Ugrás a tartalomhoz

Brazíliai libanoniak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brazíliai libanoniak
Líbano-brasileiros البرازيليون اللبنانيون
Teljes lélekszám
kb 5-7 millió brazíliai libanoni[1][2]
Régiók
Brazília: főleg São Paulo, Minas Gerais, Goiás, Rio de Janeiro, Paraná, Ceará, Bahia, Amazonas, Pernambuco, Maranhão és Piauí államok.
Nyelvek
portugál és Libanoni arab nyelv
Vallások
túlnyomóan katolikus, valamint keleti katolikus, síita és szunnita iszlám, drúzok.

A brazíliai libanoniak (portugálul: Líbano-brasileiros, arabul: البرازيليون اللبنانيون, albarazilium alubnenium)azok a brazil állampolgárok, akik részben vagy egészben libanoni származásúak és akiknek felmenőik egykor libanoni emigránsok voltak és Brazíliában telepedtek le. A Brazil Földrajzi és Statisztikai Hivatal szerint Brazíliában ők alkotják a legnagyobb ázsiai közösséget.[3]

Habár a brazíliai libanoniak száma számos esetben vitatott, becslések szerint körülbelül 6 millió brazilnak libanoni származása van.

Történelem

[szerkesztés]

A libanoniak Brazíliába történő emigrációja a 19. század végén kezdődött, amikor többségük a mai Libanon és Szíria területéről érkezett. Ekkoriban az Oszmán Birodalom része volt a mai Libanon, ahol számos keresztény élt és számos üldözést szenvedett el a muszlimoktól és törököktől. A legtöbb kivándorló emiatt főleg keresztény volt. A 20. század elejére 150 ezer libanoni és szíriai vándorolt Brazíliába.[4] A 20. század elején tovább nőt a bevándorlásuk amely São Paulo államra koncentrálódott, de később kiterjedt Minas Gerais, Goiás, Rio de Janeiro államok és más államok területére.

1884 és 1933 között, a 130 ezer libanoninak, aki Santos kikötőjében lépett be Brazília területére[5], annak 65%-a keresztény volt - többségük maronita és melkita keresztény -, 20%-uk keleti ortodox , 10%-uk muszlim - szunnita és síita - és 5%-uk drúz vallású volt. Az akkori francia konzulátusi jelentések szerint[6] a libanoni/szíriai bevándorlók száma São Paulo és Santos városokban 130 ezer fő , Parában 20 ezer, Rio de Janeiróban 15 ezer, Rio Grande do Sulban 14 ezer és Bahiában 12 ezer fő lakott.

Kulúra

[szerkesztés]

A 19. század végén az újságírás és a lapkiadás a Közel-Keleten rövid idő alatt, mélyen gyökeret vert a helyi társadalomban, különösképpen Egyiptomban és a mai Libanon területén. A libanoni emigránsok magukkal vitték az újságírói kulturájukat Brazíliába. A 19. század végére Brazíliában 95 arab nyelvű napilapot jelentettek meg. Az arab nyelvű diaszpóra két fő központja ekkor Rio de Janeiro és Sao Paulo voltak. Erre az időszakra a náhda, az arab felvilágosodás jelzővel szoktak hivatkozni. 1944-ig 154 arab nyelvű könyvet jelentettek meg Brazíliában.[7]

Befolyásuk a brazil társadalomban

[szerkesztés]

Habár becslések szerint az ország lakosságának 4%-a libanoni származású, a brazil Nemzeti Kongresszus mandátumainak 10%-át 2014-ben libanoni származású brazilok adták.[8][9]

A libanoni konyha nagy hatással van a brazil kultúrára, hiszen minden nagyobb városban könnyen fellelhetők libanoni éttermek, rendszerint olyan ételekkel, mint a szfiha (esfiha), hummusz, kibbeh, tahini, tabulé és a halva édesség.

A legtöbb libanoni bevándorló Brazíliában kereskedőként dolgozott: sokan textil- és ruhakereskedők voltak valamint számos libanoni üzletkötéssel foglalkozott. A libanoniak jellemzően sikeresen integrálódtak a brazil társadalomba. Többen közülük magas társadalmi pozíciót is betöltöttek: a 2016-2018 között brazil elnök Michel Temer, Sao Paulo 2013-2017 közötti polgármestere Fernando Haddad is libanoni származással rendelkezik.[10][11]

Híres brazíliai libanoniak

[szerkesztés]

Művészet

[szerkesztés]

Üzlet

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Politika

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Brazilian Ministry of Foreign Affaires. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  2. Lebanon: Geography (portugál nyelven). Embassy of Lebanon in Brazil, 1996 [2008. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Caracteristicas Etnico-raciais da Populacao Classificacoes e identidades. IBGE . (Hozzáférés: 2021. július 28.) „descendentes e os asiáticos – japoneses, chineses, coreanos, libaneses, sírios, entre outros”
  4. Jr, Pitts (2006-08-01), Forging Ethnic Identity Through Faith: Religion and the Syrian-Lebanese Community in São Paulo, <https://ir.vanderbilt.edu/handle/1803/13597>
  5. Gattaz, André. Do Líbano ao Brasil: história oral de imigrantes (PDF), 2 (brazíliai portugál nyelven), Salvador, Bahia: Editora Pontocom, 25. o. (2012). ISBN 978-85-66048-00-1 
  6. Lesser, Jeff. Negotiating National Identity: Immigrants, Minorities, and the Struggle for Ethnicity in Brazil (angol nyelven). Duke University Press (1999. november 23.). ISBN 978-0-8223-2292-4 
  7. Bruckmayr, Philipp (2014-01-01), Arabic and Bilingual Newspapers and Magazines in Latin America and the Caribbean, Brill, pp. 245–269, ISBN 978-90-04-25597-5, <https://brill.com/display/book/edcoll/9789004255975/B9789004255975_012.xml>. Hozzáférés ideje: 2024-06-16
  8. Interview With The Ambassador of Brazil to Lebanon. Home For Lebanon . (Hozzáférés: 2016. február 7.)
  9. No Congresso, 8% dos parlamentares têm origem libanesa.. Folha de S. Paulo . (Hozzáférés: 2016. február 7.)
  10. From traders to president: Inside Brazil's vast Lebanese community”, Middle East Eye, 2022. július 21. (Hozzáférés: 2024. október 1.) 
  11. (2024. január 18.) „Fernando Haddad: Still the Odd Man Out”. Americas Quarterly.