Almaformák

Almaformák
	Aronia arbutifolia
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales);
Család:	Rózsafélék (Rosaceae);
Alcsalád:	Maloideae; C.Weber
Szinonimák
	Pomoideae Juss.; Malaceae Small;
Nemzetségek
	lásd a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Almaformák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Almaformák témájú kategóriát.

Az almaformák (Maloideae) a rózsafélék (Rosaceae) családjának egyik alcsaládja. Egy 2007-ben megjelent tanulmányban^[1] kimutatták, hogy a gyöngyvesszőfélék (Spiraeoideae) és mandulaformák (Amygdaloideae) alcsaládjaival egyetlen kládot alkot, így jelenleg a 3 alcsalád közös neve Amygdaloideae. A korábbi alcsalád többé-kevésbé megegyezik a jelenlegi Malinae alnemzetségcsoporttal, és a Maleae nemzetségcsoporttal. Az alcsalád nagy számú, a kereskedelemben fontos gyümölcsöt tartalmaz, mint az almák, körték, míg mások dísznövényként használatosak.

Kb. 28 nemzetség, és kb. 1100 faj alkotja világszerte. A fajok többsége az északi félteke mérsékelt övében honos, de Dél-Amerikában is él néhány faja.^[2]

Jellemzés

Az alcsalád kizárólag olyan cserjékből és kis fákból állt, amelyek almaterméssel rendelkeznek, ami a családban máshol nem fordul elő. Kromoszómaszámuk 17 (7, 8, vagy 9 helyett, mint máshol a családban).^[2]

Rendszerezés

A Maloideae alcsaládot először Pomoideae-nek nevezték el 1789-ben, de ez a név már nem érvényes, mert nem nemzetség néven alapul. Külön családnak is tekintették Malaceae Small néven (korábban Pomaceae Lindl.).^[3]^[4]

A Maloideae alcsaládba hagyományosan a következő nemzetségek tartoznak:^[2]

Amelanchier – fanyarka
Aria
Aronia – törpeberkenye
Chaenomeles – japánbirs
Chamaemeles
Chamaemespilus
Cormus
Cotoneaster – madárbirs
Crataegus – galagonya
Cydonia – birs
Dichotomanthes
Docynia
Docyniopsis
Eriobotrya
Eriolobus
Hesperomeles
Heteromeles
Malacomeles
Malus – alma
Mespilus – naspolya
Osteomeles
Peraphyllum
Photinia - korallberkenye
Pseudocydonia - álbirs
Pyracantha – tűztövis
Pyrus – körte
Rhaphiolepis – babérfanyarka
Sorbus – berkenye
Stranvaesia
Torminalis

nemzetségek közötti hibridek:^[5]

×Amelasorbus
×Crataegosorbus
×Crataemespilus – galagonyanaspolya^[6]
×Malosorbus
×Sorbocotoneaster
×Sorbopyrus

és oltási folyamat révén keletkezett kimérák:

+Crataegomespilus
+Pyrocydonia (Pirocydonia)

Jegyzetek

↑ Potter, D.; Eriksson, T.; Evans, R.C.; Oh, S.H.; Smedmark, J.E.E.; Morgan, D.R.; Kerr, M.; Robertson, K.R.; Arsenault, M.P.; Dickinson, T.A.; Campbell, C.S. (2007). Phylogeny and classification of Rosaceae. Plant Systematics and Evolution. 266(1–2): 5–43. doi:10.1007/s00606-007-0539-9
↑ ^a ^b ^c G. K. Schulze-Menz 1964. Reihe Rosales. in A. Engler's Syllabus der Pflanzenfamilien mit besonderer Berücksichtigung der Nutzpflanzen nebst einer Übersicht über die Florenreiche und Florengebiete der Erde, Gebrüder Borntraeger, Berlin
↑ GRIN Taxonomy for Plants. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)
↑ Lindley, J. (1822). Observations on the natural group of plants called Pomaceae. Transactions of the Linnean Society of London. 13: 88–106.
↑ Stace, C.A. 1975. Hybridization and the flora of the British Isles. Academic Press, London.
↑ Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 181. o. ISBN 978-963-08-4345-4

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Maloideae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Joseph R. Rohrer, Kenneth R. Robinson, James B. Phipps - Floral Morphology of Maloideae (Rosaceae) and its systematic Relevance; American Journal of Botany, 81 (5), P. 574-581; 1994
Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 160–162. o. ISBN 963 446 204 9
Penszka K. (szerk.). A hajtásos növények ismerete. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 85. o. (2001). ISBN 963 19 2183 2

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[Potter-1] Potter, D.; Eriksson, T.; Evans, R.C.; Oh, S.H.; Smedmark, J.E.E.; Morgan, D.R.; Kerr, M.; Robertson, K.R.; Arsenault, M.P.; Dickinson, T.A.; Campbell, C.S. (2007). Phylogeny and classification of Rosaceae. Plant Systematics and Evolution. 266(1–2): 5–43. doi:10.1007/s00606-007-0539-9

[Schulze-Menz-2] G. K. Schulze-Menz 1964. Reihe Rosales. in A. Engler's Syllabus der Pflanzenfamilien mit besonderer Berücksichtigung der Nutzpflanzen nebst einer Übersicht über die Florenreiche und Florengebiete der Erde, Gebrüder Borntraeger, Berlin

[3] GRIN Taxonomy for Plants. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 3.)

[4] Lindley, J. (1822). Observations on the natural group of plants called Pomaceae. Transactions of the Linnean Society of London. 13: 88–106.

[5] Stace, C.A. 1975. Hybridization and the flora of the British Isles. Academic Press, London.

[6] Tóth Imre: Lomblevelű díszfák, díszcserjék kézikönyve. Rajz: Bódi Katalin, fotó: Honfi Péter, lektorálta: Kósa Géza. Budapest: Tarkavirág. 2012. 181. o. ISBN 978-963-08-4345-4

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]