�P�T�SZET, �P�T�S
�p�lettervez�s
kivitelez�s
felel�s m�szaki vezet�s
ellen�rz�s
szaktan�csad�s
kivitelez�s
felel�s m�szaki vezet�s
ellen�rz�s
szaktan�csad�s
M�eml�k �p�letek ut�lagos v�zszigetel�se
A fal�tv�g�sos, ut�lagos v�zszigetel�si technik�k �j, t�k�letes�tett v�ltozat�t mutatta be az �rdekl�d�knek a feltal�l�, Stevan Oberkneev. Az �jvid�ki m�rn�k m�dszere az eddigi tapasztalatok szerint a nedvesed�st �gy sz�nteti meg, hogy statikailag nem k�ros�tja az �p�leteket.
A kapill�ris �ton t�rt�n� nedvesed�s olyan egyed�l�ll� �p�t�szeti m�eml�kekn�l is fell�p, mint p�ld�ul az Egyiptomban tal�lhat� karnaki �s luxori �p�letmaradv�nyok, (itt k�t-h�rom �vente �jra kell vakolni az �p�letr�szeket), vagy a r�mai korb�l fennmaradt �p�letek, de szinte minden egy�b r�gi �p�tm�ny vesz�lyeztetett. E jelens�g a vil�g minden t�j�n el�fordul, minden por�zus anyagb�l �p�lt, v�zszigetel�ssel nem rendelkez�, vagy t�nkrement v�zszigetel�s� �p�let �ldozat�ul esik.
A kapill�ris �ton t�rt�n� v�zfelsz�v�d�s a n�v�nyekben lezajl� folyamatokhoz hasonl�that�. A gy�k�rzet a kapill�ris hat�s r�v�n sz�vja fel a vizet a talajb�l, ami azut�n a n�v�ny minden r�sz�be eljut. A falazatokn�l is �gy jut be a nedvess�g, azt�n p�rusb�l p�rusba v�ndorol (ozm�zissal, a sejtek k�z�tti k�zleked�ed�nyeket haszn�lva), majd v�g�l a fal fel�let�n�l elp�rolog. Nagyon sok - Stevan Oberkneev kutat�sai szerint k�r�lbel�l �tven - t�nyez� (p�ld�ul az �p�t�anyag fizikai �s k�miai tulajdons�gai, a l�gnyom�s, a relat�v p�ratartalom �rt�ke, stb.) befoly�solja azt, hogy a vizesed�s milyen magasra jut fel. A talajv�z szintje a vizsg�latok szerint nem befoly�solja l�nyegesen a kapill�ris v�zfelsz�v�d�st. A nedvesed�s fels� hat�ra abban a magass�gban �ll be, ahol a kapill�ris �s a gravit�ci�s nyom�s egyens�lyba ker�l.
A nedvesed�sen k�v�l, illetve ennek vonzatak�nt az oldott �sv�nyi anyagok kicsap�d�sa miatti sal�tromosod�s szint�n nagyon fontos eleme a falak �llagroml�s�nak. Az �jvid�ki kutat� vizsg�latai szerint amikor az oldott �sv�nyi anyag a tel�tetts�g �llapot�ba jut, kocsony�s �llag� lesz, majd ebb�l az �llapot�b�l minim�lis h�m�rs�kletv�ltoz�s vagy vibr�ci� hat�s�ra robban�sszer�en s�krist�lly� alakul. Ek�zben olyan nagy nyom�s l�p fel, amit egy �p�t�anyag sem b�r ki roncsol�d�s n�lk�l. A m�sik lehet�s�g - ha a krist�lyosod�s nem indul be -, hogy a s�molekula lassan egyre n�vekszik, ekkor a t�rfogatv�ltoz�s r�v�n nyomja sz�t a fal anyag�t.
A k�l�nb�z� jav�t�si pr�b�lkoz�sok �ltal�ban t�bb k�rral j�rnak, mint haszonnal. Ha valamilyen p�raz�r� anyaggal burkolj�k az �rintett falfel�letet, akkor a nedvesed�s feljebb k�szik. Ha valamilyen szell�ztet� elj�r�ssal pr�b�lj�k a nedvess�get elt�vol�tani, akkor amennyivel t�bb v�z elp�rolog, annyival t�bb sziv�rog fel a talaj fel�l.
Az �j, szabadalmaztatott ut�lagos v�zszigetel�si elj�r�s, amely a HIO nevet kapta, b�rmilyen, ak�r 10 m�ter vastags�g� falakn�l is alkalmazhat� a fal �tv�g�s�t v�gz�, 10 mm �tm�r�j� gy�m�ntszemcs�s huzalnak k�sz�nhet�en. K� �s vegyes anyag� falazatokn�l is haszn�lhat�. Ez a m�dszer statikailag nagyon kedvez�, mivel nem j�r vibr�ci�s hat�ssal. Legfeljebb 40 cm vastag t�glafalakn�l hagyom�nyos elj�r�s is alkalmazhat�, ekkor v�dia v�g��l� l�ncf�r�sszel dolgoznak.
15-20 centim�teres szakaszokban v�gzik a fal v�g�s�t. A keletkezett r�s vastags�g�t pontosan megm�rik, �s a k�s�bbiekben enn�l 1 mm-rel vastagabb �gynevezett HIO-Master lemezeket sajtolnak be. A keskeny lemezek a sz�leiken egym�sba kapcsol�dva folyamatos v�zz�r�st biztos�tanak. S�r� f�gg�leges bord�zatuk - mint a fak�r �gy�n a rengeteg sz�g - hordja az �p�let terheit. A lemezeket �gy m�retezt�k, hogy injekt�l� massza n�lk�l is elb�rn�k a r�juk nehezed� terheket.
A r�s kit�lt�s�t a k�t komponensb�l �sszekevert, cementet, �r�lt m�rv�nyt �s adal�kanyagokat tartalmaz� injekt�l� massza f�lmerev, hajl�kony t�n kereszt�li bepump�l�s�val kezdik. A massz�t 30 cm-es m�lys�gi szakaszokban pump�lj�k, �s a fal m�sik oldal�r�l, a m�r beinjekt�lt r�szbe sajtolj�k be a HIO-Master lemezt. Az injekt�l� massza 8-10 �r�n kereszt�l teljesen foly�kony, 12 �ra eltelt�vel kezd el hirtelen k�tni, a 24. �ra v�g�re befejez�dik a krist�lyosod�sa, �s 42 MPa nyom�szil�rds�got �r el.
A HIO-Master lemez �s az injekt�lt habarcs egy�tt nagyon j� tapad�- �s nyom�szil�rds�gi �rt�kekkel rendelkezik. Ezzel a technol�gi�val teljesen kit�ltik a falban a r�st, ami v�zszigetel�si �s statikai szempontb�l is nagyon fontos. S�llyed�s az ut�lagos v�zszigetel�s ut�n nem jelentkezik, ami f�leg olyan m�eml�k �p�letekn�l nagy el�nye a m�dszernek, ahol fresk�k, falfestm�nyek tal�lhat�k.
A szigetel�s s�kja felett norm�l vakolatot lehet alkalmazni, alatta viszont felt�tlen�l l�g�tereszt� vakolat sz�ks�ges, hogy az alulr�l felfel� t�rekv� nedvess�g el tudjon p�rologni. A falb�l ki�ll� lemezsz�leket csak az alapvakolat elk�sz�lte ut�n, annak s�kj�ban szabad lev�gni. �gy megakad�lyozva, hogy az �j vakolatr�teg esetleg felvezesse a nedvess�get. Ez a szigetel�si m�dszer igen gyors munkatemp�val v�gezhet�, egy oszlop munk�latai p�ld�ul n�h�ny percet ig�nyelnek.
A HIO technol�gia nem teljesen ismeretlen Magyarorsz�gon, s�t m�r referenci�kkal is rendelkezik (Zeneakad�mia �s a Fasori evang�likus templom Budapesten, Szent Mikl�s-templom Kecskem�ten, Reform�tus �reggimn�zium �s Koll�gium Kunszentmikl�son, Markhot Ferenc k�rh�z refekt�riuma Egerben �s Szent Mikl�s-ap�t szerb pravoszl�v templom L�r�ven).
�ssze�ll�totta: Pesti Monika
Forr�s: archiweb.hu
A kapill�ris �ton t�rt�n� nedvesed�s olyan egyed�l�ll� �p�t�szeti m�eml�kekn�l is fell�p, mint p�ld�ul az Egyiptomban tal�lhat� karnaki �s luxori �p�letmaradv�nyok, (itt k�t-h�rom �vente �jra kell vakolni az �p�letr�szeket), vagy a r�mai korb�l fennmaradt �p�letek, de szinte minden egy�b r�gi �p�tm�ny vesz�lyeztetett. E jelens�g a vil�g minden t�j�n el�fordul, minden por�zus anyagb�l �p�lt, v�zszigetel�ssel nem rendelkez�, vagy t�nkrement v�zszigetel�s� �p�let �ldozat�ul esik.
A kapill�ris �ton t�rt�n� v�zfelsz�v�d�s a n�v�nyekben lezajl� folyamatokhoz hasonl�that�. A gy�k�rzet a kapill�ris hat�s r�v�n sz�vja fel a vizet a talajb�l, ami azut�n a n�v�ny minden r�sz�be eljut. A falazatokn�l is �gy jut be a nedvess�g, azt�n p�rusb�l p�rusba v�ndorol (ozm�zissal, a sejtek k�z�tti k�zleked�ed�nyeket haszn�lva), majd v�g�l a fal fel�let�n�l elp�rolog. Nagyon sok - Stevan Oberkneev kutat�sai szerint k�r�lbel�l �tven - t�nyez� (p�ld�ul az �p�t�anyag fizikai �s k�miai tulajdons�gai, a l�gnyom�s, a relat�v p�ratartalom �rt�ke, stb.) befoly�solja azt, hogy a vizesed�s milyen magasra jut fel. A talajv�z szintje a vizsg�latok szerint nem befoly�solja l�nyegesen a kapill�ris v�zfelsz�v�d�st. A nedvesed�s fels� hat�ra abban a magass�gban �ll be, ahol a kapill�ris �s a gravit�ci�s nyom�s egyens�lyba ker�l.
A nedvesed�sen k�v�l, illetve ennek vonzatak�nt az oldott �sv�nyi anyagok kicsap�d�sa miatti sal�tromosod�s szint�n nagyon fontos eleme a falak �llagroml�s�nak. Az �jvid�ki kutat� vizsg�latai szerint amikor az oldott �sv�nyi anyag a tel�tetts�g �llapot�ba jut, kocsony�s �llag� lesz, majd ebb�l az �llapot�b�l minim�lis h�m�rs�kletv�ltoz�s vagy vibr�ci� hat�s�ra robban�sszer�en s�krist�lly� alakul. Ek�zben olyan nagy nyom�s l�p fel, amit egy �p�t�anyag sem b�r ki roncsol�d�s n�lk�l. A m�sik lehet�s�g - ha a krist�lyosod�s nem indul be -, hogy a s�molekula lassan egyre n�vekszik, ekkor a t�rfogatv�ltoz�s r�v�n nyomja sz�t a fal anyag�t.
A k�l�nb�z� jav�t�si pr�b�lkoz�sok �ltal�ban t�bb k�rral j�rnak, mint haszonnal. Ha valamilyen p�raz�r� anyaggal burkolj�k az �rintett falfel�letet, akkor a nedvesed�s feljebb k�szik. Ha valamilyen szell�ztet� elj�r�ssal pr�b�lj�k a nedvess�get elt�vol�tani, akkor amennyivel t�bb v�z elp�rolog, annyival t�bb sziv�rog fel a talaj fel�l.
Az �j, szabadalmaztatott ut�lagos v�zszigetel�si elj�r�s, amely a HIO nevet kapta, b�rmilyen, ak�r 10 m�ter vastags�g� falakn�l is alkalmazhat� a fal �tv�g�s�t v�gz�, 10 mm �tm�r�j� gy�m�ntszemcs�s huzalnak k�sz�nhet�en. K� �s vegyes anyag� falazatokn�l is haszn�lhat�. Ez a m�dszer statikailag nagyon kedvez�, mivel nem j�r vibr�ci�s hat�ssal. Legfeljebb 40 cm vastag t�glafalakn�l hagyom�nyos elj�r�s is alkalmazhat�, ekkor v�dia v�g��l� l�ncf�r�sszel dolgoznak.
15-20 centim�teres szakaszokban v�gzik a fal v�g�s�t. A keletkezett r�s vastags�g�t pontosan megm�rik, �s a k�s�bbiekben enn�l 1 mm-rel vastagabb �gynevezett HIO-Master lemezeket sajtolnak be. A keskeny lemezek a sz�leiken egym�sba kapcsol�dva folyamatos v�zz�r�st biztos�tanak. S�r� f�gg�leges bord�zatuk - mint a fak�r �gy�n a rengeteg sz�g - hordja az �p�let terheit. A lemezeket �gy m�retezt�k, hogy injekt�l� massza n�lk�l is elb�rn�k a r�juk nehezed� terheket.
A r�s kit�lt�s�t a k�t komponensb�l �sszekevert, cementet, �r�lt m�rv�nyt �s adal�kanyagokat tartalmaz� injekt�l� massza f�lmerev, hajl�kony t�n kereszt�li bepump�l�s�val kezdik. A massz�t 30 cm-es m�lys�gi szakaszokban pump�lj�k, �s a fal m�sik oldal�r�l, a m�r beinjekt�lt r�szbe sajtolj�k be a HIO-Master lemezt. Az injekt�l� massza 8-10 �r�n kereszt�l teljesen foly�kony, 12 �ra eltelt�vel kezd el hirtelen k�tni, a 24. �ra v�g�re befejez�dik a krist�lyosod�sa, �s 42 MPa nyom�szil�rds�got �r el.
A HIO-Master lemez �s az injekt�lt habarcs egy�tt nagyon j� tapad�- �s nyom�szil�rds�gi �rt�kekkel rendelkezik. Ezzel a technol�gi�val teljesen kit�ltik a falban a r�st, ami v�zszigetel�si �s statikai szempontb�l is nagyon fontos. S�llyed�s az ut�lagos v�zszigetel�s ut�n nem jelentkezik, ami f�leg olyan m�eml�k �p�letekn�l nagy el�nye a m�dszernek, ahol fresk�k, falfestm�nyek tal�lhat�k.
A szigetel�s s�kja felett norm�l vakolatot lehet alkalmazni, alatta viszont felt�tlen�l l�g�tereszt� vakolat sz�ks�ges, hogy az alulr�l felfel� t�rekv� nedvess�g el tudjon p�rologni. A falb�l ki�ll� lemezsz�leket csak az alapvakolat elk�sz�lte ut�n, annak s�kj�ban szabad lev�gni. �gy megakad�lyozva, hogy az �j vakolatr�teg esetleg felvezesse a nedvess�get. Ez a szigetel�si m�dszer igen gyors munkatemp�val v�gezhet�, egy oszlop munk�latai p�ld�ul n�h�ny percet ig�nyelnek.
A HIO technol�gia nem teljesen ismeretlen Magyarorsz�gon, s�t m�r referenci�kkal is rendelkezik (Zeneakad�mia �s a Fasori evang�likus templom Budapesten, Szent Mikl�s-templom Kecskem�ten, Reform�tus �reggimn�zium �s Koll�gium Kunszentmikl�son, Markhot Ferenc k�rh�z refekt�riuma Egerben �s Szent Mikl�s-ap�t szerb pravoszl�v templom L�r�ven).
�ssze�ll�totta: Pesti Monika
Forr�s: archiweb.hu
Koller �p�t�szeti �s M�rn�kiroda     www.kollermiklos.hu
A honlapon tal�lhat� fot�k, rajzok �s �r�sok a szerz� tulajdonjoga. Felhaszn�l�s�hoz a szerz� enged�lye sz�ks�ges.
Enged�ly n�lk�li tov�bbk�zl�se szerz�i jogot s�rt!
A honlapon tal�lhat� fot�k, rajzok �s �r�sok a szerz� tulajdonjoga. Felhaszn�l�s�hoz a szerz� enged�lye sz�ks�ges.
Enged�ly n�lk�li tov�bbk�zl�se szerz�i jogot s�rt!