Kagylók

Még mindig gyakorolok :-) (és még van is mit)
Így született ez a 2:1-ben neszi, és a telefontartó.

Azért kettő az egyben, mert belül kapott egy cipzáros zsebet.  Már régóta gondolkoztam, hogy a sok neszit a táskámba valahogy egybe kellene olvasztani, de pl a gyógyszerek és a sminkcuccok nem annyira kedvelik egymást (legalábbis a gyógyszerek gyorsan amortizálódnak). Ezért arra gondoltam, hogy az a pár gyógyszer ami mindig van nálam, el lenne egy cipzáros zsebben, a többi pedig megmaradna az egyebeknek.

Ezek csak apróságok, az egyik szomszédom kérte, hogy csináljak neki egy kulcstartót, ami takarja is a kulcsokat, hogy ne karcoljon mindent össze, anyu pedig egy telefontokot kért, amin teszteltem az új felső anyag továbbítómat :-)

Egy lepedő új élete

Már régóta gondolkoztam rajta, hogy kellene varrni valami tartót, a jelenleg használaton kívüli vágólapnak (elvégre hivatalosan állítva kell tárolni), az sem baj, ha a vonalzókat és vágókést is tudom benne tárolni, mivel ezek állandóan szanaszét vannak.
Aztán tegnap anyagokat festegettem, ki kellett próbálnom a barna-türkiz variációt, és ehhez a próbához egy régi lepedőt használtam fel (még békebeli, igazi pamut).
Este nézegettem az anyagot, gyakorolni akartam a tűzést, de azt pocsékolásnak gondoltam, hogy csak úgy egy darab anyagon tűzögessek, bevillant, hogy akár összeköthetném a kellemest a hasznossal.
Ez készült:

Belefér a 30 cm-es vonalzó, a körkés, olló, kisebb vonalzó, sablon, stb, persze természetesen a kis vágólap is.
A szekrény oldalán kap helyet, így az eszközök pont kézre esnek az asztal mellett.

Tűztem...

Tegnap nagyszerű nap volt, Csokifolt Ági tartott Algyőn egy nagyon-nagyon jó tűzés tanfolyamot.

A képet Gabi készítette

Rossz szokásomhoz híven én alig fényképeztem, amit mégis, azok minősíthetetlenek lettek :-(.

Beszélgetni és ismerkedni sajnos alig maradt idő, mert szorgalmasan nyomtuk a pedált, vagy rajzolgattunk, pl ilyeneket: 

Gondolom nem kell felhívni a figyelmet, hogy az én "művem" a fehér anyagon látható :D A mintákat Ági tűzte meg!
A kagylók eléggé kifogtam rajtam, talán már fáradt voltam, de nem adom fel!

Külön köszönet Editnek és Gabinak, hogy ezt a nagyszerű napot összehozták nekünk!

Fekete-fehér

Fekete-fehér táska nekem.
Nem cizelláltam túl, van egy külső és egy belső cipzáros zsebe. Rájöttem, hogy a többi zsebnek (nálam legalábbis) semmi értelme. Vagy kiesik belőle minden, vagy bele sem teszem.

Segítség!

Készül egy újabb falvédő, de most nagyon elbizonytalanodtam, hogy ez így talán túl sok, túl kusza.
A szín nem helyes, képtelen voltam színhelyes képet csinálni így hajnalban.

Középen az egyszínű kockákra jön a név.

A blokkok pedig így néznek ki:

Kérlek segítsetek mielőtt még többet dolgozok vele, és a végén pedig csúnya lenne.
Találjak ki valami mást? Vagy jó ez, hiszen gyereknek készül?

Szett

saját festésű selyem molinóból.

Már nagyon régóta kíváncsi voltam erre az anyagra, mert annyit olvastam róla a blogokban, és Edit volt olyan aranyos, és a szülinapi játék keretében meglepett vele.
Nagyon tetszik az anyag, sajnálom, hogy nem fényképeztem mosás előtt, mert hihetetlen változáson ment át a beavatás és festés során (nagyon sokat tömörödött az anyag). Nagyon kellemes a tapintása, és jó is vele dolgozni. Valamiért én azt gondoltam, hogy ez selyem, olyasmi anyagra gondoltam mint mondjuk amiből a zászlók vannak - vagy  mint amiből a molinókat szokták csinálni (gondolom megzavart a névazonosság :D)
A leírását csak azért eresztettem ennyire bő lére, mert hátha van még rajtam kívül tudatlan emberke, és kíváncsi milyen is ez az anyag :-)

 Egyébként pedig maradék blokkokból készültek, úgyhogy tekinthetjük apró fecnik felhasználásának is :-)

Kiegészítés a mikrós festéshez: lábosban forraltam vizet, és feloldottam benne egy bő teáskanál sót, ebbe tettem a festéket, és azt tettem az anyagra. Öblítésnél alig jött a színe. Arra nem vállalok garanciát, hogy mosásnál sem fog, de biztató :-)(Általában ki szoktam mosni festés után, hogy lássam, hogy viselkedik, de most nem volt türelmem, mert bizsergett az olló a kezemben, és ebben az időben nehezebben szárad mint nyáron)  Azért csak teáskanállal, mert ehhez a módszerhez csak annyi víz kell, hogy rá lehessen önteni, nem kell benne úszkálnia az anyagnak, féltem  ha több sót teszek a kb 3 dl vízben , akkor egy tömény sóoldatot készítek, és nem tudtam, hogy akkor hogy viselkedne a festék :D:D

Álmatlan hajnalok eredménye

ez az övtáska.
Még nyáron hozott a kolleganőm egy övtáskát, hogy tudnék e ilyet csinálni, mert ő azt annyira szereti, de tönkrement, és kapott ugyan másikat, de azt nem szereti.
Lazán rámondtam, hogy szerintem igen (fejben valahogy mindig olyan könnyen megvalósít az ember mindent :D)
Szétszedtem a régit, darabjaira, majd levettem a szabásmintát. (Bontás közben figyelmeztetett egy hang a fejemben, hogy nem ártana lefényképezni, hogy tudjam, mit is kell rekonstruálni, és tudjam melyik rész hova való, de én leintettem, hogyne tudnám - utólag nem ártott volna, mert elég sok részből áll, és ugyan ráírtam, hogy kb mi micsoda, de azért okozott fejtörést, hogy akkor melyik fecni hova is való :D:D:D)
A méretét a hatalmas jellemzi leginkább, simán elmegy egy női táskának szerintem, de az eredeti is ekkora volt.

Utána csak rakosgattam, és pihentetettem a dolgot, nem mertem hozzáfogni. Mivel a héten átlagban 5 órakor felébredtem, de volt, hogy hajnali háromkor, hát nekiláttam, és elkészült végre. Egyébként így utólag nem is olyan bonyolult, de lehet, hogy nem ártott volna fázis fotókat is készíteni, ha esetleg csinálnék még egyet.

még egy ajándék

A múlt héten érkezett még egy ajándékom a szülinapi játék keretében, az, hogy eddig nem mutattam, csak és kizárólag az én hibám (elfelejtettem hazahozni, nem volt időm, besötétedett stb,) most azonban már nem halogatom tovább mutatom mit kaptam Erikától, amit itt is köszönöm szépen!

A kis kávéscsészét vissza kell vinnem a munkahelyemre, mert a kolleganőim zokon vették, hogy elhoztam :D