vőn

See also: von, vón, vốn, Vón, vȯņ, вон, and вонь

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvøːn]
• Hyphenation: vőn
• Rhymes: -øːn

Etymology 1

From vő (“son-in-law”) +‎ -n (case suffix).

Noun

vőn

1. superessive singular of vő

Etymology 2

From vesz (“to take, get, grab”).

Verb

vőn

1. Archaic past third-person singular form of vesz.

   Synonym: (modern form) vett

   • 1879, János Arany, Anton N. Nyerges (prose translation),^[1] Toldi szerelme (“Toldi’s Love”), First Canto:

     Pergamen levelet vőn ki tarsolyábul,

     he took a parchment from his bag,

See also

The seven sz-v stem verbs

• eszik (“to eat”)
• iszik (“to drink”)
• hisz (“to believe, think”)
• visz (“to take, carry”)
• lesz (“to become; will be”)
  
  
• tesz (“to do; to put”)
• vesz (“to take, get, grab, buy”)

 

Indicative 1st-p. sg.	eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek	Infinitive	enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni	Pres. part.	evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
		Past 1st p. sg.	ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem	Verbal nouns	evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés
Imperative 1st-p. sg.	egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek	Past 3rd sg.	evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett	Other nouns	étel, ital, hitel, vitel,	(lét,) tétel, vétel
		(obs./archaic	őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn)		—	lény, tény, vény