Adventi koszorú
Az adventi koszorú örökzöld ágakból font, négy (ritkán több) gyertyával díszített koszorú. Az adventi várakozás szimbóluma: gyertyái az adventi időszak négy hetét jelképezik. A 19. században jelent meg a német evangélikus keresztényeknél; a 20. században fokozatosan elterjedt néhány más keresztény irányzatban is.
Az adventi koszorú az otthont és a templomot összekötő kapocs: paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán.[1]
Eredete
[szerkesztés]Az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták. A kereszténység elterjedésével ezek vallásos jelentőséget kaptak, főként bencés és ciszterci szerzetesek által.[2]
Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Hinrich Wichern (1808–1881) misszióalapító evangélikus lelkész készített 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Wichern már 1838-ban gyertyagyújtással jelölte az adventi időszak napjait: minden nap egy új gyertyát gyújtott meg egy tartóban, míg végül karácsony napján az összes gyertya égett. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fa kerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú ősét. 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait (1839-ben a karácsony szerdára esett, így az adventi időszak 24 napos volt).[2]
Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg.[2] Időközben kialakítása is egyszerűsödött: csak a vasárnapokat jelölték gyertyák (vagyis számuk négyre csökkent), így a koszorú a háztartások részévé válhatott. Széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető; ehhez a virágkötők is nagymértékben hozzájárultak.[3]
Jelentése
[szerkesztés]A keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi, az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét. A koszorút almák és vörös szalagok is díszíthetik; az előbbiek a bűnbeesést és a megváltás ígéretét, az utóbbiak a keresztény imádatot jelentik.[4]
A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet. A római katolikus hagyományban ezen felül egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:[5]
- Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit)
- Zsidó nép – amelynek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény)
- Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm)
- Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
A katolikusoknál a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila, egy pedig rózsaszín; a rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján (Gaudete) gyújtják meg. Elfogadott az olyan koszorú is, melyen mind a négy gyertya lila vagy fehér. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, az úgynevezett Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg.[6]
A 20. században egyes görögkatolikus és ortodox családok is bevezették a szokást. Mivel náluk a karácsonyt 40 napos böjti időszak előzi meg, az adventi koszorún hat gyertya van, az időszak hat hetét jelképezve.[1][7]
Használata
[szerkesztés]A katolikusoknál a pap szenteltvízzel áldja meg az adventi koszorút annak elkészítése (vagy megvásárlása) után.[2] Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtják meg – az első héten csak egy gyertya ég, majd minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyagyújtást ima kíséri.[8] Karácsony után a koszorút elégetik.[2]
Bár egyesek úgy tartják, hogy a gyertyákat az óramutató járásával ellentétes (vagy éppen megegyező, esetleg átlós) irányban kell meggyújtani, a hagyomány nem tartalmaz ilyen kitételt: a gyertyák közül bármelyik jelképezheti bármelyik hetet (a katolikusoknál a rózsaszín nyilván a harmadik vasárnapnak van fenntartva).[6] A gyertyák elhelyezését illetően sincs külön követelmény, akár egymás mellé, vagy párba is lehet őket állítani.[9]
Képek
[szerkesztés]-
Wichern koszorújának ábrázolása -
Templomban -
Faágakból készült koszorú -
Ötödik (Krisztus-) gyertya -
A világ legnagyobb függő adventi koszorúja Mariazellben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Advent kívül és belül. Új Ember, 2018. december 2. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ a b c d e Der Adventskranz – Geschichte und Tradition. Heimatvereins Wiesental, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Die ersten Adventskranz-Kerzen brennen in einer Erziehungsanstalt für Kinder. Westfälische Nachrichten, 2015. november 24. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ La Corona de Adviento. catholic.net. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Az adventi koszorú regénye. National Geographic Magazine, 2011. november 26. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ a b Lighting the Advent Candles. Zenit, 2011. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ The Origins of Advent. Orthodoxy Today, 2006. november 4. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ How to Light an Advent Wreath. learnreligions.com, 2017. november 13. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Adventi koszorú-szabályok. Dívány, 2008. november 28. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Adventi koszorú témájú kategóriát.
| Kereszténység | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Folklór | |||||||||
| Ajándékozók | |||||||||
| Hagyományok | |||||||||
| Szokások országonként | |||||||||
| Karácsonyi zene | |||||||||
| Karácsonyi filmek, irodalom | |||||||||
| Modern társadalomban | |||||||||
| Ételek |
| ||||||||
