Ugrás a tartalomhoz

Ádám Antal (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a jogászról szól. Hasonló címmel lásd még: Ádám Antal (egyértelműsítő lap).
Ádám Antal
Mánfai György felvétele 2006
Mánfai György felvétele 2006
Született1930. február 14.
Jánoshalma
Elhunyt2020. május 6. (90 évesen)
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
  • bíró
Tisztsége
  • dékánhelyettes (Pécsi Tudományegyetem, 1974–1975)
  • dékán (Pécsi Tudományegyetem, 1975–1978)
  • Magyarország Alkotmánybíróságának bírája (1990–1998)
Iskolái
Kitüntetései
SírhelyePécsi Köztemető (Parcella: G, Sor: XI., Sírhely: 21)
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
A Wikimédia Commons tartalmaz Ádám Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
1953-2019 között a Pécsi Tudományegyetemen tanított.
Sírja a Pécsi Köztemetőben. Parcella G, sor XI., sírhely 21.

Ádám Antal (Jánoshalma, 1930. február 14. – 2020. május 6. )[2][3] magyar jogász, alkotmánybíró, professor emeritus.

Életpályája

[szerkesztés]

Középbirtokos, földműves családban született. Középiskolai tanulmányait Jánoshalmán kezdte, majd a nyíregyházi Királyi Katolikus Gimnáziumban folytatta. 1945 szeptemberétől a ciszterci rend bajai III. Béla Gimnáziumának tanulója lett. 1949 őszén felvételt nyert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, és ott is végzett 1953-ban, majd ugyanide, az Alkotmányjogi Tanszékre kinevezték tanársegédnek. 1953-ban hadbíróvá minősítették.

Az államfői funkcióról írt kandidátusi értekezését 1958. júniusában védte meg. 1958-tól egyetemi adjunktus, 1960-tól egyetemi docens, 1967-től egyetemi tanár, 2000. március elsejétől professor emeritus. 1999-től az MTA doktora. 1994-től 1997-ig választott tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésének, 2000-től 2006-ig az ELTE Habilitációs Bizottságának, 1993-tól 2002-ig a Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság Választmányának, 2001-2008-ig az MTA Regionális Kutatások Központja Tudományos Tanácsának, 2000-2010-ig a PTE Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságának, 1998-2006-ig elnöke volt a PTE Állam- és Jogtudományi Kara Tudományos Bizottságának, 1990-1998-ig az Alkotmánybíróságnak.

A Magyar Köztársaság 1989. október 23-án történt kikiáltása után tagja lett az Országos Választási Bizottságnak. 2006-tól 2010-ig elnöke a Baranyai Területi Választási Bizottságnak. Tagja az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának és Rendészeti Albizottságának, a Magyar Politikatudományi Társaságnak, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének, a Bajai Ciszterci Diákok Egyesületének. Tiszteletbeli tagja a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Doktori Iskolája Tanácsának és a PTE Doktori Bizottságának. 2003-ban megválasztották Pécs díszpolgárának.

Felesége Dr. Babics Anna (1940-2014) könyvtáros.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A Népköztársaság Elnöki Tanácsa; Közgazdaság és Jogi, Bp., 1959
  • Az egyesületek a magyar társadalmi szervezetek rendszerében; Tankönyvkiadó, Bp., 1964 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
  • Ádám Antal–Bajáki Veronika: Az európai szocialista országok alkotmányos rendszere; Tankönyvkiadó, Bp., 1972
  • Magyar államjog; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
  • A tanácsi szervek összehangoló tevékenysége; MTA KESZ, Bp., 1974 (A közigazgatás fejlesztése)
  • Államjogi jogszabálygyűjtemény; Tankönyvkiadó, Bp., 1977
  • A köznevelés irányításának fejlődése, a megyei tanácsi szervek szerepe; OM Vezetőképző és Továbbképző Intézet, Bp., 1979
  • A községi tanácsi szervek szerepe a köznevelési intézetek irányításában; Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete, Bp., 1980
  • Magyar államjog; 2. átdolg., kieg. kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1982
  • Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás; Osiris, Bp., 1998
  • Bevezetés a közjogtanba. Kari jegyzet; JPTE ÁJK, Pécs, 1999
  • Ádám Antal–Petrétei József–Tilk Péter: Közjogtan. Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára; PTE ÁJK, Pécs, 2001
  • Bölcselet, vallás, állami egyházjog; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2007 (Institutiones juris)
  • A megélt kor. Egy 20. századi oral history Ádám Antal és Rezsőházy Rudolf életútja alapján; interjúk, szerk. Herger Csabáné; PTE ÁJK, Pécs, 2012
  • Bölcseletek, vallások, jogi alapértékek; PTE ÁJK, Pécs, 2015

Írásai a Jogtudományi Közlönyben

[szerkesztés]
  • Az Egyiptomi Köztársaság alkotmánya. (1956. 8.)
  • Az országgyűlési képviselők mentelmi joga. (1957. 1-3.)
  • A Népköztársaság Elnöki Tanácsának külügyi hatásköre. (1958. 6.)
  • A tanácsok általános irányítása és legfelsőbb felügyelete. (1959. 12.)
  • A külföldiek fontosabb jogai és kötelességei a Magyar Népköztársaságban. (1961. 6.)
  • Az egyesületek és az állami szervek kapcsolatának főbb vonásai és problémái hazánkban. (1962. 6.)
  • A nyugatnémet egyesülési törvényről. (1965. 3.)
  • Az ipar és a mezőgazdaság állami irányításának főbb vonásai a Német Demokratikus Köztársaságban. (1965. 9.)
  • Az államjogi és az államigazgatási jogi szerződések problémáiról. (1968. 3.)
  • A szocialista alkotmányosság néhány gyakorlati problémája. (1969. 9.)
  • Az állami szervek mellérendeltségi kapcsolatainak főbb csoportjai és eszközei. (1970. 12.)
  • A tanácsi szervek összehangoló tevékenysége. (1971. 12.)
  • A tanácsi szervek gazdasági koordinációs jogai és feladatai. (1972. 3.)
  • A Minisztertanács jogállása és főbb feladatai a módosított alkotmány alapján. (1972. 12.)
  • A szocialista tanácsi szervek területi koordinációs tevékenysége. (1974. 1-2.)
  • Alkotmányosság és alkotmányvédelem a Magyar Népköztársaságban. (1974. 7.)
  • Jogalkotás, jogforrások és a jogszabályok kihirdetése. (1975. 6.)
  • A Hazafias Népfront közjogi tevékenysége. (1976. 11.)
  • A központi állami szervek alkotmányos helyzete és rendeltetése a Szovjetunióban. (1980. 8.)
  • Az állampolgár alapjogai a szocialista társadalomban. (1981. 8.)
  • In memoriam Bihari Ottó. (1983. 6.)
  • A közjogi szerződések az NSZK-ban. (1983. 7.)
  • Az 1986. évi magyar sajtótörvényről. (1987. 1.)
  • A magyarországi nemzetiségek alkotmányos helyzetéről de lege ferenda. (1989. 1.)
  • A jogalkotás alkotmányosságáról. – A jogszabályok alkotmánybírósági ellenőrzéséről. (1992. 11-12.)
  • Az emberi és polgári jogok jellegéről és korlátairól. (1993. 11-12.)
  • A közjogi bíráskodás és az alkotmányreform. (1996. 10.)
  • Alkotmány és jogtudomány. (1996. 12.)
  • Az alkotmányos jogállam főbb jellemzői. (1997. 2.)
  • A jogrendszer alkotmányosodása és erkölcsiesedése. (1998. 10.)
  • Mérték, ellentét és összhang a világvallások értékirányultságában. (2001. 10.)
  • Biztonság, felelősség, kötelesség. (2005. 7-8.)
  • A magyar alkotmányos jogállam újszerű feladatairól és működéséről. (2008. 4.)
  • A középmérték és az értékpluralitás elméletének íve. (2010. 11. és Közjogi Szemle, 2010. 3.)
  • Alkotmányfejlődésünk útjai. (2013. 1.).

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Videófelvétel

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. december 5.)
  2. ↑ Ádám Antal MTA-adatlapja. Magyar Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
  3. ↑ a b c d e f g h i Gyászhír - elhunyt Prof. Dr. Ádám Antal. Pécsi Tudományegyetem, 2020. május 7. (Hozzáférés: 2020. május 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára; szerk. Petrétei József; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
  • "Adamante notare". Essays in honour of professor Antal Ádám on the occasion of his 75th birthday; szerk. Chronowski Nóra; PTE ÁJK, Pécs, 2005 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
  • Tanulmányok Ádám Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára; szerk. Chronowski Nóra, Petrétei József; PTE ÁJK, Pécs, 2010 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata)
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ádám_Antal_(jogász)&oldid=27596238”