Oszmán íjászgyűrűk
A sokféle pusztai nép számtalan kialakítású íjászgyűrűt használt.
Az íjászgyűrű kialakulásáról, történetiségéről keveset tudunk.
Sudár Balázs tanulmányában segítséget kapunk, hogy jobb rálátásunk legyen az egyik legérdekesebbre az oszmán íjászgyűrűkre.
Sudár Balázs A KÉSZENLÉTI TEGZEK KELETI HÁTTERÉRŐL
Sudár Balázs ebben a tanulmányában a felajzott íj tárolására alkalmas „készenléti” íjtegez nyomainak járt utána, feltárva e típus hátterét.
A képekkel gazdagon illusztrált tanulmány hasznos olvasmány minden
hagyományőrzőnek, aki az eredetiség felől közelíti meg az íjászathoz használt tárgyakat.
OSZMÁN ÍJÁSZGYŰRŰK A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN
A szerzőpáros, Papp Adrienn–Sudár Balázs a sztyeppei népek által használt “hüvelykujjas” húzásmód egyik lehetséges eszközének az oszmán birodalmon belüli történetiségéről jegyzett tanulmányát adjuk közre,
aminek aktualitását a BTM-el rendezett közös kiállításunk adja.
Kiállítás a BTM-ben
Ez a meghívó csalogatja az érdeklődőket, több más időszaki kiállítás mellett a budavári Budapesti Történeti Múzeum egyik impozáns termébe.
( a meghívón a szenzáció számba vehető római lovas freskóval)
Az első olvasásra bizonyára meglepő cím sokat sejtet – bár akadhatnának talán ebben kétkedők is, de nekik és mindenkinek, aki kíváncsi mit is talál majd “odabenn”, részletekben gazdag frappáns választ ad a kiállítás.
A MTIT aktív közreműködésével készült kiállítás a modern kiállítások összes eszközét felvonultatja, hogy meggyőző legyen a látogatónak.
Táraságunk dícsérete sem marad el a jól szerkesztett információs füzet több oldalán, de van is miért büszkék lennünk – ez egy nagy eredmény!
A füzet szerényen “kiállítás vezető”-nek nevezi magát, de nyugodtan mondhatjuk mértékadó ismeretanyagnak, amely bármilyen – a tárggyal foglalkozó átfogó mű hivatkozási listájába is beférne, nem is beszélve különféle iskolai, vagy “csak” népszerűsítő íjászati tananyagba.
A Kárpát-medence és benne a mai Budapest területe is gazdag leletforrás helyszíne, ahol az erre megforduló sztyeppei népek sok értékes nyomot hagytak, köztük sok megtalálható a kiállítás anyagában és társaságunk
rekonstrukcióiban.
Az MTIT már nem csak hobby szinten elkészített, hanem felkérésre készült rekonstrukcióival komoly lépést tett, hogy elismert szereplője legyen a korszak történelmi kiállításainak.
A sok munka, fejtörés, apróságok kidolgozása csak több száz munkaóra alatt testesülhetett meg az értő kezek által. Hírünk már az írott, és on-line
médiába is bekerült, ahol némely cikk “fölkavarta” az állónak látszó vizet(Link).
Társaságunk csak és kizárólag, mottójához híven ügyködik, amint az egyik ismert közösségi felületünkön is hirdetjük:
Társaságunk (Magyar Történelmi Íjász Társaság) célkitűzése a korabeli magyar és belső-ázsiai íjászhagyományok hiteles rekonstruálása.
Az élményekkel teli nívós megnyitó után a hétköznapok is sikerekkel teli napokat hoztak – sokan kedvelik, látogatják azt a kiállítást, amelyet a
BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI ÍJÁSZTÁRSASÁG KÖZÖS KIÁLLÍTÁSA – címmel jegyzünk a fennállásunk folyamán elért mérföldkövek sorában.