M�RN�KIRODA
�p�t�szeti �s
m�rn�ki munk�k
m�rn�ki munk�k
Sz�mos megold�st ismer�nk a kapill�ris tulajdons�guk miatt nedvesed� falak ut�lagos jav�t�s�ra. Univerz�lisan egyik sem alkalmazhat�, az adott k�r�lm�nyek �s felt�teleknek megfelel�en kell kiv�lasztani az optim�lis megold�st. Sajnos, kisebb – nagyobb h�tr�nnyal mindegyik b�r. Vagy r�vid id�re k�pes csak megold�st ny�jtani, vagy drasztikus beavatkoz�st ig�nyel, ami szil�rds�gtani probl�m�kat vethet fel, vagy �ppens�ggel v�llalhatatlan nagy k�lts�gekkel j�r.
A KERAKOLL c�g �ltal kifejlesztett anyaggal �s technol�gi�val a kor�bban alkalmazott megold�sokt�l elt�r�en a falakban a teljes �lettartamra le�ll a kapill�ris nedvess�g �raml�sa, ami ut�lagos kezel�sek n�lk�l is hossz� t�v� megold�st jelent.
A KERAKOLL c�g �ltal kifejlesztett anyaggal �s technol�gi�val a kor�bban alkalmazott megold�sokt�l elt�r�en a falakban a teljes �lettartamra le�ll a kapill�ris nedvess�g �raml�sa, ami ut�lagos kezel�sek n�lk�l is hossz� t�v� megold�st jelent.
A falu utcak�p�hez illeszked�, a hagyom�nyokhoz visszany�l�, megjelen�s�ben a klasszikus, h�romosztat� paraszth�z terve. T�mege, ar�nya, form�ja a r�gm�lt id�ket id�zi. Bels� elrendez�s�ben egy k�zponti lak�t�rre szervezett �p�let. A h�z k�zponti �lettere a konyha-�tkez�, melyb�l k�zvetlen�l ny�lik a nappali nyugati ir�nyban, illetve keleti ir�nyban a f�rd�-gardrob-h�l� egys�g. A konyha-�tkez�nek d�li ir�nyban, a kib�v�tett torn�con kereszt�l j�n l�tre a kertkapcsolata.
A m�eml�k jelleg� paraszth�z 1920-ban �p�lt a Dun�nt�lon, az osztr�k hat�r k�zel�ben, A vil�g szeme el�l eldugott kis faluban a h�zak m�g �rzik a r�gi korok eml�k�t. A v�rosok zaj�t�l messze es� telep�l�sen - ink�bb k�nyszerb�l, de megmaradtak a r�gi h�zak. Jav�tgatj�k, csinos�tgatj�k, esetleg b�v�tgetik, �s pr�b�lnak egy mai kor ig�ny�t kiel�g�t� komfortot kialak�tani bels� �talak�t�sokkal. �j h�zak nem nagyon �p�lnek, az a kev�s is ink�bb a falu sz�l�n, �j parcell�kon. �gy megmaradt a falu egys�ges utcak�pe a hangulatos kis h�zakkal, az utca k�t oldal�ra sz�p sorban felf�zve, a jellegzetes, hossz�, keskeny telkek oldalhat�r�ra rendezve. A hossz� telkeken, h�trafel� terjeszked�, hossz� h�zak, f�homlokzatuk d�li ir�nyra t�jolva.
A falszerkezetek �p�t�s�hez a falaz�si technik�t - a falaz�elemek (term�szetes k�, �getett agyagt�gla, stb.) �s a k�t�anyagok fajt�j�t�l f�ggetlen�l - �vsz�zadok �ta haszn�ljuk. Kezdetben a falazatoknak, mint tart�szerkezeteknek a m�retez�se az �p�t�si tapasztalatokon alapul� �k�lszab�lyok alapj�n t�rt�nt. Sok pr�b�lkoz�s, �p�letk�r volt egy-egy j�l haszn�lhat� szab�ly m�g�tt, amit azonban csak meghat�rozott m�rettartom�nyban �s szerkezeti kialak�t�s mellett lehetett biztons�gosan alkalmazni. �j konstrukci�, nagyobb m�retek mindig �jabb tapasztalatot ny�jtottak a szab�lyok alkalmazhat�s�g�val kapcsolatban.
A kult�ra �rt�kek kutat�sa, �rt�kek meg�rz�se, �rt�kek tov�bbad�sa. �p�t�szeti kult�r�r�l is akkor besz�lhet�nk, ha �p�leteink �rt�ket k�zvet�tenek �gy, hogy k�zben �rt�ket - �p�tett �s term�szeti k�rnyezet �rt�keit - �riznek. Az �p�t�szet meghat�roz� eleme, egys�ge, harm�ni�ja, az adott �p�t�szeti kor teljess�g�t jelenti, ez�rt az �p�t�szet, a st�lus v�ltoz�sa j�n l�tre, amikor az alkot� elemek k�z�l ak�r egy is - p�ld�ul az �p�t�stechnol�gia - megbontja ezt az egys�get. Mert amint a megfelel� technika �s anyag rendelkez�sre �ll, �j, soha kor�bban nem l�tott �p�letform�k jelennek meg. Az �p�t�stechnol�gia, mint az �p�t�szet egyik alkot�eleme az elm�lt �vezredek sor�n mindig az egys�g �s harm�nia fenntart�s�nak szolg�lat�ban �llt.
A k�l�nb�z� jav�t�si pr�b�lkoz�sok �ltal�ban t�bb k�rral j�rnak, mint haszonnal. Ha valamilyen p�raz�r� anyaggal burkolj�k az �rintett falfel�letet, akkor a nedvesed�s feljebb k�szik. Ha valamilyen szell�ztet� elj�r�ssal pr�b�lj�k a nedvess�get elt�vol�tani, akkor amennyivel t�bb v�z elp�rolog, annyival t�bb sziv�rog fel a talaj fel�l. Az �j, szabadalmaztatott ut�lagos v�zszigetel�si elj�r�s, amely a HIO nevet kapta, b�rmilyen, ak�r 10 m�ter vastags�g� falakn�l is alkalmazhat� a fal �tv�g�s�t v�gz�, 10 mm �tm�r�j� gy�m�ntszemcs�s huzalnak k�sz�nhet�en.
Koller �p�t�szeti �s M�rn�kiroda     www.kollermiklos.hu
A honlapon tal�lhat� fot�k, rajzok �s �r�sok a szerz� tulajdonjoga. Felhaszn�l�s�hoz a szerz� enged�lye sz�ks�ges.
Enged�ly n�lk�li tov�bbk�zl�se szerz�i jogot s�rt!
A honlapon tal�lhat� fot�k, rajzok �s �r�sok a szerz� tulajdonjoga. Felhaszn�l�s�hoz a szerz� enged�lye sz�ks�ges.
Enged�ly n�lk�li tov�bbk�zl�se szerz�i jogot s�rt!