Armagnaci Mattea aragóniai trónörökösné
| Armagnaci Mattea | |
| Armagnaci Mattea (Márta/Mária) | |
 | |
| Aragóniai Királyság trónörökösnéje | |
| Mata d'Armanyac/Mata de Armañac | |
| Uralkodási ideje | |
| 1373. április 28./ június 24. – 1378. október 23. | |
| Elődje | Entençai Teréz |
| Utódja | Bar Jolán |
| Gironai Hercegség hercegnéje | |
| Mata d'Armanyac/Mata de Armañac | |
| Uralkodási ideje | |
| 1373. április 28./ június 24. – 1378. október 23. | |
| Elődje | nem létezett |
| Utódja | Bar Jolán |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Armagnac-ház |
| Született | 1347. február 18. után |
| Elhunyt | 1378. október 23. (31 évesen) Zaragoza, Aragónia |
| Nyughelye | Poblet-kolostor 1381 |
| Édesapja | I. János armagnaci gróf (1306–1373) |
| Édesanyja | II. Beatrix, Clermont grófnője (–1364) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | János aragón királyi herceg és trónörökös, Girona hercege (1387-től aragón király) (1350–1396) |
| Gyermekei | 1. Jakab (1374–1374) 2. Johanna (1375–1407) 3. János (1376–1376) 4. Alfonz (1377–fiatalon) 5. Eleonóra (1378–fiatalon) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Armagnaci Mattea témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Armagnaci Mattea (1347. február 18. után – Zaragoza, Aragónia, 1378. október 23.), névváltozatai: Márta, Mária, katalánul: Mata d'Armanyac, occitánul: Mata d'Armanhac, spanyolul: Mata (Marta) de Armañac, franciául: Mathe d´Armagnac, olaszul: Marta (Mattea) di Armagnac, az Aragóniai, Valenciai, Mallorcai és Szardínia Királyság trónörökösnéje és Girona hercegnéje. Az occitán nyelvű Armagnac-ház tagja. Armagnaci Margit arboreai királyné nagynagynébje.
Élete
[szerkesztés]
I. János armagnaci grófnak és II. Beatrixnak, Clermont grófnőjének a lánya. A clermont-i grófok révén IX. Lajos francia király ükunokája volt. Az Armagnac-ház nagy hatalmú család volt Dél-Franciaországban a XIV. és XV. században, és az 1400-as évek elején az ún. Armagnac-párt uralkodott Franciaországban. Mattea unokaöccse, VII. Bernát (1364–1418) armagnaci gróf volt a párt feje, mikor Luxemburgi Zsigmond magyar és német király 1416-ban Párizsban tartózkodott.
Mattea 1373. április 28-án vagy június 24-én feleségül ment János aragón királyi herceghez és trónörököshöz, Girona hercegéhez. A házasságukból öt gyermek született, de csak egyetlen lány, Johanna érte meg a felnőttkort.
Mattea az ötödik gyermekének a szüléséből (1378. július 14.) már nem épült fel, és három hónappal később, 1378. október 23-án az Aragón Királyság fővárosában, Zaragozában meghalt.[1] Királyné így nem lett belőle. Egyetlen csecsemőkort túlélt gyermeke, a lánya, Johanna hároméves volt ekkor.
Férje, János újranősült, és az apja, IV. (Szertartásos) Péter aragón király ajánlatának visszautasítása után, hogy kössön házasságot unokahúgával, I. Mária szicíliai királynővel, 1380-ban feleségül vette Bar Jolánt, akitől szintén csak egy lány, Jolán infánsnő érte meg a felnőttkort. János infáns Mattea halála után 9 évvel, 1387. január 5-én lépett trónra, és bár lányuk volt az elsőszülött, a száli törvény értelmében lány nem örökölhette a koronát.[2]
Lánya, Johanna 1392. június 4-én Barcelonában feleségül ment I. Mátyáshoz, Foix grófjához, aki apósa János király halála után be is jelentette trónigényét felesége nevében, és seregei élén be is vonult Aragóniába, hogy érvényesíthesse feleségei jogait, de nem járt sikerrel, így Mattea hercegnő lányából nem lett Aragónia királynője. Lánya gyermektelenül halt meg.
Mattea hercegnőt 1381-ben a Poblet-kolostorban helyezték örök nyugalomra.
Gyermekei
[szerkesztés]- Férjétől, János (1350–1396) aragón királyi hercegtől és trónörököstől, Girona hercegétől, 1387-től Aragónia királyától, 5 gyermek:
- Jakab (Valencia, 1374. június 23. – 1374. augusztus 22.)
- Johanna (Daroca, 1375. augusztus – Valencia, 1407. szeptember 13.) aragón királyi hercegnő, aragón trónkövetelő: (1396–1398), férje I. Mátyás (1363–1398), Foix grófja, gyermekei nem születtek
- János (Barcelona, 1376. július 23. – Barcelona, 1376. július)
- Alfonz (1377. szeptember 9. – fiatalon)
- Eleonóra (1378. július 14. – fiatalon)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ L. Miron (1913).
- ↑ Annak ellenére, hogy a Barcelonai-ház egy nőuralom révén szerezte meg az Aragón Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla (1136–1174) aragón királynő feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz (1113–1162), Barcelona grófjához, az utódaik számára megtiltották a nők trónöröklési jogát, és a Barcelonai Grófságban érvényes száli törvény szerinti trónöröklést vezették be Aragóniában is, ami ellentétes volt a hispániai hagyományokkal, hiszen a szomszédos Kasztíliában és Navarrában a nők is örökölhették a trónt. A nőket a trónöröklésből kizáró törvény Aragóniában 1502-ig volt érvényben, amikor az Aragón Gyűlés, a Corts II. (Katolikus) Ferdinánd aragón király másodszülött lányát, (Őrült) Johannát, annak jelenlétében trónörökösnek nyilvánította, aki apja halála (1516) után valóban Aragónia királynője lett, annak ellenére is, hogy „betegsége miatt” hivatalosan sohasem iktatták be, és helyette elsőszülött fia, Habsburg Károly uralkodott. L. Liss, Peggy K.: Isabel the Queen: Life and Times, Oxford, Oxford University Press, 1992.
Források
[szerkesztés]- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
- Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005 ISBN 0-7546-5074-X, 9780754650744 URL: L. További információk
- Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
További információk
[szerkesztés]- Miron: The Queens of Aragon – 2014. május 9.
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) – 2014. május 9.
- FMG/Gascony – 2014. május 9.
- FMG/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 9.
- Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy – 2014. május 9.
- Núria Silleras-Fernández: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406) – 2014. május 9.
| Előző Entençai Teréz |
Aragónia trónörökösnéje  1373 – 1378 |
Következő Bar Jolán |