Bálna
A bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben általában a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv szóhasználata).
Elnevezései
[szerkesztés]A bálna szó a latin ballaena vagy balena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal.
A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára).
A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.[1]
A bálnák kicsinyét olykor bálnaborjúnak nevezik.
Testfelépítés és életmód
[szerkesztés]A bálnák nagy termetű állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2-30 méter, tömegük 30 és 180 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna.
Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették. Nincs szőrzetük.
A bálnák vándorlása
[szerkesztés]A legtöbb bálna a nyarat a sarkvidékek hideg tengerein tölti, ezek a vizek ugyanis ilyenkor vannak tele a legfőbb táplálékukat jelentő apró, rákszerű élőlényekkel. A tél közeledtével aztán a bálnák elhagyják sarki élőhelyüket, s az Atlanti-óceán trópusi vizeire úsznak, hogy megszüljék borjaikat. A legtöbb faj óriási távolságot tesz meg, miközben gyakran megállnak pihenni és utódokat nemzeni. Vándorlás közben azonban nem táplálkoznak, így útközben akár testtömegük felét is elveszíthetik.
Fajok listája
[szerkesztés]Általában az alábbi fajokra használják a „bálna” szót:
- Sziláscetek (Mysticeti)
- Simabálnafélék (Balaenidae)
- Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)
- Északi simabálna (Eubalaena glacialis)
- Déli simabálna (Eubalaena australis)
- Szürke bálnák (Eschrichtiidae) családja
- Szürke bálna (Eschrichtius robustus)
- Barázdásbálna-félék (Balaenopteridae)
- Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)
- Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)
- Tőkebálna (Balaenoptera borealis)
- Bryde-bálna (Balaenoptera edeni)
- Kék bálna (Balaenoptera musculus)
- Közönséges barázdásbálna (Balaenoptera physalus)
- Hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae)
- Törpe simabálnák (Neobalaenidae)
- Törpe simabálna (Caperea marginata)
- Simabálnafélék (Balaenidae)
- Fogascetek (Odontoceti)
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
- Ámbráscetek (Physeteridae)
- nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus)
- kis ámbráscet (Kogia breviceps)
- törpe ámbráscet (Kogia sima)
- Ámbráscetek (Physeteridae)
- Ámbráscetfélék öregcsaládja (Physeteroidea)
Kapcsolata az emberrel
[szerkesztés]Az Egyesült Királyságban a Prerogativa Regis[2] a királyi előjogról szóló, valószínűleg II. Eduárd király korából származó törvény, mely a korábbi szokásjogot kodifikálta, kijelenti, hogy az összes tengerben vagy máshol elejtett bálna és tokféle a király tulajdona (a bálnák, tokfélék, delfinek és barna delfinek „királyi halaknak” számítanak[3]). A hagyomány szerint a tengeren elfogott bálnák feje a királyé, a farka a királynőé, míg a test a halászé. A megosztás állítólag onnan fakad, hogy a királynő ruhatárát ellássák halcsonttal; az ősi magyarázat azonban nem veszi figyelembe, hogy a „halcsont” a bálna fejében van.[4][5]
A királyi előjog következtében az összes bálnát és tokfélét fel kell kínálni az uralkodónak és az ő engedélye nélkül nem lehet tőlük megszabadulni. Ez kényelmetlen lehet, különösen a partra vetett bálnák esetében, amelyek azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémát jelenthetnek.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
- ↑ Prerogativa Regis. Of the King's Prerogative (temp. incert.) (1322) (c. 13). Statute Law Database. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ 80 facts about The Queen > 71 to 80. The Queen's 80th birthday celebrations, 2006. (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ „No More Whales' Tails For Her Majesty”, TIME, 1971. február 8.. [2008. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. június 28.)
- ↑ a b Law Commission’s Statute Law Revision team: Legal Curiosities. Law Commission, 1998. 11. (Hozzáférés: 2008. június 28.)[halott link]