Ahr (Rienz)
Ahr | |
Ahrn, Ahrbach, Aurino | |
Az Ahr Prettaunál (Predoi) | |
Az Ahr Sand in Taufersnél | |
Közigazgatás | |
Országok | Olaszország, Dél-Tirol |
Régió | Trentino-Alto Adige |
megye | Bolzano autonóm megye |
Települések | Prettau, Ahrntal, Sand in Taufers, Gais, Bruneck |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 50.3 km |
Forrásszint | 2550 m |
Vízhozam | 15.2 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 629 km² |
Forrás | Birnlücke-hágó |
é. sz. 47° 04′ 36″, k. h. 12° 12′ 29″47.076738°N 12.207932°E | |
Torkolat | Rienz (Brunecknél) |
é. sz. 46° 47′ 35″, k. h. 11° 55′ 21″46.793028°N 11.922556°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 35″, k. h. 11° 55′ 21″46.793028°N 11.922556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ahr témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Ahr vagy Ahrn, Ahrnbach, olaszul: Aurino, hegyi folyó Észak-Olaszországban, a Dél-Tirol területén. A Magas-Tauern főgerincén, a Großvenediger csoport és Ziller-völgyi Alpok között, az osztrák–olasz államhatár közelében ered. A felső Ahr-völgyön (Ahrntal), majd a Tauferi Ahr-vögyön (Tauferer Ahrntal) keresztül a Puster-völgybe érkezik, és Brunecknél a Rienz folyóba torkollik, annak legnagyobb mellékfolyója.
Földrajzi fekvése
[szerkesztés]A Rieserferner-Ahrn natúrpark területének északkeleti csücskében ered, a dél-tiroli Ahr-völgy (Ahrental) felső végét lezáró katlanban, ahol a Magas-Tauern-hez tartozó Großvenediger csoportjának nyugati széle a Ziller-völgyi Alpok (Zillertaler ALpen) legkeletibb kiszögellésével találkozik, a 2665 m magas Birnlücke-hágóban (Forcella del Picco). A katlant több, 3000 m tszf magasságot elérő vagy közelítő hegycsúcs fogja közre. A Magas-Tauern nyugati főgerince és hágó 1919-ig Tirol belsejében feküdt, a saint-germaini békeszerződés óta az államhatáron fekszik, az ausztriai Salzburg tartomány és az Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol között.
Az Ahr három forráspatak egyesüléséből keletkezik, melyek 2500 m tszf magasságban, a hágó alatt fekvő Lahneralm nevű területen (a Lahner-menedékház közelében) folynak össze. Az első forráspatak a Zillertali-ALpokhoz tartozó, 2911 m magas Klockerkarkopf (Vetta d’Italia) csúcs alatt ered. A második forráspatak a Magas-Tauernhez tartozó, 3499 m magas Dreiherrnspitze (Picco dei Tre Signori) alatt, a Lahnerkees nevű gleccser alatt ered, ez a legnagyobb vízhozamú. A harmadik patak – a „hivatalosan bejegyzett forrás” – völgy fő irányában fekszik, a Birnlücke-hágó alatt, a hasonló nevű magashegyi menedékház (Birnlückenhütte) közelében.
Az Ahr végigfolyik az Ahr-völgy teljes hosszában. A völgy felső, északkeletről délnyugat felé lejtő szakaszának neve, Ahr-völgy (Ahrntal) Sand in Taufers községig. Itt két másik völgy csatlakozik bele: keletről a Rain-patak völgye (Raintal / Val di Riva), nyugatról a Mühlwaldi-patak völgye (Mühlwalder Tal / Valle Selva di Molina). Ezek az Ahr-t tápláló két legfontosabb mellékfolyó. A középkor óta itt áll Taufers vára. Innentől lefelé az egyesült Ahr-völgy neve Tauferi-völgy (Tauferer Tal / Val di Tures) vagy „Tauferi Ahr-völgy” (Tauferer Ahrntal / Valli di Tures e Aurina). A völgy déli irányba kanyarodik, Bruneck városának északi pereménél (Sankt Georgen községnél) beletorkollik a Rienz folyóba, amely a Puster-völgy-ben (Pustertal / Valle Pusteria) folyik nyugat felé. 629 km2-es vízgyűjtő területével az Ahr a Rienz legfontosabb mellékfolyója. Vize az Eisack (Isarco) és az Etsch (Adige) folyók vízrendszerén át az Adriai-tengerbe kerül.
Az első lakott hely a forrásvidék alatt Kasern (Casere), amely Prettau (Predoi) hegyi falu része. Ez az Ahr-völgy legmagasabban fekvő települése (1475 méteren), egyben az első világháború utáni Olaszország legészakibb települése. A völgy felső szakaszának falvai és tanyái, az Ahr forrásvidékétől le egészen Luttach (Luchta, Lutago) községig közigazgatásilag egyetlen községet alkotnak, ez Ahrntal (Valle Aurina). További települések a folyó mentén Sand in Taufers, Mühlen in Taufers, Uttenheim, Gais és a már Bruneckhez tartozó Sankt Georgen.
A két legfontosabb mellékvíz Sand in Taufers térségében táplálja az Ahrt. Winkel községrészben bal felől (keletről) a Rein-patak (Reinbach), Mühlen községrészben jobb felől (nyugatról) a Mühlwaldi-patak (Mühlwalder Bach) folyik bele. További, az Ahr-völgyben beletorkolló patakok jobb felől a Hollenzbach, Trippach, Keilbach, Frankbach, Schwarzenbach, Rohrbach és Weißenbach, bal felől a Windtalbach, Röttalbach és a két Klausen-völgyi patak (Großklausentalbach, Kleinklausentalbach).[1]
Nevének eredete
[szerkesztés]Az Ahr régi nevei „Pirlbach” és „Achenbach” volt. A „Pirra” nevet már 1048-ban írásban említik, sőt, kapcsolatba hozzák a Venantius Fortunatus által 585-ben említett „Byrrhus” névvel. A szó töve a görög „pür” (tűz, vörös) szóval rokonítható. Az Ahr folyó forrása, a „Birnlücke-hágó”, és torkolata, a „Birnfeld” nevű mezőség elnevezése máig őrzi a folyó ősi nevét. Az Ahr (Ahrbach) pataknév csak 1830 után tűnik fel. A régi „Pirlbach” névformát 1772-ben még használták a felső szakaszra.[2]
Az Ahr nevet sok változatban írták (Arn, Ourin, Öweren, de Ören, de Heure, de Eurne, de Oweren, Eurn, Euren, Ewern, Aeuren, Aüren, Äwren, Ern). Töve az indogermán „Awer”, amely vízfolyást jelent. A folyó menti árteret jelentő „Aue” szót (eredete a középfelnémet „ouwe”) is hozzákapcsolták (Ahraue).[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Martina Reichegger: Modul Raum, Modul Land- und Forstwirtschaft Ahrntal – Obere Ahr (pdf). www.ahrntal.eu/, 2014. október 10. (Hozzáférés: 2017. május 14.)
- ↑ Der Teldra Orts- und Flurnamenschatz (német nyelven). Gemeinde.Ahrntal.bz-it. Gemeinde Ahrntal (község)
- ↑ Ahraue. Gemeindeausschuss-Beschluss Nr. 702 vom 27. Dezember 2010 benannt (utca-elnevezési határozat és indoklása) (német (olasz) nyelven). Stadtarchiv Bruneck. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
Kapcsolódó irodalom
[szerkesztés]- Egon Kühebacher.szerk.: Landesdenkmalamt Bozen: Die geschichtlich gewachsenen Namen der Täler, Flüsse, Bäche und Seen, Die Ortsnamen Südtirols und ihre Geschichte, Band 2 (német nyelven). Athesia, 17. o. (1995). ISBN 88-7014-827-0
- Wetter / Pegelstationen (aktuális és vízállás-jelentés). Ahr /Aurino (német (olasz) nyelven). Provincia autonoma di Bolzano. Agenzia provinciale per l’ambiente.. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
- Fiumi e torrenti dell’Alto Adige. Qualità biologica dei singoli corsi d’acqua. Fiume Aurino. (olasz nyelven). Provincia autonoma di Bolzano. Agenzia provinciale per l’ambiente.. (Hozzáférés: 2017. május 17.)