Arikia
| Arikia | |
_-_Diane_rendant_%C3%A0_Aricie_Hippolyte_ressuscit%C3%A9_par_Esculape.jpg) | |
| Diana visszatér Aszklépiosz által újraélesztett Hippolütoszhoz | |
| Házastársa | Hippolütosz (Thészeusz fia) |
| Szülei | Pallasz |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arikia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Arikia (ógörögül: Ἀρικία,latinosan: Aricia): görög mitológiai alak.
Arikia egy athéni királynak, Pallasznak a leánya. Pallasz: II. Pandión egyik fia, Aigeusz fivére és egyben halálos ellensége. Őt és ötven fiát, (a pallantiszokat) Aigeusz fia, Thészeusz ölte meg. Az egyetlen leányt, Arikiát, Thészeusz rabszolgaként megtartotta.
Egyes mítoszok szerint Arikia titkos jegyese vagy felesége volt Thészeusz fiának, Hippolütosznak, aki többek közt ezért nem fogadta Phaidra közeledését. Az ifjú halála után Arikia megölte magát.
A mítosz egy más változata szerint Aszklépiosz feltámasztotta Hippolütoszt, aki Arikiával együtt Itáliába menekült. A későbbi Róma közelében telepedett le, s az általa alapított várost feleségéről nevezte el, amit latinul Ariciának neveztek (ma Aricciának).
A római mitológia (Ovidius Met. 15, 489.[1]) még azzal bővítette ki a görög mondát, hogy Hippolütoszt mint jeles vadászt kedvelője, Artemisz-Diana (a vadászat istenasszonya) feltámasztotta s Latiumba, Egeria nimfa szent ligetébe (Aricia mellett) vitte, ahol aztán Virbius néven tisztelték.[1][2][3][4][5]
Alakja a művészetben
[szerkesztés]Racine Phaedra című drámájában[6] Aricia néven szerepel.[7][8]
Rameau Hippolyte és Aricie című operája[9] is Phaidra történetéből indul ki. Arikia, aki Euripidész Hippolütosz című drámájában[10] elő sem fordul, és Racine Phaedrájában is csak mellékszerepet kap, Rameaunál a cselekmény fő mozgatórugójává válik.[11] Az opera úgy fejeződik be, hogy Diana istennő, aki kedvelte Hippolütoszt, közbenjárt az érdekében: megmenti a haláltól, sőt az erdőlakók királyává teszi, és feleségül adja hozzá szeretett Arikiáját.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ovidius műve: Metamorphoseon libri XV., az összes átváltozások története kezdve a világ teremtésétől egész Julius Caesarnak csillaggá való változásáig
- ↑ A Pallas nagy lexikona: Hippolytos
- ↑ Janus Pannonius: Siratóének Racacinusról, kisinasáról (Fordította Palojtay Béla) - Ebből való jegyzet a 11-12. sorhoz: Virbius itáliai hős (démon), akit a görög Hippolütosszal azonosítottak. A Latiumban található ariciai erdőben Dianával (Artemisszel) együtt tisztelték. A megvadult lovaitól halálra tiport Hippolütoszt az egyik mitológiai változat szerint Aszklépiosz új életre keltette (Ovidius: Fast. 6,735; Met. 15, 544). Vergiliusnál (Aeneis 7, 762) az újból életre keltett Hippolütosz és Aricia nimfa fia Virbius.
- ↑ Ovidius műve: Fastorum libri VI., a római naptárnak és a jelesebb ünnepségeknek poétikus magyarázata
- ↑ A Pallas nagy lexikona: Aeneis
- ↑ Racine:Phaedra Dráma öt felvonásban Fordította Somlyó György. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Fazekas-enciklopédia: Racine. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ „LétezőFöld”: Hippolütosz vagy Phaedra, Phaedra vagy Hippolütosz?[halott link]
- ↑ a b Fazekas Gergely előadása Rameau Hippolyte és Aricie című operájáról[halott link]
- ↑ '„shvoong”: Euripidész Hippolütosz c. drámájának cselekménye. [2014. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 7.)
- ↑ '„Jegymester”: Hippolytus és Aricia - Rameau operája a Magyar Állami Operaházban. [2011. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
