Animációs film

Nem tévesztendő össze a következővel: Turisztikai animáció.

Az animáció olyan filmkészítési technika, amely élettelen tárgyak, rajzok vagy ábrák „kockázásával” olyan illúziót kelt a nézőben, mintha az egymástól kis mértékben eltérő képkockák sorozatából összeálló történésben, a szereplők megelevenednének vagy élnének. Az animációs filmeknek számos változata létezik, közvetlenül a filmre rajzolástól kezdve a homokkal rajzoláson át az élő szereplőkkel együtt játszó rajzfigurákig. Számítógép segítségével az animáció egyre közelebb jut a valós, életszerű lények reális mozgatásához, ugyanakkor szinte korlátlan fantáziájú háttereket lehet előállítani a virtuális ábrázoló eszközök, hang, kép, térhatás, sőt interaktivitás segítségével.

Az animációs film a 20. század vívmánya. Benne emberi és más hangokat, zörejeket, zenét és képet kombinálnak, így modern kommunikációs eszköz. A művész az animációs filmben teljesen kibontakozhat, ha ő a rendezője, a rajzolója, az animátora és a vágója is a filmnek. A szerzőnek minden beállítást meg kell terveznie a rajzban, ez a képes forgatókönyv. Az animációs film megalkotásának következő lépéseit az animátorok végzik: a kulcsrajzolók feladata a mozgás fő kulcspozícióinak (key frame) megrajzolása, ezt követően csatlakoznak be a fázisrajzolók, akik pedig a kulcspozíciók közötti összes köztes átmeneti mozgásfázis (inbetweens) megrajzolásáért felelnek.

Animáció 10 képkocka / másodperc sebességgel

Animáció 2 képkocka / másodperc sebességgel. Ennél a sebességnél kivehetőek az egyes képkockák.

Története

Mozgó jelenségek állóképekkel történő rögzítésének korai próbálkozásaira már az őskőkori barlangrajzokon is találhatunk példákat, ahol állatok több egymást átfedő lábbal ábrázoltak.

A 19. században a fenakisztoszkóp, zoetróp és praxinoszkóp és a hasonló pörgetős füzetek voltak az első korai animációs eszközök melyek mozgást jelenítettek meg az egymást követő rajzokból technika segítségével – de az animáció nem fejlődött sokkal tovább a mozgókép film felfedezéséig.

Az első rajzfilmet a francia Émile Cohl készítette 1908-ban Fantasmagorie címmel. Az 1914-es Gertie the Dinosaur Winsor McCaytől volt az egyik első sikeres animációs film. Ezt tartják az első igazi képviselőjének a karakterközpontú animációnak (character animation).

Az 1930-as és 1960-as közti években nagy számban készültnek filmszínházakban bemutatott animációs filmek, amelyek általában a játékfilmek előtt vetítettek. MGM, Disney, Paramount és a Warner Bros. voltak a legnagyobb 5–10 perces rajzfilm készítők.

1950-es években a televízió elterjedése csökkentette a mozik közönségét, az animációs film és a mozis animációs filmek száma is csökkenésnek indult. Manapság az animációs filmsorozatok főleg televízióra készülnek.

A fenakisztoszkóp-lemez (Eadweard Muybridge, 1893)
A fenakisztoszkóp-lemez mozgásban
Pörgetős füzet (1886)
Viktoriánus kori zoetrop
Praxinoszkóp (1882)
Humorous Phases of Funny Faces, a világ első animációs filmje (James Stuart Blackton, 1906)

Alkotás

Az animációs film alkotási folyamatában három kategória emelhető ki:

képzőművészeti elemek: vonal, mező, tér, szín. Ezek az elemek statikusak és térbeliek is lehetnek.
filmes elemek: rendezés, forgatás, vágás (montázs), hangosítás, zenei aláfestés. Ezek dinamikusak és időbeliek.
az első kettő kombinációja, ez kapcsolja őket össze, a képzőművészeti kifejezésmódból a kinematográfiába való átmenet.

Felosztás

Az animációs film olyan film, amelynek készítésekor a filmvászonra tervezett mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Technika és képi világ szerint lehet:

Rotoszkópiával animált ló Eadweard Muybridge 19. századi fényképei alapján. Az animáció nyolc ismétlődő rajzból áll

rajzfilm
bábfilm
gyurmafilm
árnyfilm
kollázsfilm
homok- vagy szénporfilm
festményfilm
fotóanimáció
tárgymozgatás
számítógépes animáció (két- és háromdimenziós)
flash animáció
papírkivágás
brickfilm
trükkfilm
pixilláció
stop-motion

Neves magyar animációs filmesek

Bővebben: Magyar animációsfilm-rendezők listája

Oscar-díjas magyar animációs film

1981 – A légy (The Fly) rendező Rofusz Ferenc

További információk

Dot & Line – Írások animációs filmekről
Híradó A híradó tudósítása a lengyelországi animációs fesztiválról
Volt egyszer egy Pannónia Bartók István – Emlékek a magyar animációról
Fizikai jelenségek animációja
Sejtbiológiai animációk Archiválva 2016. január 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
Az animáció története
PowerPoint Heaven – The Power to Animate Contains tutorials on creating animations for PowerPoint Presentations.
Kezdő animáló program Androidra
Dizseri Eszter: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája, 1948–1998; Balassi, Budapest, 1999
Dizseri Eszter: És mégis mozog... Az animáció magyar mesterei. A kezdetek; Balassi, Budapest, 2006
M. Tóth Éva: Aniráma. Animációs mozgóképtörténet; Kortárs, Bp., 2010
Orosz Márton: Vissza a szülőföldre! Világhíres és felfedezésre váró magyar származású művészek az animációs film korai történetében; ford. Balai Judit; Kecskemétfilm Kft., Kecskemét, 2011
Varga Zoltán: A magyar animációs film. Intézmény- és formatörténeti közelítések; Pompeji, Szeged, 2016 (Apertúra könyvek)
Animációs körkép. A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei, rövid történeti kitekintéssel; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Bp., 2016 (Fundamenta profunda)
Ed Catmull–Amy Wallace: Kreativitás Rt. Az inspiráció útjában álló nehézségek leküzdése a Pixar módszerével; ford. Stemler Ágnes; HVG Könyvek, Bp., 2016
Magyar animációs alkotók I.; szerk. Fülöp József, Kollarik Tamás; MMA MMKI, Budapest, 2019 (Documenta artis)
Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film; előszó Szoboszlay Péter; Kecskemétfilm–MMA, Kecskemét–Budapest, 2019
Varga Zoltán: Magyar animációs rendezőportrék. Hét alkotó munkássága az 1970-es évektől napjainkig; MMA, Budapest, 2023
Magyar animációs alkotók II.; szerk. Kollarik Tamás; MMA MMKI, Bp., 2023 (Documenta artis)

Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap