Ugrás a tartalomhoz

Ávilai Szent Teréz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Avilai Szent Teréz szócikkből átirányítva)
Ávilai Szent Teréz
egyháztanító
Születése
1515. március 28.
Ávila, Kasztília, Spanyolország
Halála
1582. október 4. (67 évesen)
Alba de Tormes, Salamanca (tartomány), Spanyolország
Tisztelete
Boldoggá avatása1614. április 24.
Boldoggá avatta: V. Pál pápa
Szentté avatása1622. március 12.
Szentté avatta: XV. Gergely pápa
Sírhelysepulcher of Saint Teresa of Avila
KegyhelyÁvila, Spanyolország
Ünnepnapjaoktóber 15.
Jelképeia Sarutlan Kármelita Rend habitusa, könyv és toll, nyíllal átszúrt szív
Védőszentje ennekSpanyolországnak, sakkozóknak
irodalmi munkássága
Fő műveiA tökéletesség útja
A belső várkastély
Levelek
Ávilai Szent Teréz aláírása
Ávilai Szent Teréz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ávilai Szent Teréz témájú médiaállományokat.

Ávilai Teréz [1] (születési nevén: Teresa Sánchez de Cepeda y Ahumada, a későbbiekben spanyolul gyakran Teresa de Jesús[2] = Jézus Teréze), katolikus nevén Avilai Szent Teréz[3] (Ávila, Kasztília, Spanyolország, 1515. március 28. – Alba de Tormes, Salamanca (tartomány), 1582. október 4.) apáca, misztikus, a római katolikus egyház szentje és egyháztanítója, a Sarutlan Kármelita Rend megalapítója. A spanyol aranykor (1492–1659) egyik legfontosabb írójaként tartják számon.[4]

Magyar nyelvterületen hívják még Nagy Szent Teréznek is, ugyanazon szerzetesrend 19. századi másik alakjától, Lisieux-i Szent Teréztől megkülönböztetve, akit Kis Szent Teréznek szokás nevezni.

Élete

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

A kasztíliai Ávilában, 1515-ben, jómódú zsidó családban született, tizenkét gyermek egyikeként.[5]

Nagyapja marranó volt, azaz a zsidóüldözések hatására kitért (kikeresztelkedett).[6] Apja gazdag ruha- és gyapjúkereskedő,[7] Ávila egyik leggazdagabb embere, aki lovagi címet szerzett, és beolvadt a katolikus keresztény társadalomba.

Korai évek

[szerkesztés]

Már gyermekként kereste a magányt, és amikor más lányokkal volt együtt, szeretett velük apácásdit játszani; úgy téve, mintha valami zárdában élnének együtt.[5]

13-14 éves korában (1528) elveszítette az édesanyját, ekkor a Szent Szűzhöz fordult segítségért, aki „édesanyja lett mindörökre˝.[8]

Apja a 16 éves lányt az ávilai Santa María de la Gracia Ágoston-rendi apácákhoz vitte továbbtanulás céljából.[5] Betegsége miatt azonban 18 hónap múlva távozott onnan, és néhány évig édesapjával és rokonaival maradt.[9] Nem akart férjhez menni, így 1535 őszén apja akarata ellenére karmelita apáca lett a Megtestesülés ávilai kolostorában.

A kolostorban aztán súlyosan megbetegedett. Nem világos, hogy milyen betegségről van szó, a tünetei: bágyadtság, ájulás, epilepsziás rohamok és görcsök.[10] A zárdából haza is vitték, hogy a szülői házában haljon meg. Két-három éven át bénultan feküdt. Sikerült azonban felépülnie, és visszatért a kolostorba. Elmondása szerint – Szent József közbenjárásának köszönhetően gyógyult meg.[10]

A fiatal lányból fokozatosan érett, bölcs apácává változott, olyan emberek vették körül, akik lelki tanácsért fordultak hozzá mind a kolostorban, mind annak falain túl. Ebbe a körbe tartozott az apja is, aki végül beletörődött a lánya választásába.

Zárdaalapítások

[szerkesztés]

A spanyol karmelita szerzetesség megújítójaként egy új rend, az ún. Sarutlan Kármelita Rend alapítója lett. Az első kis zárda, amelyben Teréz apátnő lett, 1562-ben jelent meg Avilában. Csak 12 nővér volt benne, az egykori apostolok száma szerint.

Életének második felét főként új karmelita kolostorok létrehozásának és az írásnak szentelte. 1567-ben felhatalmazást kapott Rubeo de Ravenna karmelita vezetőtől, hogy rendházakat létesítsen. Az új zárdák Medina del Campóban (1567), Malagónban és Valladolidban (1568), Toledóban és Pastranában (1569), Salamancában (1570), Alba de Tormesban (1571), Segoviában (1574), Veas és Sevillaban (1575), Caravacában (1576) létesültek.[9] Az "Alapítások könyvében" elmeséli e kolostorok történetét.[9] Összesen tizenhét zárdát alapított.[11]

1567-ben találkozott Keresztes Jánossal, akivel a következő évben megalapította a rend férfiágát.[11]

Húsz éven keresztül, az első kolostor alapításától a haláláig (1562–1582) mintegy 5600 kilométert gyalogolt Spanyolország-szerte.[12]

Egyházi ellenállás

[szerkesztés]

Erős ellenállásba ütközött az egyházi hatóságok egyes képviselői részéről, a pápai nuncius szándéka volt a sarutlan karmeliták kolostorainak megszüntetése, a megreformálatlan rendnek alárendelve őket. Terézt „bosszantó, csavargó nőnek” nevezték, aki Pál apostol parancsával ellentétben[13] a könyvírásnak szentelte magát, és kolostorokat alapít pápai engedély nélkül.

Az önéletrajzát az inkvizíció elkobozta, és kiadási tilalmát csak 1586-ban, négy évvel a halála után oldották fel.[14] 1580-ban azonban XIII. Gergely pápa jóváhagyta a karmelita rend két részre oszlását, és ezzel hivatalosan is elismerte a „sarutlan karmeliták” jogi önállóságát.[12][15]

Misztikus élmények

[szerkesztés]

Élete folyamán misztikus élményei voltak (látomások, elragadtatások, eksztázis). 25 éves volt, amikor az első nagyobb misztikus élményben, Jézus első jelenésében részesült.[5] Azonban még legjobb barátai közül is sokan gondolták azt, hogy ördögi szemfényvesztés áldozata.[5]

Lelki életének további elmélyülése volt 1558 táján a pokolról való víziója.[10]

Önéletrajzában azt írta, hogy a vallásos elragadtatás pillanatában nem tudja megakadályozni, hogy felemelkedjen a földről; bár alázatból küzdött ez ellen.[16]

Tisztelete

[szerkesztés]
Szent Teréz szobra a Caxias do Sul katedrálisának kápolnájában (Brazília)
François Gérard: Ávilai Szent Teréz portréja (1827)

1622-ben szentté avatták és 1970-ben VI. Pál pápasága idején a katolikus egyház tanítójává nyilvánították.

Halálának napján a katolikus egyház Assisi Szent Ferencről emlékezett meg, ezért a következő napra tették az ő emléknapját. Azonban a naptárreform miatt október 4-ét október 15-e követte, így Szent Teréz ünnepe is október 15-e lett.

Magyarországon

[szerkesztés]

Nevére szentelt templomok Magyarországon:

Művei

[szerkesztés]

Magyarul megjelent írásai

[szerkesztés]
  • Avilai Szent Teréz minden művei, 1-4.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Győr, 1928–1941
    • Önéletrajz; 1928
    • Az alapítások könyve; 1928
    • A tökéletesség útja; 1940
    • A belső várkastély; 1941
  • Avilai Nagy Szent Teréz levelei. 1–2.; ford. Szeghy Ernő; Karmelita Rendház, Keszthely, 1943
  • A tökéletesség útja / A belső várkastély; ford. Szeghy Ernő; Szt. István Társulat, Budapest, 1979
  • Az imáról. Avilai Szent Teréz tanítása; összeáll. Klemm Nándor; Szt. Gellért, Budapest, 1997
  • Versek / A lélek kiáltásai Istenhez; ford. Dobos Éva; Eötvös, Budapest, 2006 (Eötvös klasszikusok)
  • Lelki tanácsok. Válogatás Avilai Szent Teréz leveleiből; ford. Szeghy Ernő; Sarutlan Karmelita Nővérek, Magyarszék, 2007 (A Kármel látóhatára)
  • Az alapítások könyve; bev., jegyz. Szabó Kristóf; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2011
  • A belső várkastély; ford. Sajó Tamás, Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2011 (Avilai Szent Teréz összes művei)
  • Önéletrajz; ford., jegyz., előszó Sajó Tamás, Templom Kata, fordításban közrem. Antonio Bernat Vistarini; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2012 (Avilai Szent Teréz összes művei)
  • Szent Terézzel napról napra; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2013 (A Kármel látóhatára)
  • A tökéletesség útja; ford., bev., jegyz. Sajó Tamás és Templom Kata; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Budapest–Magyarszék, 2014 (Avilai Szent Teréz összes művei)
  • Avilai Szent Teréz levelei; szerk., sajtó alá rend. Nagy Fruzsina és Hoványi Márton, ford. Szeghy Ernő; Magyar Sarutlan Karmelita Rendtartomány, Keszthely, 2014
  • Szárnyaid oltalmában. A lelki élet kis kézikönyve. Avilai Szent Teréz gondolatai alapján, kolostori életképekkel; Sarutlan Karmelita Nővérek–Jel, Marosszentgyörgy–Budapest, 2017

Alakja a kultúrában

[szerkesztés]

Az 1984-ben bemutatott Legyetek jók, ha tudtok című filmben Marisa Traversi alakítja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ávila a magyarban gyakran fordul elő ékezet nélkül: Avila
  2. ↑ Carrión, María Mercedes (1994). Arquitectura y cuerpo en la figura autorial de Teresa de Jesús. Barcelona: Editorial Anthropos. p. 43. ISBN 84-7658-455-5
  3. ↑ Magyar katolikus lexikon: Teréz
  4. ↑ Тереза авильская // Большой Энциклопедический словарь. — 2000. (oroszul)
  5. ↑ a b c d e Szt. Teréz Önéletrajza
  6. ↑ Teresa’s ‘marrano’ grandfather. web.archive.org, 2017. november 17. [2017. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
  7. ↑ Pérez, Joseph (2015) [2007]. Teresa de Ávila y la España de su tiempo (4ª edición)
  8. ↑ Pérez, Joseph (2015) [2007]. Teresa de Ávila y la España de su tiempo (4ª edición) ISBN 9788496107809
  9. ↑ a b c CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Teresa of Jesus (Teresa of Avila). www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
  10. ↑ a b c Biografía de Santa Teresa de Jesús: pág. 1 - Santa Teresa de Jesús (spanyol nyelven). Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
  11. ↑ a b Avilai Szent Teréz. www.karmelitakolostor.hu. (Hozzáférés: 2023. március 27.)
  12. ↑ a b "Avilai Teréz" // Католическая энциклопедия – 4. kötet (Katolikus Enciklopédia – orosz nyelvű). T.4. M. 1303–1306  Ferencesek Könyvkiadója, 2011, 1962. o. ISBN 978-5-89208-096-5
  13. ↑ „Az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja. Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie…” 1Kor 14,34-35
  14. ↑ Л.Винарова. Алмаз святой Терезы (L. Vinarova. Szent Teréz gyémántja). [2015. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015) (oroszul)
  15. ↑ ocd: Rendtörténet (magyar nyelven). Mindenszentek Kármel. (Hozzáférés: 2023. március 26.)
  16. ↑ Judy Allen: Megmagyarázhatatlan jelenségek enciklopédiája, Partvonal Könyvkiadó, 2007
  17. ↑ Ávilai Nagy Szent Teréz-templom - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. június 25.)

Források, ajánlott irodalom

[szerkesztés]
  • Önéletrajza
  • Dževad Karahasan: Az elbűvölt angyal, ARBOS, Bécs–Salzburg–Klagenfurt, 1995
  • Jean Abiven OCD: Látogasd meg önmagad! Lelkigyakorlat Avilai Szent Terézzel, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 1999
  • Puskely Mária: Avilai Teréz, Sarutlan Karmelita Nővérek, Pécs, 2001, ISBN 963-00-6288-7

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Saint Teresa of Ávila
A Wikimédia Commons tartalmaz Ávilai Szent Teréz témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ávilai_Szent_Teréz&oldid=26269131”