Bábonyibérc
Bábonyibérc (Miskolc) | |
Közigazgatás | |
Település | Miskolc |
Irányítószám | 3525 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 40″, k. h. 20° 45′ 58″48.111111°N 20.766111°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 40″, k. h. 20° 45′ 58″48.111111°N 20.766111°E |
A Bábonyibérc Miskolc egyik városrésze. A Belvároshoz közeli, attól északnyugatra elterülő, nagyrészt kertvárosi zöldövezeti városrész. Bábonyibérc több dombból áll, melyek közt a Pece-patak különböző ágai folynak. Délről Bodótető és a Vologda városrész, keletről a Szentpéteri kapu határolja, észak és nyugat felől beépítetlen zöldterület. Túlnyomórészt a 20. század második felében és a 21. század elején épült be, teljesen családi házas környék, újonnan beépült utcáit kifejezetten a jómódú felső-középosztály lakja. Ezzel éles ellentétet képez a városrész középső völgyében, a Pece főága mellett elterülő kisebb szegregátum, Bábonyibérc-Újtelep, melynek felszámolása napjainkban tart.[1]
Története
[szerkesztés]A Bábonyibérc a mai Miskolc területén található többi dombhoz (Avas, Tetemvár) hasonlóan eredetileg szőlőtermesztő környék volt, pincesora azokéval egyidőben alakult ki, már 1613-ban említik. A miskolci pincék első pontos felmérése szerint, melyet Domby István készített 1817-ben, Bábonyibércen 262 pince helyezkedett el.[2] A borsodi bortermelés a filoxérajárvány miatt nagyrészt megszűnt, valószínűleg ennek köszönhető, hogy a Bábonyibérc szőlőtermesztő helyből lassan kezdett lakott területté válni. 1932 tavaszán a Bábonyibérc aljában jött létre a Honfoglalótelep nevű, nyomornegyednek nevezhető telep, amelynek lakói kalyibákban és barlanglakásokban éltek; sok más magyarországi nyomornegyedhez hasonlóan eleinte a trianoni diktátum utáni menekültek lakták, majd elgettósodott.[3] A Déli Hírlap 1969-ben már arról számolt be, hogy a Bábonyibérc Miskolc legzsúfoltabb része, ahol apró családi házak és pincék sorjáznak egymás mellett, és ideje lenne szanálni az egészet.[4] Az ezt követő évtizedekben több területrendezési program is született, napjainkban a városrész kertesházas jellegű belterület.
Közlekedése
[szerkesztés]A városrészt a 11-es busz látja el tömegközlekedéssel, ami 1972. augusztus 30 óta jár a Búza tér és a Bábonyibérc között. 1983 és 1993 között a Búza tér helyett a Gömöri pályaudvar volt a végállomása. Egyedi, Y útvonalú járat, mert a városrész két nagy dombját is bejárja.
Közigazgatás
[szerkesztés]Az önkormányzati választásokon a miskolci 12-es választókörzet része, képviselője a közgyűlésben Erdei Sándor Zsolt.
Ismert emberek
[szerkesztés]Itt élt Kriza Ákos volt polgármester.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ Telepfelszámolás a Bábonyibércen. Minap.hu
- ↑ Pincesorok leírása Miskolcipince.hu
- ↑ Déli Hírlap, 1982. november 30., 3. old.
- ↑ Déli Hírlap, 1969. december 15. 3. old.
- ↑ Kriza Ákos polgármester úr háza környékén csodálatosan eltakarították a havat 24.hu