Alikul Oszmonov

Alikul Oszmonov
Született	1915. március 21. Aulietinsky Uyezd
Elhunyt	1950. december 12. (35 évesen) Frunze
Állampolgársága	szovjet
Foglalkozása	fordító költő író
Kitüntetései	Méltóság Érdemrendje
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Ala-Archinskoe Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Alikul Oszmonov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oszmonov egy 2015-ös kirgiz bélyegen

Alikul Oszmonov (kirgizül Алыкул Осмонов; 1915. március 21. – Frunze, 1950. december 12.) kirgiz költő, író, dramaturg, műfordító. Kiemelkedő szerepet játszott Kirgizisztán költészetének modernizálásban. Fő eredménye a szájhagyomány útján létező költészet irodalmi alapokra helyezése, amelyben a megénekelt hagyományelemek a belső érzelmeket, a mindennapi életet és a nacionalizmust megörökítő világi témákra összpontosítottak. Számos európai szerzőt fordított le kirgiz nyelvre, mint például William Shakespeare-t, Petőfi Sándort és Alekszandr Szergejevics Puskint.

Életrajz

Oszmonov a kirgizisztáni Kaptal-Arik településen (Panfilov kerület) született, az akkori Turkesztán Főkormányzóság területén, körülbelül 75 km-re nyugatra a mai Biskek városától. Fiatalon árva lett, és állami gondozásban nőtt fel, először Biskekben, majd egy tokmoki árvaházban. 1929-től Oszmonov a biskeki pedagógiai iskolában tanult, de az egyik árvaházban megszerzett tuberkulózis miatt kénytelen volt tanulmányát abbahagyni. Újságírói karrierje 1933-ban kezdődött meg, számos korai szovjet kori kirgiz nyelvű újságnál dolgozott, köztük a "Csabul" ("Támadás"), a "Lenincsil Dzsas" ("Lenin fiatalsága") és a "Kizil Kirgizisztán" ("Vörös Kirgizisztán", amely a mai napig "Kirgiz Túszu" címmel létezik).

Első művei 1930-ban jelentek meg, első versgyűjteménye, a Hajnal dalai, 1935-ben jelent meg. Oszmonov további művei a Csillagos ifjúság (1937), a Csolponsztan (1937), a Szerelem (1945) és az Új dalok (1949) című verseskötetek.

Oszmonov színműveket is írt, köztük a Kooman, a vadász (1947), Abulkaszim Dzsanbolotov (1948), és az Utazz Merkébe (1949) című komikus drámát.

1939 és 1940 között a Kirgizisztáni Nemzeti Írószövetség főtitkáraként dolgozott ("Кыргызстан Улуттук Жазуучулар союзу", amely ma is fennáll). Egy évvel korábban tagságot kapott a Szovjet Írószövetségben.

Oszmonov 35 évesen tüdőgyulladásban halt meg.

Díjai, emlékezete

Oszmonovot 1950-ben "Sztálin-díjjal" (Szovjetunió Állami Díja), 1967-ben posztumusz pedig "Lenin-díj" -jal tüntették ki. Arcképe és költeményének egy részlete megjelenik a 200 kirgiz szomos bankjegyen, szobra a Biskeki Nemzeti Könyvtár előtt található. Oszmonov rengeteget utazott Kirgizisztánban, és ma számos múzeum viseli nevét, köztük Biskekben, Tokmokban, Csolpon-Atában, és különösen szülővárosában, Kaptal-Arikban, Kara-Balta területén.

A Kirgizisztáni Írók Szakszervezete irodalmi díjat alapított Alikul Oszmonov emlékére. Az Alikul Oszmonov-díj a Kirgizisztánban élő írók körében a harmadik legfontosabb díj volt, az Szovjetunió Lenin-díja és a Toktogul Szatilganovról elnevezett Kirgiz Állami Díj után.

Források

• Alykul Osmonov (angol nyelven). The Great Soviet Encyclopedia (1979)
• Алыкул ОСМОНОВ (orosz nyelven). literatura.kg

További információ

• Az Alikul Oszmonov múzeum renoválása