Az Újság
| Az Ujság | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Alapítva | 1903. december 31. |
| Megszűnt | 1944. március 24. |
| Szerkesztő | |
| Nyelv | magyar |
| OCLC | |
Az 1903-tól kiadott Az Újság - majd 1925-től névelő nélkül Újság, a címlap fejlécében: Az Ujság, később: Ujság - délutánonként megjelenő politikai napilap volt Budapesten. Első száma 1903 utolsó napján jelent meg, utolsó lapszáma a XLIII. évfolyam (Ujság címen XX. évfolyam) 67. száma volt 1944. március 23-án.[1]
Története
[szerkesztés]A lapot Gajári Ödön (1852–1919) indította meg, aki haláláig főszerkesztője és vezércikkírója maradt a lapnak. Az Újság Tisza István politikáját támogató - akkor: kormánypárti - periodika volt. Színvonalát a szerkesztőség összeállítása biztosította: a Pesti Hírlaptól érkező Kenedi Géza és Kóbor Tamás, az író Herczeg Ferenc, a publicista Kozma Andor, rövid ideig Mikszáth Kálmán is a lap főmunkatársai közé tartozott, de a pályakezdő Móricz Zsigmond is hat évig írt a lapnak. Herczeg Ferenc visszaemlékezése szerint a napilap a korábbi kormánylapok nagyképű passzivitásával szemben kifejezetten harcos, támadó jellegű volt.[2] Ágai Béla egész élete összeforrt a lappal: kezdetben írt bele, majd helyettes szerkesztője lett, 1929-től - már Újság néven - felelős kiadója, 1939-től a kiadói részvénytársaság vezérigazgatója volt. 1942-ben származása miatt távolították el pozíciójából.
Az 1925. május 31-i szám címoldalán közölték Beniczky Ödön belügyminiszter vallomását arról, hogy gyilkolták meg Somogyi Bélát, a Népszava főszerkesztőjét. A vallomás egyértelművé tette, hogy a gyilkosság hátterében Horthy Miklós állt. A lapot betiltották, a cikket közlő Kóbor Tamást pénzbüntetésre ítélték. A megszűnt Az Újság jogutódjaként azonban 1925. július 12-én megjelent Újság néven az új napilap Ágai Béla és Keszler József szerkesztésében.[3]
A lap néhány nappal a német megszállást követően, 1944. március 23-án jelent meg utoljára, minden értesítés és előzmény nélkül megszűnt.[4]
Kiadási, megjelenési adatok
[szerkesztés]A lap 1904-ben 15 ezer, 1913-ban 65 ezer példányban jelent meg, ezzel az ismertebb fővárosi lapok sorába tartozott. Arányait tekintve az egyik legnagyobb terjedelmű hirdetési rovata volt a napilapok között.[2]
A lap következetesen, 1944-ig megőrizte nevének rövid u-s írásmódját a címoldal fejlécében. Egy 1934-ben megjelent szerkesztői üzenet ekként tájékoztatott egy reklamáló olvasót: „Az U j s á g-ot gépen szedik. A szedőgépeket külföldön gyártják, ahol nem ismerik a hosszú, ékezettel jelölt u-betűt, Röviden: a szedőgépben nincs hosszú u-betű”.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vásári Ildikó, Nábelek Zsófia: Az Ujság (1903-1925) , Ujság (1925-1944). Magyar médiatörténet (2014. december 30.) (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ a b Buzinkay Géza: Magyar hírlaptörténet: 1848-1918. Budapest: Corvina Könyvkiadó. 2008. 116–117. o.
- ↑ Az Ujság, Ujság 1903-1944. Arcanum Újságok (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Nábelek Zsófia: Ujság (1925-1944). Médiatörténet (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Szerkesztői üzenetek. Ujság, X. évf. 57. sz. (1934. március 11.) 21. o.