesek ezt a rendszerezést követik.^[5]

2004-ben, a molekuláris kutatások azt mutatták, hogy a Nonnula-fajok, körülbelül 25 millió éve váltak le a többi bukkófélék közös őseiről. Ezeket követték, a Malacoptila nembéli madarak, körülbelül 19,1 millió évvel ezelőtt.^[6] A wyomingi Lincoln megyében a kutatók rábukkantak egy kora eocén korszaki, fosszilis szárnyra, melyet először ősbukkófélének véltek, és elnevezték Primobucco mcgrewinak.^[7] Azonban 2010-ben, ugyanehhez a fajhoz tartozó 12 darab teljesebb csontváz is előkerült; ezeknek tanulmányozása bebizonyította, hogy ez a régen kihalt madár nem egy ősbukkófaj, hanem inkább egy kezdetleges szalakótaféle (Coraciidae).^[8]

Előfordulásuk

A bukkófélék az alföldek erdeiben és az Amazonas medencéjének erdős területein, kisebb számban északra Dél-Mexikóig és délre Paraguayig fellelhetők. A bukkóféléket nehéz megfigyelni, és nincs megbízható adat állományaik létszámáról. Mindazonáltal az elterjedési területükön élő többi madárhoz hasonlóan őket is veszélyezteti élőhelyük pusztulása.

Megjelenésük

Ezek a madarak fajtól függően 13-30 centiméter hosszúak és 30-90 gramm a testtömegük. A fajok nagyon különböző színezetűek lehetnek. A bukkófélékre jellemző, hogy nagy a fejük és rövid, zömök a testük. Csőrük is nagy, egyes fajoké hajlott. Kivételes jelenség a jó testfelépítésű, kis fejű fecskebukkó (Chelidoptera tenebrosa). Két-két előre- illetve hátranyúló lábujjuk a harkállyal való rokonságra utal.

Életmódjuk

A bukkófélék leginkább magányosan, néha csapatokban élnek. Táplálékuk rovarok és kisebb gyíkok. Zsákmányaikat egy faágról lesik meg, itt órákig is ülhetnek mozdulatlanul.

Szaporodásuk

A költési időszak általában az év első felében van. A fészekalj 2-3 fehér, kerek tojásból áll. A tojásokat, egyes fajok, a talajba vájt üregekbe, míg mások a termeszvárakba rakják. A kotlás időtartama nem ismert, de mindkét szülő szerepet vállal benne. A fiatal madarak 20-30 naposan repülnek ki.

Rendszerezés

A családba az alábbi 10 nem tartozik:^[9]

Bucco Brisson, 1760 – 4 faj
Chelidoptera Gould, 1837 – 1 faj
Hapaloptila P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
Hypnelus Cabanis & Heine, 1863 – 2 faj
Malacoptila G. R. Gray, 1841 – 7 faj
Micromonacha P. L. Sclater, 1881 – 1 faj
Monasa Vieillot, 1816 – 4 faj
Nonnula P. L. Sclater, 1854 – 6 faj
Notharchus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj
Nystalus Cabanis & Heine, 1863 – 6 faj

Jegyzetek

↑ Wetmore, Alexander (1930. december 1.). „A Systematic Classification for the Birds of the World”. Proceedings of the United States National Museum 76 (2821), 6. o. DOI:10.5479/si.00963801.2821.
↑ (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
↑ (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284. PMC 1834003.
↑ Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. december 1.). ISBN 9780300078619
↑ Hans Winkler, David A. Christie & David Nurney. Woodpeckers: An Identification Guide to the Woodpeckers of the World. A&C Black (2010). ISBN 9781408135044
↑ Witt, C.C. (2004), Rates of Molecular Evolution and their Application to Neotropical Avian Biogeography Archiválva 2006. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ph.D. dissertation, Louisiana State University
↑ Brodkorb, Pierce (1970. december 1.). „An Eocene Puffbird from Wyoming”. Rocky Mountain Geology 9 (1), 13–15. o. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)
↑ (2010) „Primobucco mcgrewi (Aves: Coracii) from the Eocene Green River Formation: New Anatomical Data from the Earliest Constrained Record of Stem Rollers”. Journal of Vertebrate Paleontology 30 (1), 215–25. o. DOI:10.1080/02724630903412414.
↑ Complete Birds of the World. National Geographic, 187. o. (2009)

Források

ITIS szerinti rendszerbesorolása
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része
Stiles and Skutch, A guide to the birds of Costa Rica ISBN 0-8014-9600-4

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Puffbird című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Bukkóféléket ábrázoló videók az Internet Bird Collection honlapján

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Wetmore, Alexander (1930. december 1.). „A Systematic Classification for the Birds of the World”. Proceedings of the United States National Museum 76 (2821), 6. o. DOI:10.5479/si.00963801.2821.

[Johansson-2] (2003) „Molecular support for a sister group relationship between Pici and Galbulae (Piciformes sensu Wetmore 1960”. Journal of Avian Biology 34 (2), 185. o. [2018. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1034/j.1600-048X.2003.03103.x. (Hozzáférés: 2017. április 5.)

[ericson2006a-3] (2006) „Diversification of Neoaves: integration of molecular sequence data and fossils”. Biology Letters 2 (4), 543–547. o. DOI:10.1098/rsbl.2006.0523. PMID 17148284. PMC 1834003.

[Feduccia-4] Feduccia, Alan. The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, 341. o. (1999. december 1.). ISBN 9780300078619

[Winkler-5] Hans Winkler, David A. Christie & David Nurney. Woodpeckers: An Identification Guide to the Woodpeckers of the World. A&C Black (2010). ISBN 9781408135044

[6] Witt, C.C. (2004), Rates of Molecular Evolution and their Application to Neotropical Avian Biogeography Archiválva 2006. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, Ph.D. dissertation, Louisiana State University

[7] Brodkorb, Pierce (1970. december 1.). „An Eocene Puffbird from Wyoming”. Rocky Mountain Geology 9 (1), 13–15. o. [2016. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 5.)

[8] (2010) „Primobucco mcgrewi (Aves: Coracii) from the Eocene Green River Formation: New Anatomical Data from the Earliest Constrained Record of Stem Rollers”. Journal of Vertebrate Paleontology 30 (1), 215–25. o. DOI:10.1080/02724630903412414.

[National_Geographic_Complete_Birds_of_the_World-9] Complete Birds of the World. National Geographic, 187. o. (2009)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]