Ugrás a tartalomhoz

Új Apostoli Egyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új Apostoli Egyház
Újapostoli templom terme Németországban
Újapostoli templom terme Németországban

Alapítva1863
Az Új Apostoli Egyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Új Apostoli Egyház témájú médiaállományokat.

Az Új Apostoli Egyház a németországi Katolikus Apostoli Egyházból eredő millenarista keresztény felekezet.

Történet

[szerkesztés]

1860-ban Heinrich Geyert (1818–1896) és Friedrich Wilhelm Schwartzot (1815–1895) kizárták a Katolikus Apostoli Egyházból, mert hat új „apostolt” (lelki vezetőt) akartak kinevezni a már elhunytak helyére. A csoport 1863-ban elvált a Katolikus Apostoli Egyháztól; ez volt az ún. „hamburgi szakadás”.

1865-ben megalapították az Egyetemes Keresztény Apostoli Missziót, amely Geyer és Schwartz nézeteltérése után két csoportra szakadt. Geyer csoportja azonban a halála után rövidesen megszűnt.

Schwartz halála után Fritz Krebs-t (1832-1905) a többi apostol „főapostolnak” ismerte el, aki létrehozta az egyház jelenlegi struktúráját.

1900-ban az „apostolok” már Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában és Indonéziában is tevékenykedtek.[1]

1930-ban felvették az Új Apostoli Egyház nevet. A 20. században az egyház különösen Afrikában és Ázsiában terjedt.[1] 1990-ben megalakult a svájci Zürichben székelő Nemzetközi Új Apostoli Egyház.[1]

2012-ben az egyház kiadta a saját katekizmusát.[1] Számos ökumenikus testületben képviselteti magát szerte a világon.[1]

Jellemzők

[szerkesztés]

Az egyházuk zömmel kiiktatta a katolikus vonásokat; tanaik, istentiszteletük és liturgiájuk a protestánshoz áll közel, míg hierarchiájuk és szervezetük a római katolikus egyházéhoz hasonlítható. Az Új Apostoli Egyház azonban sem nem protestáns, sem nem katolikus.

Sajátsága a megpecsételés kézrátétellel kiszolgáltatott szentsége, amely a Szentlélek adományát közvetíti, és a keresztség kiszolgáltatása a gyülekezet elhunytjainak is.[2] Egyik fontos jellemzőjük Krisztus közeli visszajövetelének várása.

Az egyház az óegyház újjáalakult folytatásának tekinti magát, és vezetőit az ókori tizenkét apostol utódainak tekintik. Élükön áll az ősapostol, akit Krisztus helytartójának tekintenek.[3]

Elterjedésük

[szerkesztés]
Templomuk a dél-afrikai Fokvárosban
Templomuk a németországi Karlsruheban

2022 végén mintegy 9,4 millió hívőt számláló egyházat alkotnak,[4] melyből Németországban mintegy 307 ezren vannak.[5]

Legtöbb hívük (2023-ban kb. 86 %-uk) Afrikában él,[6] több mint 7,5 millió hívő, ennek java része a Kongói Demokratikus Köztársaságban,[7] továbbá Zambiában.[8]

2019-es januári adatok alapján az egyház adatai:

Kontinens Hívők száma Közösségek száma Tisztségviselők száma
Afrika 7 761 817 49 959 210 257
Ázsia 585 334 3 662 6 848
Európa 470 174 2 584 18 882
Észak- és Dél-Amerika 232 465 1 496 7 499
Ausztrália és Óceánia 132 087 827 6 213

Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon 1872 óta működnek.[9] 2020 táján tíz gyülekezetet és 430 hívet számlálnak.[10][11] Szervezetük a Magyarországi Új Apostoli Egyház.[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e A brief history of the New Apostolic Church (német nyelven). nak.org, 2021. február 10. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  2. 1 Kor. 15, 29
  3. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  4. NAC worldwide: the key figures. nak.org, 2023 (Hozzáférés: 2023) „it incorporates some 9.38 million members in nearly 200 countries of the world (as of 31 December 2022).”
  5. http://www.nak.de/zahlen.html
  6. NAC worldwide: the key figures (német nyelven). nak.org, 2023. július 10. (Hozzáférés: 2023. augusztus 3.)
  7. Andreas Rother: Congo, mon amour. nac.today, 2015
  8. Neuapostolische Kirche Sambia: Apostle Areas, 2015. május 9.
  9. http://www.nagymanyok.hu/kozelet/egyhazak/magyarorszagi-uj-apostoli-egyhaz.html
  10. Der Treffpunkt heißt "Kapelle". nac.today, 2021. szeptember 16. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
  11. Startseite (német nyelven). nac-egyhaz.org, 2023. április 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 4.)
  12. Archivált másolat. [2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 13.)

Források

[szerkesztés]
  • Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1977
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009