1920. évi nyári olimpiai játékok

VII. nyári olimpia
Antwerpen, 1920
Adatok
Rendező	Antwerpen, Belgium
Nemzetek	29
Sportolók	2626 (2561 férfi, 65 nő)
Versenyszámok	24 sportág, 154 versenyszám
Megnyitóünnepség	1920. április 20.
Záróünnepség	1920. szeptember 12.
Hivatalos megnyitó	I. Albert belga király
Sportolói eskü	Victor Boin
Arany 156 Ezüst 147 Bronz 136 Össz. 439
← 1912 1924 →

Az 1920. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VII. nyári olimpiai játékokat 1920. április 20. és szeptember 12. között rendezték meg a belgiumi Antwerpenben.

Az ünnepélyes megnyitó csak augusztus 14-én történt az antwerpeni olimpiai stadionban. Új hagyományt teremtve itt hangzott el az első sportolói eskü, és ugyancsak először húzták fel az olimpiai zászlót, amely az öt földrész fiataljainak összefogását szimbolizálja. A rendezésre Budapest is pályázott, a világháborút megelőző előzetes szavazáson még élen is végzett, a háború után azonban már nem volt esélye, Magyarország és az első világháború többi vesztese nem is indulhatott az olimpián. A részt vevő 29 nemzet között már jelen voltak a háború utáni Európa új államai: Csehszlovákia, Észtország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.

Előzmények

A VI. olimpiai játékok Berlinben lettek volna megtartva, de a világháború közbeszólt. Pierre de Coubertin minden elkövetett azért, hogy az olimpiai mozgalmat megóvja a békétlenségektől. Javaslatára a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1913-ban sportpszichológiai kongresszust hívott össze Lausanne-ba. Azt remélte, hogy egy ilyen széles körű vitával újabb híveket szerezhet az olimpiai gondolatnak. Majd azt javasolta, hogy a játékok huszadik évfordulóját ugyancsak kongresszuson ünnepeljék meg Párizsban. Noha az évfordulóról Párizsban és Alexandriában megemlékeztek, a Berlinbe tervezett olimpia a háború miatt elmaradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyét a semleges Svájcba tették át. Coubertin pedig, amikor bevonult katonának, a svájci Godefroy Blonayt kérte fel a NOB ügyeinek intézésére. A NOB 1917 februárjában körlevelet küldött széjjel, és ebben arra kérte a nemzeti szövetségeket, hogy újítsák meg Pierre de Coubertinnek 1917-ben lejáró elnöki megbízatását. A körlevél még egy indítványt is tartalmazott:

Az 1916. év eltelt anélkül, hogy a VI. olimpiára sor került volna abban az országban,
amely azt magára vállalta. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a tényt tudomásul veszi,
és emlékeztet arra, hogy egy olimpiát lehet meg nem tartani, de nem lehet elhalasztani.
Ennek következtében a VI. olimpia nincs többé, és a már megállapított jelentkezések a VII.
és a VIII. olimpiára megtartják érvényüket.

A VII. olimpiai játékok rendezési jogát 1914 júniusi ülésén előzetes szavazás alapján Budapest kapta. Amikor a háború után 1919 tavaszán Lausanne-ban ismét összeült a NOB, Lyon és Antwerpen közül a belga kikötőváros kapta a rendezést. Ezen az ülésen döntött úgy a NOB, Pierre de Coubertin elnök minden erőfeszítése ellenére, hogy a központi hatalmak mint a világháború előidézőinek versenyzőit nem hívják meg az olimpiára.

A NOB döntése alapján Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország sportolói nem vehettek részt a VII. olimpiai játékokon.

Érdekességek

• A játékokon első alkalommal vonták fel az olimpiai lobogót, és hangzott el az ötkarikás eskü, amelyet a belga vízilabdázó, Victor Boin mondott.
• Oscar Swahn 73 évesen két érmet nyert - ő minden idők legidősebb ötkarikás érmese.
• A nyári olimpián itt szerepelt utoljára a jégkorong.

Részt vevő nemzetek

Vastagítással kiemelve azok a nemzetek, amelyek első alkalommal vettek részt nyári olimpián.

•  Ausztrália (AUS) (13 – 12 férfi, 1 nő)
•  Argentína (ARG) (1 – 1 férfi)
•  Belgium (BEL) (336 – 326 férfi, 10 nő)
•  Brazília (BRA) (16 – 16 férfi)
•  Chile (CHI) (2 – 2 férfi)
•  Csehszlovákia (TCH) (119 – 118 férfi, 1 nő)
•  Dánia (DEN) (154 – 150 férfi, 4 nő)
•  Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (39 – 38 férfi, 1 nő)
•  Egyesült Államok (USA) (288 – 274 férfi, 14 nő)
•  Egyiptom (EGY) (18 – 18 férfi)
•  Észtország (EST) (14 – 14 férfi)
•  Finnország (FIN) (63 – 62 férfi, 1 nő)
•  Franciaország (FRA) (304 – 296 férfi, 8 nő)
•  Görögország (GRE) (47 – 47 férfi)
•  Hollandia (NED) (130 – 129 férfi, 1 nő)
•  India (IND) (5 – 5 férfi)
•  Japán (JPN) (15 – 15 férfi)
•  Jugoszlávia (YUG) (15 – 15 férfi)
•  Kanada (CAN) (52 – 52 férfi)
•  Luxemburg (LUX) (20 – 20 férfi)
•  Monaco (MON) (4 – 4 férfi)
•  Nagy-Britannia (GBR) (235 – 219 férfi, 16 nő)
•  Norvégia (NOR) (194 – 188 férfi, 6 nő)
•  Olaszország (ITA) (174 – 173 férfi, 1 nő)
•  Portugália (POR) (13 – 13 férfi)
•  Spanyolország (ESP) (58 – 58 férfi)
•  Svájc (SUI) (77 – 77 férfi)
•  Svédország (SWE) (260 – 247 férfi, 13 nő)
•  Új-Zéland (NZL) (4 – 3 férfi, 1 nő)

Olimpiai sportágak

Versenyszámok az 1920. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat			-
	férfi	női	férfi	női	vegyes	nyilt	összesen
atlétika	27	0	2	0	0	0	29
birkózás	10	0	0	0	0	0	10
evezés	1	0	4	0	0	0	5
gyeplabda	0	0	1	0	0	0	1
íjászat	5	0	5	0	0	0	10
jégkorong	0	0	1	0	0	0	1
kerékpározás	3	0	2	0	0	0	5
kötélhúzás	0	0	1	0	0	0	1
labdarúgás	0	0	1	0	0	0	1
lovaglás	4	0	2	0	0	0	6
műkorcsolya	1	1	0	0	1	0	3
műugrás	3	2	0	0	0	0	5
művészeti versenyek	0	0	0	0	0	5	5
ökölvívás	8	0	0	0	0	0	8
öttusa	1	0	0	0	0	0	1
sportlövészet	10	0	11	0	0	0	21
súlyemelés	5	0	0	0	0	0	5
tenisz	1	1	1	1	1	0	5
torna	1	0	3	0	0	0	4
úszás	6	2	1	1	0	0	10
vitorlázás	0	0	14	0	0	0	14
vívás	3	0	3	0	0	0	6
vízilabda	0	0	1	0	0	0	1
Összesen	89	6	53	2	2	5	157

Éremtáblázat

(A táblázatban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1920. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	41	27	27	95
2.	Svédország (SWE)	19	20	25	64
3.	Nagy-Britannia (GBR)	15	15	13	43
4.	Finnország (FIN)	15	10	9	34
5.	Belgium (BEL)	14	11	11	36
6.	Norvégia (NOR)	13	9	9	31
7.	Olaszország (ITA)	13	5	5	23
8.	Franciaország (FRA)	9	19	13	41
9.	Hollandia (NED)	4	2	5	11
10.	Dánia (DEN)	3	9	1	13
Összesen		156	147	136	439

Források

• Athens 1920 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• 1920 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Antwerpen, 1920 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz 1920. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• 1920, Antwerpen – finn fölény