Boxcar Bertha – A lázadók ökle
| Boxcar Bertha – A lázadók ökle (Boxcar Bertha) | |
| 1972-es amerikai film | |
| Rendező | Martin Scorsese |
| Producer | Roger Corman |
| Alapmű | Sister of the Road |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | |
| Zene | Gib Guilbeau |
| Operatőr | John M. Stephens |
| Vágó | Buzz Feitshans |
| Gyártás | |
| Gyártó | American International Pictures |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Kansas |
| Játékidő | 88 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | American International Pictures |
| Bemutató |  1972. június 14. |
| Korhatár |  III. kategória (F/9627/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Boxcar Bertha – A lázadók ökle (eredeti cím: Boxcar Bertha) 1972-ben bemutatott amerikai bűnügyi romantikus filmdráma, melyet Martin Scorsese rendezett, Roger Corman produceri közreműködésével. A forgatókönyvet Joyce Hooper Corrington és John William Corrington írta, Ben Reitman Sister of the Road című pszeudo-önéletrajzi műve alapján. A főbb szerepekben Barbara Hershey és David Carradine látható.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1972. június 14-én bemutatott film negatív kritikákat kapott.
Cselekmény
[szerkesztés]„Boxcar” Bertha Thompson szegény sorsú déli lány, édesapja egy permetező repülőgéppel lezuhanva életét veszti. A nagy gazdasági világválság kitörése után tehervonatokon járja az országot. Megismerkedik Big Bill Shelly szakszervezeti vezetővel és a szeretője lesz. A szerencsejátékos Rake Brownnal és a korábban Bertha apjának dolgozó, színes bőrű Von Mortonnal elkezdenek vonatokat és bankokat kirabolni. Ezzel magukra vonják a déli vasúti mágnás H. Buckram Sartoris figyelmét és menekülniük kell nem csak a törvény, hanem a vasút emberei elől is.
A hajsza közben Rake-t agyonlövik, Billt és Vont kényszermunkára ítélik. Bertha el tud menekülni, de pénz hiányában kénytelen lesz prostituáltnak állni. Véletlenül találkozik Vonnal egy feketék által látogatott kocsmában. A lány megtudja, hogy Bill megszökött a börtönből és most ismét bujkál. Von elvezeti hozzá, de Sartoris pribékjei rajtuk ütnek, összeverik és egy vasúti kocsihoz szögezik Billt.
Ekkor Von megjelenik és vadászpuskával kivégzi a támadókat. Bertha kétségbeesetten fut az elinduló vonat után, amelyhez Billt szögezték, de nem éri el azt.
Szereplők
[szerkesztés]| Szerep | Színész | Magyar hang[1] |
|---|---|---|
| Boxcar Bertha | Barbara Hershey | Bertalan Ágnes |
| Big Bill Shelly | David Carradine | László Zsolt |
| Rake Brown | Barry Primus | Selmeczi Roland |
| Von Morton | Bernie Casey | Kálid Artúr |
| Harvey Hall seriffhelyettes | Harry Northup | |
| H. Buckram Sartoris | John Carradine | Izsóf Vilmos |
| McIver #1 | Victor Argo | Dengyel Iván |
| McIver #2 | David Osterhout | Bars József |
A film készítése
[szerkesztés]A film nyitójelenetének írásos állítása szerint a történetet Boxcar Bertha Thompson valós tapasztalatai ihlették, melyekről a Sister of the Road: The Autobiography of Boxcar Bertha című könyv számolt be. Ben Reitman 1937-ben kiadott könyvét sokáig önéletrajzi írásként tartották számon. A lánya, Mecca Reitman Carpenter által írt 1999-es No Regrets című önéletrajzában a szerző bevallja, a könyv valójában egy regény, de a hobók és szegények közt orvosként dolgozó apja tapasztalatai inspirálták. A film bemutatásakor a kritikusok és a történészek még tényirodalomnak vélték Reitman regényét.[2]
Kritikai visszhang
[szerkesztés]A Rotten Tomatoes 25 kritika alapján 56%-ra értékelte. A szöveges összegzés szerint „Túlzottan a többi Roger Corman bűnügyi film származéka ahhoz, hogy kitűnjön, a Boxcar Bertha inkább érződik a zöldfülű Martin Scorsese képzési gyakorlatának, mintsem saját jogán teljes értékű filmnek”.[3]
Martin Scorsese megmutatta a félkész változatot John Cassavetesnek. Ő az irodájába hívta Scorsesét és azt mondta neki: „Marty, épp most szántál egy teljes évet az életedből egy darab szar elkészítésére. Jó film, de te jobb vagy azoknál az embereknél, akik ilyen filmeket készítenek. Ne hagyd, hogy beszippantson az exploitation piac, csak próbálkozz és alkoss valami különbözőt”. A tanács inspirálta Scorsesét következő filmje, az Aljas utcák elkészítésére.[4]
Roger Ebert négyből három csillagra értékelte: „…furcsán érdekes film… Martin Scorsese rendező inkább a hangulatra, az atmoszférára helyezte a hangsúlyt az akció helyett, az általa bemutatott erőszak pedig mindig nyers és ellenszenves…”[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Boxcar Bertha – A lázadók ökle az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Boxcar Bertha (angol nyelven). AFI Catalog. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
- ↑ Boxcar Bertha (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2024. július 22.) „Too derivative of other Roger Corman crime pictures to stand out, Boxcar Bertha feels more like a training exercise for a fledgling Martin Scorsese than a fully formed picture in its own right.”
- ↑ Scorsese, Martin. Scorsese on Scorsese. Faber and Faber, 38. o. (1989. november 30.)
- ↑ Ebert, Roger: Boxcar Bertha movie review & film summary (1972) | Roger Ebert (angol nyelven). RogerEbert.com, 1972. július 19. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Boxcar Bertha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a PORT.hu-n (magyarul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Boxcar Bertha – A lázadók ökle a Box Office Mojón (angolul)
|
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |