Ambrózy Sándor
Ambrózy Sándor | |
Született | Ambrózy Sándor 1903. szeptember 7. Budapest, |
Elhunyt | 1992. december 15. (89 évesen) Budapest, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | szobrászművész, restaurátor |
Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-1-196)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrózy Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ambrózy Sándor (Budapest, 1903. szeptember 7. – Budapest, 1992. december 15.) magyar szobrászművész, restaurátor, pályája kezdetén ökölvívó és futó.[3]
Élete
[szerkesztés]1921–1922-ben a Képzőművészeti Iskolában tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolán Orbán Antal és Szentgyörgyi István tanítványaként folytatta tanulmányait. 1923–1924 között külföldi tanulmányúton vett részt. 1925–1927 között tanársegéd volt a főiskolán. 1930-ban elnyerte a Magyar Ökölvívó Szövetség pályadíját a szövetség emlékplakettjének megtervezésére. „A MÖSz elnöksége annyira meg volt elégedve a művész munkájával, hogy újabb megbízatást is adott neki. A közelgő Európa-bajnokságra az azon résztvevők részére emlékérmet is csináltat a szövetség. Ennek mintáját szintén Ambrózy Sándor készítette el. A plaketten a ring kötele mögött az a pillanat van megörökítve, amikor a bíró a győztes kezét felemelve, annak diadalát hirdeti ki.”[4] 1931 után rendszeresen részt vett az országos tárlatokon. 1940-ben nagy sikert aratott sportágazatokat ábrázoló szobraival a Sportdíjkiállításon, ahol a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az ő és Dabóczy Mihály műveit vásárolta meg.[5]
Az 1956-ban rommá lőtt budapesti Szent Rókus-kápolna Callmeyer Ferenc tervei alapján végzett helyreállítása során a homlokzati szobrokból 1957-ben többet ő készített el. Szent Imre alakjában titkon Maléter Pál arcvonásait idézte meg.[6] 1959–1960 között a budapesti Szent Anna-templomban restaurátor. Az 1970-es évek közepén az egri dómnál álló, Marco Casagrande által készített Szent István szobrot restaurálta. Nevét az egyes sportágak jellemző mozdulatait ábrázoló művei tették ismertté, melyek közül a Herendi Porcelángyár több alkotást is porcelán dísztárgyként sokszorosított.
Csoportos kiállításai (válogatás)
[szerkesztés]- 1932 • Szinyei Merse Pál Társaság Tavaszi Tárlata, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1943 • Művészet az iparban. Üveg és fémipari kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Társulat Székháza, Budapest
- 1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
- 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
- 1961 • Magyar művészet XIX-XX., Moszkva.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]- Horthy Miklós (büszt), 1934[7]
- Síelő (Herendi porcelán is)
- Kesztyűt felvevő bokszoló (Herendi porcelán is)
- Fürdés után (akt, 1931)[8]
- Szeged-Móravárosi Szent Kereszt felmagasztalása templom Mária oltárának modern Madonnája, 1933[9]
- Szent Imre, 1934. (A szentendrei római katolikus fiúiskolában állították fel 1934. február 28-án.)[10]
- Női fej, 1936 (kisplasztika).[11]
- Gerelyvető (1940 körül)[12]
- Súlydobó (1940 körül)[12]
- Futónő (1940 körül)[13]
- Sífutó (1940 körül)[13]
- Énekes István síremléke, Fiumei Úti Sírkert, 1940.[14]
Köztéri művei
[szerkesztés]- Gyümölcsszedők (kő dombormű, 1959, Inota, Béke Művelődési Ház)
- Két kő dombormű (1964, Nyíregyháza, ravatalozó). A nyíregyházi új ravatalozó épületére hét darab dombormű kompozíció került, amelyek közül kettőt-kettőt Ambrózy Sándor és Palotay Gyula, hármat pedig Stöcken Károly készített.[15]
- Irodalom (mészkő, 1966, Budai Várnegyed, Hunyady udvar).
- Szent Pál-,[16] István-, László-, Imre-szobrok Budapesten a Szent Rókus-kápolna homlokzatán.[17]
- Egyéb köztéri műveiből lásd Köztérkép oldalát![18]
Művei közgyűjteményekben
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ https://www.epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ Kókai Imre: A szobornak nemcsak szépsége van. Ország-Világ, 1968. február 7. 6. szám.
- ↑ Nemzeti Sport, 1930. január 17. 11. szám.
- ↑ Szépművészet, 1940. 1. szám. Művészeti élet.
- ↑ Túl a legendán. Több százan nézték meg az első nap a Szent Imre kiállítást. Fejér megyei Hírlap 2007. augusztus 13. 188. szám.
- ↑ Ambrózy Sándor szobrász éppen a kormányzó büsztjét formázza 1934. február 25-én Horthy pedig tengerészegyenruhában ül modellt. Turbucz Dávid könyvének címlapja.
- ↑ Téli tárlat a Műcsarnokban. Budapesti Hírlap, 1931. december 20. 289. szám.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1933. június 25. 142. szám.
- ↑ Nemzeti Ujság, 1934. március 4.
- ↑ A hetvenöt esztendős Országos Magyar Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállítása a Műcsarnokban. Pesti Hírlap, 1936. május 3. 102. szám.
- ↑ a b Sportszobrok kiállítása. Képes sport, 1940. március 5. 10. szám
- ↑ a b Sportdíjkiállítás. Néptanítók Lapja, 1940. március 15. 6. szám.
- ↑ Nemzeti Sport, 1940. július 21. 140. szám.
- ↑ Művészet, 1964. 7. szám
- ↑ A Kortárs magyar művészeti lexikon által említett Szent Pál szobor soha nem volt látható a Rókus-kápolna homlokzatán.
- ↑ Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- ↑ Köztérkép, Ambrózy Sándor alkotásai