Brazíliai libanoniak
| Brazíliai libanoniak Líbano-brasileiros البرازيليون اللبنانيون | |
| Teljes lélekszám | |
| kb 5-7 millió brazíliai libanoni[1][2] | |
| Régiók | |
| Brazília: főleg São Paulo, Minas Gerais, Goiás, Rio de Janeiro, Paraná, Ceará, Bahia, Amazonas, Pernambuco, Maranhão és Piauí államok. | |
| Nyelvek | |
| portugál és Libanoni arab nyelv | |
| Vallások | |
| túlnyomóan katolikus, valamint keleti katolikus, síita és szunnita iszlám, drúzok. | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brazíliai libanoniak Líbano-brasileiros البرازيليون اللبنانيون témájú médiaállományokat. |
A brazíliai libanoniak (portugálul: Líbano-brasileiros, arabul: البرازيليون اللبنانيون, albarazilium alubnenium)azok a brazil állampolgárok, akik részben vagy egészben libanoni származásúak és akiknek felmenőik egykor libanoni emigránsok voltak és Brazíliában telepedtek le. A Brazil Földrajzi és Statisztikai Hivatal szerint Brazíliában ők alkotják a legnagyobb ázsiai közösséget.[3]
Habár a brazíliai libanoniak száma számos esetben vitatott, becslések szerint körülbelül 6 millió brazilnak libanoni származása van.
Történelem
[szerkesztés]A libanoniak Brazíliába történő emigrációja a 19. század végén kezdődött, amikor többségük a mai Libanon és Szíria területéről érkezett. Ekkoriban az Oszmán Birodalom része volt a mai Libanon, ahol számos keresztény élt és számos üldözést szenvedett el a muszlimoktól és törököktől. A legtöbb kivándorló emiatt főleg keresztény volt. A 20. század elejére 150 ezer libanoni és szíriai vándorolt Brazíliába.[4] A 20. század elején tovább nőt a bevándorlásuk amely São Paulo államra koncentrálódott, de később kiterjedt Minas Gerais, Goiás, Rio de Janeiro államok és más államok területére.
1884 és 1933 között, a 130 ezer libanoninak, aki Santos kikötőjében lépett be Brazília területére[5], annak 65%-a keresztény volt - többségük maronita és melkita keresztény -, 20%-uk keleti ortodox , 10%-uk muszlim - szunnita és síita - és 5%-uk drúz vallású volt. Az akkori francia konzulátusi jelentések szerint[6] a libanoni/szíriai bevándorlók száma São Paulo és Santos városokban 130 ezer fő , Parában 20 ezer, Rio de Janeiróban 15 ezer, Rio Grande do Sulban 14 ezer és Bahiában 12 ezer fő lakott.
Kulúra
[szerkesztés]A 19. század végén az újságírás és a lapkiadás a Közel-Keleten rövid idő alatt, mélyen gyökeret vert a helyi társadalomban, különösképpen Egyiptomban és a mai Libanon területén. A libanoni emigránsok magukkal vitték az újságírói kulturájukat Brazíliába. A 19. század végére Brazíliában 95 arab nyelvű napilapot jelentettek meg. Az arab nyelvű diaszpóra két fő központja ekkor Rio de Janeiro és Sao Paulo voltak. Erre az időszakra a náhda, az arab felvilágosodás jelzővel szoktak hivatkozni. 1944-ig 154 arab nyelvű könyvet jelentettek meg Brazíliában.[7]
Befolyásuk a brazil társadalomban
[szerkesztés]Habár becslések szerint az ország lakosságának 4%-a libanoni származású, a brazil Nemzeti Kongresszus mandátumainak 10%-át 2014-ben libanoni származású brazilok adták.[8][9]
A libanoni konyha nagy hatással van a brazil kultúrára, hiszen minden nagyobb városban könnyen fellelhetők libanoni éttermek, rendszerint olyan ételekkel, mint a szfiha (esfiha), hummusz, kibbeh, tahini, tabulé és a halva édesség.
A legtöbb libanoni bevándorló Brazíliában kereskedőként dolgozott: sokan textil- és ruhakereskedők voltak valamint számos libanoni üzletkötéssel foglalkozott. A libanoniak jellemzően sikeresen integrálódtak a brazil társadalomba. Többen közülük magas társadalmi pozíciót is betöltöttek: a 2016-2018 között brazil elnök Michel Temer, Sao Paulo 2013-2017 közötti polgármestere Fernando Haddad is libanoni származással rendelkezik.[10][11]
Híres brazíliai libanoniak
[szerkesztés]Művészet
[szerkesztés]- Antonio Abujamra – színész
- Sergio Assad – zenész
- João Bosco – énekes
- Fagner – énekes
- Milton Hatoum – író
- Malu Mader – színésznő
- Tito Madi – zenész
- Raduan Nassar – író
- Almir Sater – énekes
- Wanderlea – énekes
Sport
[szerkesztés]- Branco – labdarúgó
- Nacif Elias – olimpikon judozó
- Luís Fernandes – labdarúgó
- Gilberto – labdarúgó
- Beatriz Haddad Maia – tenniszező
- Tony Kanaan – autóversenyző
- Allam Khodair – autóversenyző
- Marcílio – labdarúgó
- Thaísa Menezes – röplabdázó
- Jadir Morgenstern – labdarúgó
- Felipe Nasr – autóversenyző
- Newton – labdarúgó
- Emil Assad Rached – kosárlabdajátékos
- Salomão Salha – labdarúgó
- Mario Zagallo – labdarúgó és edző
Üzlet
[szerkesztés]- Alberto Dualib – üzletember - Sport Club Corinthians Paulista volt-elnöke
- Carlos Ghosn – üzletember - Renault, AvtoVAZ, Nissan és Mitsubshi Motors vezérigazgatója
- Edmond Safra – üzletember, bankár, Banco Safra alapítója
- Joseph Safra – üzletember, bankár, Banco Safra alapítója
- Roberto Dualibi – reklámszakember
- Moise Safra – üzletember, bankár, Banco Safra alapítója
Média
[szerkesztés]- Luciana Gimenez – televíziós műsorvezető
- Arnaldo Jabor – filmrendező, forgatókönyvíró és producer
- Sabrina Sato – humorista és televíziós műsorvezető
- Joãosinho Trinta – A Szamba iskolák felvonulásának vezetője a rio de janeirói karnevál alatt
- Julia Gama – Miss Brazil 2020,
- Mia Mamede – Miss Brazil 2022
Politika
[szerkesztés]- Geraldo Alckmin – São Paulo kormányzója, Brazília alelnöke
- José Maria Alkmin – Brazília alelnöke (1964–1967)
- Iolanda Fleming – politikus, Acre állam egykori kormányzója
- Fernando Haddad – politikus
- Tasso Jereissati – Ceará állam kormányzója
- Paulo Maluf – São Paulo állam egykori kormányzója
- Pedro Simon – egykori szenátor
- Simone Tebet – szenátor, elnök-jelölt
- Michel Temer – Brazília egykori elnöke
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Brazilian Ministry of Foreign Affaires. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
- ↑ Lebanon: Geography (portugál nyelven). Embassy of Lebanon in Brazil, 1996 [2008. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Caracteristicas Etnico-raciais da Populacao Classificacoes e identidades. IBGE . (Hozzáférés: 2021. július 28.) „descendentes e os asiáticos – japoneses, chineses, coreanos, libaneses, sírios, entre outros”
- ↑ Jr, Pitts (2006-08-01), Forging Ethnic Identity Through Faith: Religion and the Syrian-Lebanese Community in São Paulo, <https://ir.vanderbilt.edu/handle/1803/13597>
- ↑ Gattaz, André. Do Líbano ao Brasil: história oral de imigrantes (PDF), 2 (brazíliai portugál nyelven), Salvador, Bahia: Editora Pontocom, 25. o. (2012). ISBN 978-85-66048-00-1
- ↑ Lesser, Jeff. Negotiating National Identity: Immigrants, Minorities, and the Struggle for Ethnicity in Brazil (angol nyelven). Duke University Press (1999. november 23.). ISBN 978-0-8223-2292-4
- ↑ Bruckmayr, Philipp (2014-01-01), Arabic and Bilingual Newspapers and Magazines in Latin America and the Caribbean, Brill, pp. 245–269, ISBN 978-90-04-25597-5, <https://brill.com/display/book/edcoll/9789004255975/B9789004255975_012.xml>. Hozzáférés ideje: 2024-06-16
- ↑ Interview With The Ambassador of Brazil to Lebanon. Home For Lebanon . (Hozzáférés: 2016. február 7.)
- ↑ No Congresso, 8% dos parlamentares têm origem libanesa.. Folha de S. Paulo . (Hozzáférés: 2016. február 7.)
- ↑ „From traders to president: Inside Brazil's vast Lebanese community”, Middle East Eye, 2022. július 21. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
- ↑ (2024. január 18.) „Fernando Haddad: Still the Odd Man Out”. Americas Quarterly.