A Római Birodalom határai

A Római Birodalom határai: gyűjtőfogalom, amely az 1972-ben elfogadott A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló nemzetközi egyezmény keretében kialakított világörökségi sorozathelyszíneket jelenti. Az ókori Római Birodalom (legnagyobb területi kiterjedésekor fennálló) - többé kevésbé kijelölt védett, illetve kiépített - birodalmi (állam-) határainak összességét jelöli. A világörökségi sorozathelyszín(ek) általános- és a jelen konkrét területekre vonatkozó szakmai ismérveinek és követelményeinek stb. rendszerének kidolgozása, illetve megállapítása folyamatban van.

Általános helyzetkép

A közeljövőben negyvenedik évfordulóját ünnepli a VÖR Egyezmény nyomán széleskörűen kibontakozó nemzetközi kulturális és szakmai gyakorlat az eredeti egyezmény - a konkrét adottságokhoz való rugalmasabb illeszkedés érdekében - több vonatkozásban kibővült, illetve változott. Ezek természetszerűen hatást gyakorolnak a részt vevő államok világörökségi együttműködéssel kapcsolatos szakmapolitikai döntéseire is. A közelmúlttól kezdődően^[1] „egyre inkább elfogadott-szorgalmazott trendek, törekvések közé tartozik (különösen az európai régióban) az úgynevezett nemzetközi sorozathelyszínek felvétele a világörökségi listára. Ilyen, jelenleg is a listán szereplő az Alpok vidéke is. Ebbe a helyszín-típusba tartozik a Római Birodalom Határai elnevezésű, szakaszonként bővülő világörökségi sorozathelyszín is.”^[2] A mai államok területére eső limes szakaszok jelölését időben ugyan értelemszerűen nem lehet (és nem is kell) összehangolni, viszont indokolt és elengedhetetlenül szükséges a tartalmi összehangolás.

Szakmai meghatározások és követelmények

Nagyítás

A teljes Tabula Peutingeriana, Iberiától Indiáig

Térségi-, területi meghatározások

Témabemutatási szempont-lehetőségek

A területileg, tematikusan és adat-kezelhetőség szempontjából kívánatos rendszer-kiválasztási lehetőségek (esetleg csupán wikipedia szempontok érdekében, elsősorban a szócikkenkénti sok felesleges elő-értelmezgetések elkerülésére):

hajdani római provinciánként?
mai országonként ?
kontinensenként ?
komplexen: kontinens > provincia > limes > limesszakasz > objektumhely ?

A Római Birodalom Határai a provinciákban

A Római Birodalom Határai a Brit szigeteken

Britannia: Hadrianus fala | Antoninus fala

A Római Birodalom Határai az európai szárazföldön

Germania Inferior:
Germania Superior: Felsőgermánia-Raetiai Limes
Raetiai limesek: Felsőgermánia-Raetiai Limes
Noricumi limesek:
Pannoniai limesek: Pannonia
* Felsőpannóniai limes: Carnuntum | Gerulata
* A római limes magyarországi szakaszai
* Pannonia délkeleti limesei
Dacia római limesei:^[3]
Illyricum limesei:*^[4]
Moesia Inferior limesei:
Thracia limesei:

A Római Birodalom Határai Kisázsiában és Közel-Keleten

Bityhyniai limesek:
Galatiai limesek:
Pontusi Limesek:
Cappadocia limesei:
Siryai limesek:
Arabiai limes

A Római Birodalom Határai az Afrikai szárazföldön

Aegyptusi limesek:
Cyrenaica limesei:
Proconsularis Africa limesei:
Numydia Inferior limesei:
Numydia Superior limesei:
Mauritaniai limesek:

Jegyzetek

↑ Dr. Fejérdy T.
↑ Dr. Fejérdi: „Nemcsak az Egyezmény végrehajtásának alakulását, de ennek a konkrét nemzetközi sorozathelyszínnek a létrejöttét is egyfajta fokozatos fejlődés-alakulás jellemzi, hiszen amikor az első szakasza, az úgynevezett .... Hadrianus fala 1987-ben felkerült a világörökség listára, még nem esett szó arról, hogy ez egy majdani, a Római Birodalom teljes határvonalát magába foglalni szándékozó egyetlen nemzetközi sorozathelyszín első eleme lenne. Ezt a gondolatot a későbbi, németországi jelölés indította el, amelynek eredményeként már nem önállóan, hanem az említett első elemhez kapcsolódva vette fel a Világörökség Bizottság a listára a Felsőgermánia-Raetia-i Limes szakaszt 2005-ben, majd 2008-ban újabb szakaszként az ún. Antoninus-falat, ismét az Egyesült Királyság-ból. Igencsak ambiciózus tervről van szó, hiszen a Római Birodalom határszakaszai összesen több mint 5000 km hosszúságú „vonalat” jelentettek a Kr. u. II. században, a birodalom legnagyobb kiterjedése idején - Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tenger-től Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig”.
↑ Az újra meginduló dáciai (erdélyi) limeskutatásról a Várak kastélyok templomok c. folyóirat 2011. decemberi számában (ISSN 1786-7150) Szabó Máté beszámolója (p. 8-11) adhat kiindulópontot a dáciai limesszakasz kutatások előrehaladtáról. Pontosan lásd a Források közt (kt).
↑ Horvátországi limes: horvát limes Archiválva 2011. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

Dr. Fejérdy Tamás: Világörökségi jelölés előkészületben: a római Limes magyarországi szakasza - Építész Közlöny-Műhely, 2011. 10. (p. 10-12.) - Publicitas Art-Media, Bp. 2011. ISSN 1789-0934
Szerk.: Franz Humer: Legionsadler und Druidenstab I-II. (Sonderausstellung aus Anlass des Jubileums "2000 Jahre Carnuntum" - Archeologisches Museum Carnuntinum 2007. ISBN 3-85460-229-4
Szabó Máté: Egy birodalom végvidékén-római őrtornyok Dácia keleti határán - Várak kastélyok templomok 2011. dec. p. 8–11) - ISSN 1786-7150

További információk

horvát limes

[1] Dr. Fejérdy T.

[2] Dr. Fejérdi: „Nemcsak az Egyezmény végrehajtásának alakulását, de ennek a konkrét nemzetközi sorozathelyszínnek a létrejöttét is egyfajta fokozatos fejlődés-alakulás jellemzi, hiszen amikor az első szakasza, az úgynevezett .... Hadrianus fala 1987-ben felkerült a világörökség listára, még nem esett szó arról, hogy ez egy majdani, a Római Birodalom teljes határvonalát magába foglalni szándékozó egyetlen nemzetközi sorozathelyszín első eleme lenne. Ezt a gondolatot a későbbi, németországi jelölés indította el, amelynek eredményeként már nem önállóan, hanem az említett első elemhez kapcsolódva vette fel a Világörökség Bizottság a listára a Felsőgermánia-Raetia-i Limes szakaszt 2005-ben, majd 2008-ban újabb szakaszként az ún. Antoninus-falat, ismét az Egyesült Királyság-ból. Igencsak ambiciózus tervről van szó, hiszen a Római Birodalom határszakaszai összesen több mint 5000 km hosszúságú „vonalat” jelentettek a Kr. u. II. században, a birodalom legnagyobb kiterjedése idején - Britanniától a Fekete-tengerig, a Vörös-tenger-től Észak-Afrikán át, vissza az Atlanti-óceánig”.

[3] Az újra meginduló dáciai (erdélyi) limeskutatásról a Várak kastélyok templomok c. folyóirat 2011. decemberi számában (ISSN 1786-7150) Szabó Máté beszámolója (p. 8-11) adhat kiindulópontot a dáciai limesszakasz kutatások előrehaladtáról. Pontosan lásd a Források közt (kt).

[4] Horvátországi limes: horvát limes Archiválva 2011. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

[1]

[2]

[3]

[4]