Batthyány Lajos (nádor)

Batthyány Lajos
Magyar Királyság nádora
Hivatali idő 1751. május 4. – 1765. október 26.
Uralkodó	Mária Terézia
Előd	Pálffy János
Utód	Sándor Lipót főherceg
Született	1696. március 17. nem ismert
Elhunyt	1765. október 26. (69 évesen)
Párt	politikus a politikai pártok megjelenése előtt
Szülei	Batthyány Ádám Eleonore von Strattmann
Házastársa	Kinsky Teréz
Gyermekei	Batthyány József Batthyány Tódor Batthyány Antónia Batthyány Ádám Vencel
Foglalkozás	kancellár, nádor
Vallás	római katolikus
Díjak	Aranygyapjas rend lovagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Lajos témájú médiaállományokat.

Németújvári gróf Batthyány Lajos (teljes nevén Batthyány Lajos Ernő; 1696. március 17. – 1765. október 26.), a magyar arisztokrata Batthyány–Strattmann családból való magyar főnemes, főpohárnokmester, előbb kancellár majd a Magyar Királyság nádora Mária Terézia királynő uralkodása alatt 1751-től 1765-ös haláláig. Ő volt az utolsó magyar származású nádor. Az Aranygyapjas rend lovagja.

Élete

Batthyány Lajos nádor, rézmetszet

Batthyány II. Ádám (1662–1703) országbíró és Strattmann Eleonóra legidősebb fia, a Strattmann-hitbizomány örököse. Hitbizománnyá alakította családi birtokainak jelentős részét. Főpohárnokmester, majd Zala vármegye főispánhelyettese, a hétszemélyes tábla elnöke. Bécsben, 1717. május 27-én kötött házasságot Kinsky Terézzel (1700–1775).

1732-től 1746-ig pedig kancellár, jelentős szerepe volt az 1741-es országgyűlésen. Mária Terézia politikáját támogatta. 1751. május 4-én az országgyűlés megválasztotta utolsó nemzeti nádornak. 1754-55-ben Bicskén 24 szobás, egyemeletes, manzárdos kastélyt építtetett.

Nádori regnálása egyik legnagyobb eredménye az volt, hogy erélyes fellépése nyomán 1756-ban létrejött az Országos Levéltár elődje, az Archivum Regni. A levéltár felállításáról az országgyűlés már 1722-ben törvényt hozott (1923: XLV. tc.), azonban három évtizedig nem született érdemleges intézkedés ennek végrehajtására. Batthyány számos korabeli példán felbuzdulva (1738-tól levéltárosi állást létesítettek a Magyar Kamaránál, a horvát rendeknek 1744-től rendelkeztek levéltári intézménnyel, továbbá 1749-ben megalakult a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv) 1753-ban kezdett neki a levéltár megszervezésének. Kérte az uralkodónőtől, hogy intézkedjék a Magyar Kamaránál, illetve az Erdélyben lévő országos jelentőségű iratanyag átvétele érdekében, továbbá felhívásban fordult a magyarországi világi-és egyházi főméltóságokhoz, vármegyékhez, káptalanokhoz és nemesi családokhoz országos jelentőségű iratanyagaik megőrzés céljából való átvételére. Bár ezen erőfeszítésrei nem érték el a kijelölt cél (az uralkodónő nem tett érdemi lépéseket és a felhívásra is a vártnál csekélyebb mennyiségű irat érkezett be), de a beérkezett anyagok és a korábban a nádor által őrzött iratanyagból 1756-ban létrejöhetett az Archivum Regni a pozsonyi országhoz épületében.

1765-ben Nagykanizsán gimnáziumot alapított, ennek fenntartására 10 000 forint értékű alapítványt tett.

Élete vége felé az adóemelés és a jobbágyok helyzetének rendezése ügyében a királynővel szembe került. A nádor körmendi, bozsoki és szerdahelyi parasztjainak folyamodványa 1765 márciusában a királynő elé került, aminek az udvarhoz érkezett hasonló panaszokkal és a dunántúli parasztmegmozdulásokkal együtt, része volt abban, hogy Mária Terézia 1767-ben a magyar rendek megkerülésével kiadta a paraszti terheket egységesítő úrbéri rendeletet. Batthyány Lajos nádor azonban ezt már nem érte meg, 1765. október 26-án hunyt el rohonci kastélyában.

Források

• Zalai életrajzi kislexikon
• Bokor József (szerk.). Batthyány, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Főszerk. Körmendy Lajos: Levéltári kézikönyv. Budapest. 2009. ISBN 978 963 276 039 1
• Horváth Sándorː Narda. A Batthyány család szolgálatában [1]

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
• Magyarország főispánjainak albuma. Szerk. Somogyi Zsigmond. Szombathely, 1889. Bertalanffy József ny.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
• Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Móricz Péter: Batthyány Lajos, 1696–1765; Önkormányzat, Körmend, 2005 (Testis temporis)
• Batthyány Lajos nádor; szerk. Móricz Péter; Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, Körmend, 2017