Ugrás a tartalomhoz

Agydaganat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Agydaganat
Agydaganat MRI felvételen.
Agydaganat MRI felvételen.

Osztályozás
BNO-10C71., D33.0-D33.2
BNO-9191, 225.0
Adatbázisok
DiseasesDB30781
MedlinePlus007222 000768
eMedicineemerg/334 
MeSH IDD001932

Agydaganatnak nevezzük azt a szövetszaporulatot, mely az agy szöveteiből indul ki. Gyakoribb azonban, mikor a test más részében kialakult daganatok képeznek áttétet az agyban.

Mivel az agy be van zárva a csontos koponyába, amely nem tud tágulni, a növekvő daganat növeli a koponyán belüli nyomást. Az agydaganat tüneteit okozhatja a tumor közvetlen hatása az agyidegekre, vagy okozhatja a koponyaűri nyomás növekedése. A tünetek attól is függenek, hogy az agy mely része érintett. A legtöbb agydaganat nem terjed szét a test más részeibe, mint a más szervekből kiinduló rosszindulatú daganatok.

Az agydaganatok műtétjét idegsebész szakorvosok végzik. Az első agyműtétet az angol Rickman Godlee 1884-ben, az első magyarországi agyműtétet pedig Lipscher Mór 1900-ban végezte el.[1] Felnőttek esetében az elsődleges tumorok leggyakoribb fajtái a meningeomák, és az olyan astrocytomák mint a glioblastoma.[2]

Tünetek

[szerkesztés]
  • Harmincon túli egyéneknél az első jel epilepsziás roham lehet.
  • Izomgyengeség, vagy a mozgás összehangolatlansága.
  • Személyiségváltozások.
  • Növekvő aluszékonyság.
  • Az egyensúly elvesztése vagy a látótér egy részének kiesése.
  • Fejfájás és hányás jelezheti a növekvő nyomást. A fejfájás rosszabbodik köhögéskor és lefekvéskor, és különösen súlyos lehet reggel.
  • Gyermekekben a tumor (medulloblastoma) megtámadhatja a kisagyat, az agynak azon részét, amely a mozgást összehangolja. A gyermek ekkor bizonytalanul áll a lábán, és szeme rezeg. A fejfájás és a koponyán belüli megnövekedett nyomás érzése a gyermekekben gyakorta lassan alakul ki, mivel az ő koponyájuk kissé tágul.

Kialakulásának ideje

[szerkesztés]
  • Rendkívül változó. Sok agytumor lassan növekszik, és nehéz felismerni.
  • Nagy részük 1-6 hónap alatt fejlődik ki, mások több év alatt.

Kialakulásának okai

[szerkesztés]

Agydaganatok kialakulhatnak az agyban lévő idegeket burkoló sejtekből, ekkor glioma a nevük. Eredhetnek még az agyhártyából. Ezeket általában meningeomának hívják. A rák a szervezet más részeiből, főként a tüdőből, emlőből, veséből és vastagbélből kiindulva áttétet képezhet és daganatot okozhat az agyban. Ennek neve másodlagos tumor.

Mivel az agydaganatok sejtjeinkből alakulnak ki, az agydaganatok kialakulásának okai genetikai eredetűek, génjeinkben hordozottak.

Szövődmények

[szerkesztés]

Maradandó agykárosodás.

Diagnózis

[szerkesztés]

Az orvosi vizsgálatok során ellenőrzik, hogy jól működnek-e a reflexeink, előfordul-e zsibbadás, izomgyengeség. Az idegrendszer vizsgálata és különösen a szemfenék ellenőrzése szemtükrözéssel felfedhet tumorra utaló jeleket. Az orvos koponya- és mellkasröntgen vizsgálatot rendel el. Kifinomultabb módszerekkel, például EEG vagy MRI vizsgálatokkal könnyen kimutatható a daganat. A tumorok egy része, ha nem is mindegyikük, eltávolítható műtéttel. Egyes másodlagos daganatok (például a veséből származó áttétek) visszafejlődnek vagy el is tűnnek, ha az elsődleges tumort eltávolítják.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Brain tumor című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.