Amos Nathan Tversky
| Amos Nathan Tversky | |
| Született | 1937. március 16. Haifa, Palesztina, ma Izrael |
| Elhunyt | 1996. június 2. (59 évesen) Stanford, Kalifornia, USA |
| Állampolgársága | izraeli |
| Nemzetisége | izraeli |
| Házastársa | Barbara Tversky |
| Gyermekei | Tal Tversky |
| Szülei | Jenia Taversky |
| Foglalkozása | pszichológus |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | |
| Halál oka | melanóma |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Amos Nathan Tversky (Haifa, Palesztina, ma Izrael, 1937. március 16. – Stanford, Kalifornia, 1996. június 2.) kognitív és matematikai pszichológus, aki úttörője volt a kognitív tudományoknak.
Életútja
[szerkesztés]Tversky Izraelben egészen pontosan Haifában született. Az Izraeli Védelmi Erőknél szolgált (légi deszantosként), ahol egészen kapitányi rangig vitte, és bátorságáért kitüntetésben részesült. Tanulmányait a Jeruzsálemi Héber Egyetemen végezte. Doktori fokozatot az Ann Arbori Michigeni Egyetemen szerezte 1964-ben. Mielőtt a Stanfordi Egyetemre került volna, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen tanított. MacArthur Közösségi Díjban részesült 1984-ben. Barbara Tversky-t vette feleségül, aki jelenleg a Columbiai Egyetem Tanárképző Karán az emberi fejlődési tanszék professzora. Bőrrákban halt meg. Posztumusz díjat kapott Daniel Khanemannal együtt a Lousville Egyetemtől 2003-ban.[5]
Munkássága
[szerkesztés]Együttműködései
[szerkesztés]Hosszú távon együttműködött Daniel Kahnemannal, akivel közösen vizsgálták az emberi gondolkodás folyamatainak működését, és fedezték fel az ember kockázatértékelő mechanizmusait. Korai munkásságának zöme a mérés alapjaival foglalkozott. Társszerzője volt egy három kötetes tanulmánynak, melynek címe: A mérés alapjai (Foundations of Measurement). Kahnemannal közös munkája a valószínűségérzékelés pszichológiájára fókuszált. Kettejük nevéhez köthető a kilátáselmélet, melynek célja, hogy magyarázza az emberi irracionális gazdasági döntéseket. Ezen munkásságukért, Daniel Kahneman Nobel-díjat kapott.[6] A későbbiekben Kahnemann a The New York Timesnak úgy nyilatkozott, hogy ezt a díjat valójában közösen kapták."[7] Tversky számos publikációban együtt dolgozott Thomas Gilovich, Paul Slovic és Richard Thaler tudósokkal.
Kilátáselmélet
[szerkesztés]
A tisztán matematikán alapuló gazdasági modellek fő kiindulópontja, hogy minden előfordulható végkifejletnek van egy az egyén számára kívánatos szubjektív értéke. Ez a szubjektív érték az egyéntől függően változik, de mindenképpen egy objektív érték, méghozzá a végkifejlet utáni pénzben gazdagság függvénye. Ezt a szubjektív értéket kell megszorozni a szóban forgó végkifejlet valószínűségével, s így egy logikus, racionális, a matematika számára megfelelő modellt kapunk. Kahneman és Tversky modelljükben szerint amennyire csak lehetséges, meg kell tartani a racionális matematikai eljárás alapelveit — elég csak egyes részműveleteket helyettesíteni olyan műveletekkel, amelyek pontosabban illeszkednek a pszichológiai kísérleti tényekhez.
Ez két fő változtatást eredményez: A végkifejlet értékét, nem közvetlenül a valószínűséggel szorozzuk meg, hanem egy olyan torzított függvénnyel, mely jobban megfelel az emberi valószínűségérzékelésnek. A végkifejletet nem az abszolút értékhez viszonyítjuk, hanem a jelenlegi állapothoz. Ez azt jelenti, hogy a szubjektív hasznossági függvény nulla pontja, azaz origója nem az abszolút nulla, hanem mindig a jelenlegi állapot. Ehhez a relatív nullaponthoz képest a függvény másképp „reagál” a veszteségre, mint a nyereségre. Kahneman és Tversky számos kísérleti eredmény alapján szerkesztették meg a görbét, melyről képesek vagyunk leolvasni, az emberi kockázatérzékelési, és döntési mechanizmusokat.[8]
Torzítások és heurisztikák az emberi kognícióban
[szerkesztés]- Szerencsejátékos torzítása. Ennek lényege, hogy egy olyan esetben, ha egy illető hatszori feldobás alkalmával mindig fejet dobott, akkor az emberek a következő dobás valószínűségének értékelésekor az írásnak nagyobb esélyt szavaznak. Ennek oka, hogy az emberek nem veszik észre, hogy ezek a véletlen események függetlenek egymástól.[9]
- A reprezentativitási heurisztika miatt az emberek a valószínűségeket az alapján becsülik meg, hogy egy eset mennyire hasonlít egy osztályhoz. A lényege, hogy az embereknek hajlamuk van arra, hogy inkább a hasonlóság, mint a logikusan kiszámítható valószínűségek alapján hozzanak döntéseket. Az alapján döntünk, hogy egy adott inger mennyire hasonlít sztereotip elvárásainkhoz. Például: István nagyon félénk, és visszahúzódó, rendszerető ember, a részletek megszállottja. Egy választandó listából inkább választjuk a könyvtárost, mint a mezőgazdászt, pedig az utóbbiból több van.[9]
- Keresési torzítás szerint azok a szavak, melyek egy adott betűvel kezdődnek, könnyebben előhívhatók, mint azok, amelyekben az adott betű nem kezdő pozícióban van.[9]
- Az előhívási torzítás lényege, hogy az emberek a könnyen előhívható események valószínűségét túlbecsülik (például repülőszerencsétlenség).[9]
- A lehorgonyzási és igazítási heurisztika alapján azt mondhatjuk, hogy a végeredmény függ az első operandus értékétől, amelyhez lehorgonyozzuk a számításainkat, míg az igazítás, amellyel az eredményt korrigáljuk, gyakran elégtelen.[9]
Lásd még a wikipedián
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Guggenheim Fellows database (angol nyelven)
- ↑ https://www.psychologicalscience.org/members/awards-and-honors/fellow-award/recipent-past-award-winners
- ↑ https://www.econometricsociety.org/society/organization-and-governance/fellows/memoriam, 2023. április 6.
- ↑ https://www.sepsych.org/warren-medal-recipients/
- ↑ Freeman, Karen. „Amos Tversky, Expert on Decision Making, Is Dead at 59”, The New York Times, 1996. június 6. (Hozzáférés: 2009. március 14.)
- ↑ Altman, Daniel. „A Nobel That Bridges Economics and Psychology”, The New York Times, 2002. október 10. (Hozzáférés: 2009. március 14.)
- ↑ Goode, Erica. „A Conversation with Daniel Kahneman; On Profit, Loss and the Mysteries of the Mind”, The New York Times, 2002. november 5. (Hozzáférés: 2009. március 14.)
- ↑ Mérő, László (2007) A pénz evolúciója, Tericum Kiadó, Budapest
- ↑ a b c d e Fiske, Susan, T., (2006) Társas Alapmotívumok, Osiris Kiadó, Budapest
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Amos Tversky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Amos Tversky (1937–1996) emlékezete Archiválva 2011. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Michael Lewis: Harcos pszichológusok. Egy barátság, amely megváltoztatta a gondolkodásunkat; ford. Czibik Márta; Gabo, Bp., 2017
