Weöres Sándor

Weöres Sándor [ejtsd: vörös] (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus. Felesége Károlyi Amy költő volt.

Weöres Sándor
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Móser Zoltán felvétele
Született	Weöres Sándor 1913. június 22. Szombathely
Elhunyt	1989. január 22. (75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Károlyi Amy
Foglalkozása	költő, író, műfordító
Iskolái	Szombathelyi Állami Faludi Ferenc reálgimnázium (–1928) Erzsébet Tudományegyetem (–1939, doktorátus, filozófia)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1970) Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (1974)
Sírhelye	Farkasréti temető (9/1-1-182/184)
Weöres Sándor aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Weöres Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Weöres Sándor és Károlyi Amy emléktáblája egykori lakhelyükön, a Törökvész út 3/c szám alatt

Szombathely, Perint parti park: a költő ülő szobra

Weöres Sándor és felesége, Károlyi Amy sírja Budapesten. Farkasréti temető: 9/1-1-182/184. Holdas György szobrászművész alkotása (1989)

Születése 100. évfordulója alkalmából a MÁV az egyik mozdonyát fölmatricázta a tiszteletére (ld. még: Werbelok)

Apja, id. Weöres Sándor hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt; anyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag, részben szerb származású polgárcsaládból származott. Két testvére volt, Anna és István.

Tanulmányait a pápai evangélikus elemi iskolában kezdte meg, majd a csöngei evangélikus elemiben folytatta (1919–23). Csöngén azonban rossz egészségi állapota miatt hamarosan magántanuló lett, az iskolát így végezte el. 1924-ben beiratkozott a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumba. Ekkoriban Pável Ágoston kosztos diákja volt, s vele a későbbiekben is fennmaradt fiúi jó viszonya. 1928 júliusában a szombathelyi Hír közölte első novelláját (Egyszer régen…), ősszel pedig négy verse jelent meg az Erőben. Elküldte első verseit Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének is, aki kedvezően fogadta őket. 1929-ben a 6. osztályból még bizonyítványosztás előtt kimaradt, attól félve, hogy úgyis megbuktatják. 1929 nyarán felkereste Kosztolányi Dezsőt a Logodi utcában, s Babits Mihállyal is személyes kapcsolatba került. Még ebben az évben átment Győrbe, ahol magántanulóként újra el kellett végeznie a 6. osztályt, s ettől kezdve már nyilvános, rendes tanulóként folytatta tanulmányait. 1931-től Sopronban tanult, s itt érettségizett 1932 júniusában. 1931 végén néhány versét elküldte Babitsnak, aki a Hajnal címűt (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett föl első kötetébe) a Nyugat 15–16. számában kinyomatta. 1931 telén két újabb verset is megjelentetett (Jajgatás, Kicsinyesek), majd 1941-ig – a folyóirat fennállásáig – összesen 64-et.

Még középiskolás korában ismerkedett meg Illés Árpád festőművésszel, akivel életre szóló barátságot kötött. Erről így emlékezett a költő:

"Illés Árpádról és műveiről írva, nem lehetnék elfogulatlan kritikus, mert egyik legrégibb jóbarátom. Amikor Győrben megismerkedtünk, ő húszéves festőnövendék volt, én pedig tizenhat éves középiskolás. Ő vezetett be a képzőművészetbe, és győri kollégái, Borsos Miklós, Endrédy György. Mindegyiktől sokat tanultam, de legtöbbet Illés Árpádtól: lassanként rányílt a szemem korai festményeinek érzékeny szín-harmóniáira. ... Festő barátom aztán Győrből Budapestre költözött, én Pécsett egyetemista lettem. De ha Pesten jártam, többnyire nála laktam, néha hónapokig is. Sokat vitatkoztunk. Ezeknek a beszélgetéseknek néhány töredékét bevettem A teljesség felé című prózavázlatkönyvembe, amelyet rajzokkal ő illusztrált. Több verskötetem címlapja tőle való (Elysium, Tűzkút, Merülő Saturnus); szeretem e címlapokat, büszke vagyok rájuk."

A költő és Illés Árpád kapcsolatát az Országos Széchényi Könyvtár 2013-ban Weöres Sándor születési centenáriumára rendezett kiállítás honlapja részletesen tárgyalja. Érettségi után másfél évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén Pécsre utazott, és beiratkozott az Erzsébet Tudományegyetem jogi karára, majd átment a bölcsészkarra (földrajz–történelem szakra), végül filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság munkájába is bekapcsolódott. Ekkoriban kötött barátságot Takáts Gyulával, Tatay Sándorral és Fülep Lajos professzorral, valamint szoros kapcsolatot ápolt Csorba Győzővel, a Budapesten élő Vas Istvánnal, Jékely Zoltánnal és a debreceni Kiss Tamással is. Egyetemi évei alatt megalapította a Pécs jelképére utaló Öttorony című folyóiratot. 1934-ben Kárpáti Aurél Új Magyar Líra c. válogatásában már ő is helyet kapott, egy év múlva pedig napvilágot látott a tizenkét fiatal költőt felvonultató Korunk c. antológia. 1935-ben Weöres Baumgarten-jutalomban, egy évvel később Baumgarten-díjban részesült; ezekből későbbi utazásait fizette. ’35 nyarán észak-európai, ’37 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett: a genovai kikötőben szállt hajóra, onnan Nápolyon keresztül Egyiptomba vezetett az útja, majd az arab és az indiai vizeken át Bombay következett; India után Ceylon érintésével eljutott Szingapúrba, Manilába és Sanghajba is. Az egyetem elvégzését követően Halasy-Nagy József vezetésével írta meg doktori disszertációját (A vers születése). 1939-ben doktorrá avatták; disszertációját még ugyanebben az évben kiadta a Pannónia c. egyetemi lap.

Pécsett 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével Weörest bízták meg. Mivel ehhez a munkához se könyvtárosi végzettsége, se gyakorlata nem volt, az ehhez szükséges alapok egy részét Várkonyi Nándor mellett a pécsi egyetemi könyvtárban, másik részét a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárában szerezte meg. A Nyugat 1941 augusztusi megszűnése után Weöres a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit. Közben az Öttorony szerkesztőségén belül már 1941-től – főleg esztétikai, irodalmi jellegű – ellentétek alakultak ki. Weöres és Csorba Győző formálisan kivált a szerkesztőségből, de 1942 júliusáig – Weöres végső távozásáig – továbbra is részt vettek annak munkájában.

1943 őszén a költő a fővárosba költözött, és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett. A világháború befejezésekor viszont már Csöngén tartózkodott, és a következő évet is az apai birtokon töltötte, majd rövid ideig Székesfehérváron dolgozott múzeumi tisztviselőként, és az ottani Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett. 1946-ban Weöres házasságot kötött Károlyi Amyval, akivel első utazásuk Rómába vezetett. Olaszországból visszatérve Weöres a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában dolgozott, itt ismerkedett meg Lator Lászlóval. A házaspár ekkoriban a Törökvész út 3/c szám alatti erkélyes házban lakott. Weöres 1959-ben két hosszabb utazást is tett feleségével: májusban Kínába, ősszel pedig Görögországba látogattak. A 60-as évek elején eljutottak Dubrovnikba, 1965-ben pedig New Yorkba. 1966 júliusában a házaspár Londonba utazott, ahol Weöres felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén.

1970-ben és 1971-ben is irodalmi Nobel-díjra jelölték, a rangos elismerésre mindkét alkalommal Kibédi Varga Áron, az amszterdami egyetem francia irodalom tanszékvezető tanára terjesztette fel. Ugyanebben az évben megkapta a Kossuth-díjat és az osztrák állam elismerő díját is. A Kossuth-díjjal járó pénzből Pásztor Béla emlékére díjat alapított. Ugyancsak ’70-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása Edwin Morgan fordításában, amelyet egy évvel később a német Suhrkamp Kiadó által készített Der von Ungarn c. kötet követett. 1972-ben feleségével elköltöztek a Muraközi utca 10/A szám alatti kertes házba, ahol azután Weöres élete végéig lakott. Utolsó nagy fellépése 1980-ban volt, amikor Károlyi Amyval, Juhász Ferenccel és Nemes Nagy Ágnessel közösen felolvasást tartott a londoni Riverside Studióban. 1982-ben Forintos-díjjal jutalmazták. Eszméletét veszítve halt meg 1989. január 22-én Budapesten. Február 9-én kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Művei

Szépirodalmi művek

• Hideg van. Versek. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs, 1934
• A kő és az ember. Versek. Nyugat, Budapest, 1935
• A teremtés dicsérete. Versek. Janus Pannonius Társaság, Pécs, 1938
• A holdbeli csónakos. Kalandos játék húsz képben. Budapest, 1941
• Theomachia. Drámai költemény. Dunántúli Könyvkiadó, Pécs, 1941
• Bolond Istók. Elbeszélő költemény prózában; Egyetemi Ny., Budapest, 1943 (Diárium könyvtár) Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1943
• Medúza. Versek. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944
• A teljesség felé. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1945
• A szerelem ábécéje. Versek. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
• Elysium. Versek. Móricz Zsigmond Kiadó, Budapest, 1946
• Gyümölcskosár. Versek. Hincz Gyula rajzaival. Új Idők Irodalmi Intézet R. T. (Singer és Wolfner), Budapest, 1946
• A fogak tornáca. Versek. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1947
• Testtelen nyáj. Budapest, 1947
• Rapsóné; Művelt Nép, Budapest, 1952 (Bábszínpad)
• Csalóka Péter; Művelt Nép, Budapest, 1955 (Bábszínpad)
• Bóbita. Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1955
• A hallgatás tornya. Harminc év verseiből. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956
• Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel). Magvető Kiadó, Budapest, 1958
• Tűzkút; Magyar Műhely, Párizs, 1964
• Tűzkút. Magvető Kiadó, Budapest, 1964
• Hold és sárkány. Két dráma (A holdbeli csónakos; Octopus). Magvető Kiadó, Budapest, 1967
• Merülő Saturnus. Magvető Kiadó, Budapest, 1968
• Zimzizim. Móra Kiadó, Budapest, 1969
• Psyché. Egy hajdani költőnő írásai. Magvető Kiadó, Budapest, 1972
• Télország. Reich Károly rajzaival. Móra Kiadó, Budapest, 1972
• Ha a világ rigó lenne. Móra Kiadó, Budapest, 1973
• Tizenegy szimfónia. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973
• Abc. Magyar Helikon Könyvkiadó–Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
• 111 vers. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1974
• Hetedhét ország (Károlyi Amyvel). Kossuth Kiadó, Budapest, 1975
• Áthallások. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
• Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., tan. Weöres Sándor, bev., forrásjegyzék Kovács Sándor Iván, utószó Bata Imre; Szépirodalmi, Budapest, 1977
• Harmincöt vers. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1978
• Baranyai képek (Martyn Ferenc rajzaival). Képzőművészeti Alapítvány, Budapest, 1979
• Egysoros versek. Szántó Tibor montázsaival. Magyar Helikon–Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
• Szent György és a sárkány. Nemzeti Színház, Budapest, 1979
• Ének a határtalanról. Magvető Kiadó, Budapest, 1980
• Weöres Sándor kézírásos könyve. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1981
• Mahruh veszése. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1982
• Színjátékok. Magvető Kiadó, Budapest, 1983
• Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból, 1-2.; 2. bőv. kiad.; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., tan. Weöres Sándor, bev., forrásjegyzék Kovács Sándor Iván, utószó Bata Imre; Magvető, Budapest, 1983
• Posta messziről. Magvető Kiadó, Budapest, 1984
• Magyar etűdök. Száz kis énekszöveg. Budapest, 1985
• Kútbanéző. Magvető Kiadó, Budapest, 1987
• Fairy spring. Freskók és stukkók egy vidám színházba. Helikon, Budapest, 1988
• A kétfejű fenevad avagy Pécs 1686-ban. Történelmi panoptikum 2 részben. Madách Színház, Budapest, 1989
• A sebzett föld éneke. Magvető Kiadó, Budapest, 1989

Posztumusz kötetek

• Szent Miklós. Budapest, 1992
• Weöres Sándor diákkori versesfüzete, iskolai dolgozata, levelei; Hazánk, Győr, 1992
• Egyedül mindenkivel. Weöres Sándor beszélgetései, nyilatkozatai, vallomásai; szerk. Domokos Mátyás; Szépirodalmi, Budapest, 1993
• Szó és kép. Pesti Szalon, Budapest, 1993
• Weöres Sándor titkai. Károlyi Amy és Weöres Sándor kéziratos verseskönyve, 1947–1948; szerk., előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Cserépfalvi, Budapest, 1993
• Fantaisie orientale. Borda Antikvárium, Budapest, 1994
• Károlyi Amy: Tollrajzok; rajz. Weöres Sándor, szerk. Szántó Tibor, előszó Kovács Sándor Iván; Philobiblon, Budapest, 1995
• Párhuzamos napló. Weöres Sándor és Nyisztor Zoltán keleti útja; összeáll., szöveggond., utószó Steinert Ágota; Terebess, Budapest, 1998
• Versek a hagyatékból. Egybegyűjtött versek IV.; sajtó alá rend., jegyz., utószó Steinert Ágota; Saxum, Budapest, 1999
• Priapos. Pajzán versek. Helikon, Budapest, 2001
• Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája. Tragikomédia öt felvonásban, két részben. Balassi Kiadó–Katona József Színház, Budapest, 2002
• Holdaskönyv (Pásztor Bélával). Napkút Kiadó, Budapest, 2004
• Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005
• Az éjszaka csodái; Tericum, Budapest, 2009
• Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból, 1-2.; 3. bőv. kiad.; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., tan. Weöres Sándor, bev., forrásjegyzék Kovács Sándor Iván, utószó Bata Imre; Helikon, Budapest, 2010
• Elhagyott versek; Helikon Kiadó, Budapest, 2013 (Egybegyűjtött művek)
• Weöres Sándor–Károlyi Amy: Macskaszerenád; vál., szerk. utószó Steinert Ágota, ill. Orosz István; Helikon, Budapest, 2017

Életműkiadások, levelezés

• Egybegyűjtött írások I–II. Magvető Kiadó, Budapest, 1970
• Egybegyűjtött írások III. Magvető Kiadó, Budapest, 1975
• Egybegyűjtött levelek, 1–2.; szerk. Bata Imre, Nemeskéri Erika, jegyz. Nemeskéri Erika, utószó Bata Imre; Pesti Szalon–Marfa-Mediterrán, Budapest, 1998
• Egybegyűjtött írások, 1–3. Versek, kisebb prózai írások. Argumentum Kiadó, Budapest, 2003
• Egybegyűjtött színjátékok; Helikon, Budapest, 2011 (Egybegyűjtött művek)
• Egybegyűjtött prózai írások; sajtó alá rend. Steinert Ágota; Helikon, Budapest, 2011 (Egybegyűjtött művek)
• Egybegyűjtött költemények, 1–3.; Helikon, Budapest, 2013 (Egybegyűjtött művek)
• Elhagyott versek; Helikon Kiadó, Budapest, 2013 (Egybegyűjtött művek)
• „Fenn az idő tűhegyén…”. Weöres Sándor és Lovász Pál levelezése, 1938–1975; sajtó alá rend. Szirtes Gábor; Pro Pannonia, Pécs, 2017 (Pannónia könyvek)

Válogatások

• Válogatott versek. Magvető Kiadó–Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976
• Weöres Sándor legszebb versei. Albatrosz Kiadó, Bukarest, 1985
• Csak játék?; vál., szerk. Steinert Ágota; KISZ KB Kulturális Osztálya, Budapest, 1987
• Sok tünemény. Válogatott versek. Pesti Szalon, Budapest, 1993
• Weöres Sándor válogatott versei I–III. Unikornis Kiadó, Budapest, 1996
• Palya Bea–Weöres Sándor: Psyché; Helikon, Budapest, 2005 (Hangzó Helikon) + CD
• 100 Weöres. Weöres Sándor verseiből; vál. Steinert Ágota; Emberi Erőforrások Minisztériuma–Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium–Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Budapest, 2013
• Füves könyv; vál., szerk., sajtó alá rend. Steinert Ágota; Helikon, Budapest, 2013
• Kutyafülű Aladár. Válogatás a költő legszebb gyermekverseiből századik születésnapja alkalmából; szerk. Steinert Ágota; Holnap, Budapest, 2013
• Szerelmes verseim; vál., szerk., sajtó alá rend. Steinert Ágota; Helikon, Budapest, 2014
• Éren-nádon. Versek, mondókák állatokról; vál., szerk., sajtó alá rend. Steinert Ágota; Helikon, Budapest, 2014
• Köszöntlek, karácsony; vál., szerk. Jeneiné Somogyi Judit; Lazi, Szeged, 2016
• Rapszódia a kivívott szabadságról; vál., szerk., sajtó alá rend. Steinert Ágota; Helikon, Budapest, 2016
• Bóbita varázskönyve. Weöres-breviárium; összeáll., ritmizálta Nagy L. János; SZEK JGYF, Szeged, 2018

Idegen nyelven

• Kneževska grobnica; vál., macedónra ford. Paskal Gilevski; Ogledalo, Skopje, 1985 (Metafora)
• If all the world were a blackbird. Poems (Ha a világ rigó lenne); angolra ford. Alexander Fenton; Aberden University Press, Aberdeen, 1985
• Kivi ja ihzinen. Runoja ja proosarunoja; finnre ford. Hannu Launonen, Jávorszky Béla; Söderström, Porvoo–Helsinki–Juva, 1986 (Unkarin kirjallisuutta)
• 40 peszama / 40 vers; vál., szerbre ford. Ivan Ivanji, ford. Ivan Lalic, Salgó Judit, bev. Alekszandar Petrov; Szmederevszka pesznicska jeszen–Nas glasz, Szmederevo, 1988 (Biblioteka Zlatni kljucs)
• Eternal moment. Selected poems; szerk. Vajda Miklós, előszó William Jay Smith, utószó Edwin Morgan, angolra ford. Alan Dixon et al.; New Rivers Press–Corvina–Anvil Press Poetry, St. Paul–Budapest–London, 1988
• Keby bol svet drozdom; vál., szlovákra ford. Ivan Kupec; Mladé letá, Bratislava, 1988
• Ognyennij kologyec. Sztyihi; összeáll. Vjacseszlav Szereda, előszó Jelena Malihina, oroszra ford. Oleg Rosszijanov et al.; Raduga, Moszkva, 1988
• Der von Ungern. Gedichte und acht Zeichnungen; vál., ford. németre Barbara Frischmuth és Robert Stauffer, utószó Robert Stauffer; Suhrkamp, Frankfurt, 1991 (Bibliothek Suhrkamp)
• Self-portrait. Selected poems by Sándor Weöres; ill. Imelda de Valk, angolra ford. William Jay Smith et al.; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1991
• Keby svet bol drozdom. Básne pre deti (Ha a világ rigó lenne); szlovákra ford. Gregor Papuček; Etnikum, Budapest, 1997
• Chants de Na Conxy Pan / Dalok Na Conxy Pan-ból; franciára ford., ill. Ditrói Ákos; Ditrói Ákos, Párizs–Budapest, 1998
• Ka potpunoszti (A teljesség felé); szerbre ford. Sava Babić, utószó Hamvas Béla; Zaduzsbina Petar Kocsi, Banja Luka–Beograd, 2000 (Biblioteka prevodi)
• Dix-neuf poèmes; franciára ford. Lorand Gaspar, Bernard Noël, Ibolya Virág; Virág, Paris, 2002
• Věž mlčení; jegyz. Béla Hap, csehre ford. Václav Daněk; BB art, Praha, 2003 (Versus)
• 62 poems / 62 vers; angolra ford. Tótfalusi István; Maecenas, Budapest, 2004
• A teljesség felé. Szemelvények / Zou xiang wanmei. Jie xuan; kínaira ford. Chai Pengfei; Argumentum, Budapest, 2007, 2010 [cop. 2007]; (Weöres Sándor neve kínai formában is feltüntetve: Wei Laishi) ISBN 9789639682030
• Det högre ljuset. Dikter; vál., svédre ford. Ove Berglund; Brända böcker, Stockholm, 2009

Műfordítások

Műfordítások

• PO CSÜ-JI: Po Csü-Ji versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1952
• SEVCSENKO, Tarasz Grigorevics: Kobzos. Válogatott költemények. Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1953
• CSÜ JÜAN: Csü Jüan versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1954
• KIPLING, Joseph Rudyard: A dzsungel könyve [versbetétek] Ifjúsági Kiadó, Budapest, 1954
• RUSZTAVELI: A tigrisbőrös lovag Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1954
• GARCÍA LORCA, Federico: Toreádorsirató. Válogatott költemények és színművek. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1957, 46-47., 49., 57–58., 99–101., 108–109., 113., 115–118., 121., 130., 133., 137–138., 226–228., 250., 261., 273.
• LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Válogatott költemények. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 55., 58., 62., 64–65., 120., 124., 156., 169.
• MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott művei I. Európa Kiadó, Budapest, 1957, 501–503.
• LAO-CE: Tao Te King. Az Út és Erény könyve. Európa Kiadó, Budapest, 1958
• BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: Valerij Brjuszov válogatott költeményei. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
• MAO CE-TUNG: Mao Ce-tung 21 verse. Magvető Kiadó, Budapest, 1959
• SCOTT, Walter: Rob Roy [versbetétek] Móra Kiadó, Budapest, 1959
• GUILLÉN, Nicolás: Kubai elégia. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1961, 17–22., 33–34., 103–104.
• SHAKESPEARE, William: VIII. Henrik. Móra Kiadó, Budapest, 1961
• SHAKESPEARE, William: Vénusz és Adonisz. In: Shakespeare összes művei, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 7. kötet, 5-46.
• SHELLEY, Percy Bysshe: A megszabadított Prometheus. Lírai dráma négy felvonásban. Móra Kiadó, Budapest, 1961
• TOURNEUR, Cyril: A bosszúálló tragédiája. In: Angol reneszánsz drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1961, 2. kötet, 181-282.
• FOLLAIN, Jean: Az élet képei. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1964, 43., 70., 75.
• MALLARMÉ, Stéphane: Mallarmé költeményei. Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964
• SCOTT, Walter: Puritánok utódai [versbetétek]. Európa Kiadó, Budapest, 1964
• HO SI MINH: Börtönnapló. Európa Kiadó, Budapest, 1965
• Molière: Férjek iskolája. In: Molière összes színművei, Magyar Helikon, 1965, 1. kötet, 381-442.
• COŞBUC, George: Coşbuc legszebb versei. Ifjúsági Kiadó, Bukarest, 1966, 103–107.
• LERMONTOV, Mihail Jurjevics: Lermontov válogatott művei. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 75., 79., 84., 87–88., 113., 117.
• NOVOMESKY, Laco: Válogatott versek. Madách Kiadó, Bratislava, 1974, 15., 87., 94.
• SANTARCANGELI, Paolo: Szökőár. Európa Kiadó, Budapest, 1974
• WOLKER, Jiří: Ballada az álomról. Válogatott versek. Európa Kiadó, Budapest, 1974, 33–34., 46.
• BRJUSZOV, Valerij Jakovlevics: A városhoz. Válogatott versek. Magyar Helikon, Budapest, 1975, 7–9., 29–30., 44., 53–54., 82–83.
• CUMMINGS, Edward Estlin: E. E. Cummings 99 verse. Európa Kiadó, Budapest, 1975
• HERBERT, Zbigniew: Az angyal kihallgatása. Európa Kiadó, Budapest, 1979
• SZEPSI CSOMBOR Márton: Europica varietas… [versbetétek] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
• DZSAJADÉVA: Gíta Govinda. Magvető Kiadó, Budapest, 1982
• MAJAKOVSZKIJ, Vlagyimir Vlagyimirovics: Vlagyimir Majakovszkij válogatott versei. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 25–27., 30–31., 117–119.
• PANNONIUS, Janus: Janus Pannonius válogatott munkái. Kozmosz Kiadó, Budapest, 1982, 14., 19., 24., 42., 63., 110., 131–134.
• KALMÁR György: Kalmár György utazásai. Magyar Iparművészeti Főiskola Tipográfiai Tanszék, Budapest, 1983
• MANDER, Karel van: Hírneves németalföldi és német festők élete [versbetétek]. Helikon, Budapest, 1987

Halála után megjelent kötetek:

• DOBOS László (szerk.): A pillangó álma. A régi Kína bölcsessége. Helikon, Budapest, 1992
• LATOR László (szerk.): Janus Pannonius és Balassi Bálint válogatott költeményei. Unikornis Kiadó, Budapest, 1994, 7–10., 15., 23., 25–27., 29–31., 33., 37., 40–41., 44–46., 63., 80–81.
• PUSKIN, Alekszandr Szergejevics: Alekszandr Szergejevics Puskin legszebb versei. Móra Kiadó, Budapest, 1995
• AMARU–BHARTRIHARI: Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari szanszkrit verseiből. Terebess, Budapest, 1997
• QU YUAN: Kilenc varázsének. Csü Jüan: Kilenc dal. Balassi Kiadó, Budapest, 1998
• TŐKEI Ferenc: A kínai zene elméletéről [függelék] Argumentum Kiadó, Budapest, 1998
• SCOTT, Walter: Ivanhoe [versbetétek] Kossuth Kiadó, Budapest, 2006

Válogatások:

• A lélek idézése. Műfordítások. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1958
• Egybegyűjtött műfordítások. Magvető Kiadó, Budapest, 1976
• Egybegyűjtött műfordítások, 1-4.; Helikon, Budapest, 2011–2012 (Egybegyűjtött művek)

Irodalomtudományi művek

• A vers születése. Meditáció és vallomás; Dunántúl, Pécs, 1939 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis) [doktori disszertáció; 1939] Népszabadság, 1973. április 15.
• Beney Zsuzsa lírája = Domokos Mátyás (szerk.): Költők egymás közt. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1969, 39.
• Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1977
• „Szívem nagyon forró kezd lenni…”. Karay Ilona hagyatéka; tan. Weöres Sándor, Károlyi Amy, sajtó alá rend., összeáll. Tüskés Tibor; Baranya megyei Könyvtár, Pécs, 1988 (Pannónia könyvek)
• Kalmár György: Summa. Az embernek épségben levő állapotjáról és esetéről és ebből következő lelki és testi nyavalyásságáról, egyszóval az ő egész romlott természetéről; tan. Weöres Sándor tanulmányával; hasonmás kiad.; Pátria Ny., Budapest, 1993 (Pátria könyvek)
• Három veréb hat szemmel. Antológia a magyar költészet rejtett értékeiből és furcsaságaiból, 1-2.; összeáll., sajtó alá rend., jegyz., utószó Weöres Sándor, bev., forrásjegyzék Kovács Sándor Iván, tan. Bata Imre írta; 3. bőv. kiad.; Helikon, Budapest, 2010 (Egybegyűjtött művek)

Publicisztikai írások

• Egy versfordító emlékezete. A Könyv, 1964, 207.
• Tiltakozás egy kalózkiadás ellen. Élet és Irodalom, 1964/12.
• Önvallomás. Tükör, 1965. január 19.
• Adyra emlékezünk. Tiszatáj, 1969/1., 14–16.
• Dolgozószobám. Új Írás, 1971/12., 159.
• Bevezető Csernus Mariann Psyché-estjéhez. Élet és Irodalom, 1972. március 18.
• Milyen szerepe van a költő életében a fordításnak? Filológiai Közlöny, 1972/3–4., 467–473.

Irodalom

Irodalom

Bibliográfiák

• Zimáné Lengyel Vera (szerk.): Weöres Sándor. Bibliográfia. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest, 1979
• Weöres Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek a költő 70. születésnapjára; összeáll. Harangozó Attiláné; Megyei Könyvtár, Debrecen, 1983
• Szekér Zsuzsa (szerk.): Weöres Sándor. Válogatott bibliográfia. Zala Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1988
• Orosz Enikő (szerk.): 90 éve született Weöres Sándor. Ajánló bibliográfia gyerekeknek. Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Debrecen, 2003

---

1929

• Bónyi Adorján: Mint csillag az égen. Pesti Hírlap, 1929/84.

1934

• Illyés Gyula: Hideg van. Weöres Sándor versei Nyugat, 1934/10–11.

1945

• Kelemen János: Költő a költészet ellen. Szabad Szó, 1945. december 7.

1946

• Bóka László: Versek, végre versek! Új Magyarország, 1946. február 27.
• Fehér Rózsa: Weöres Sándor, a költő. Színház, 1946, 49–50.
• Hamvas Béla: A teljesség felé. Bírálat és vallomás. Diárium, 1946/1., 54–56.

1947

• Hamvas Béla: A fogak tornáca. Diárium, 1947/3., 136–137.
• Rónay György: A teljesség felé? Vigilia, 1947, 494–501.
• Rozgonyi Iván: Weöres Sándor az iskolában. Egy paradoxon kórképe Vigilia, 1947, 730–734.
• Szentkuthy Miklós: Elvek és arcok. Weöres Sándor. Magyarok, 1947/9., 605–615.

1949

• Reményi József: Sándor Weöres. The Modern Language Journal, 1949, 302–308.

1956

• Bernáth Árpád: Egy Weöres-vers értelmezése és az egzakt irodalomtudomány. Kritika, 1956/9., 46–50.
• Rónay György: Az olvasó naplója. Weöres Sándor: Bóbita. Vigilia, 1956, 217–221.
• Sík Csaba: Weöres Sándor: Bóbita. Alföld, 1956, 120–122.

1957

• Héra Zoltán: Fatalista költő. Weöres Sándor válogatott verseiről. Népszabadság, 1957. március 31.
• Szabolcsi Miklós: Weöres Sándor költészetéről. Irodalomtörténet, 1957, 183–192.

1958

• Sükösd Mihály: Weöres és világa. Kortárs, 1958, 93–102.

1961

• Nagy Péter: Weöres Sándor újabb verseiről. Új Írás, 1961, 229–232.

1963

• Csorba Győző: Levél Weöres Sándorhoz. Jelenkor, 1963, 845–847.
• Rónay György: Weöres Sándor ötvenéves. Élet és Irodalom, 1963/25.

1964

• Bata Imre: A Weöres-vers közelítése. Magyar Műhely, 1964/10., 40–44.
• B. Nagy Ernő: Gondolatok a Weöres-líra geneziséről. Napjaink, 1964. július 7.
• Cs. Szabó László: Negyvenhat perc a költővel. Magyar Műhely, 1964/7–8., 105–116.
• Cs. Szabó László: Weöres Sándorról. Magyar Műhely, 1964/7–8., 31–32.
• Gömöri György: Weöres groteszkjei. Magyar Műhely, 1964/7–8., 80–83.
• Hajdú András: Még egyszer a Bóbita ritmikájáról – Változat egy 1956-os Csillag-cikkre. Magyar Műhely, 1964/7–8., 44–56.
• Határ Győző: Csokonaitól Weöresig. Magyar Műhely, 1964/7–8.
• Kibédi Varga Áron: Az idő árnyékában. Magyar Műhely, 1964/7–8., 33–41.
• Kozocsa Sándor: Emlék és élmény. Találkozásom Weöres Sándorral. Magyar Műhely, 1964/7–8., 26–30.
• Nyéki Lajos: Az ezerarcú Orfeusz. Weöres Sándor műfordításai. Magyar Műhely, 1964/7–8., 58–64.
• Petrovácz Oszkár: „Én vállalkozni mertem…” Életünk, 1964, 120–124.
• Réz Pál: Látogatóban Weöres Sándornál. Élet és Irodalom, 1964/34.
• Simon Zoltán: Két mítosz. Gondolatok Weöres Sándor költészetéről a Tűzkút ürügyén. Alföld, 1964, 734–738.
• Szabolcsi Miklós: Weöres Sándor új versei. Élet és Irodalom, 1964/21.
• Vajda Endre: Mallarmé magyarul. Nagyvilág, 1964, 1875–1878.
• Várkonyi Nándor: Weöres Sándor pécsi évei. Életünk, 1964/1., 113–133.
• Wiener Pál: Weöres és a gyerekek világa. Magyar Műhely, 1964/7–8., 89–95.

1965

• Cs. Nagy István: Weöres Bóbitája. Életünk, 1965, 70–73.
• Dutka Mária: Gyermekjátékok. Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8.
• E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet! Kritika, 1965/4., 62–64.

1966

• Hoppál Mihály: Gyermekeknek szóló könyvek. Alföld, 1966/4.

1967

• Hornyik Miklós: Műhelybeszélgetés a költészetről a Hold és sárkány szerzőjével. Híd, 1967, 1118–1134.
• Lengyel József: Megcsontosodott költő? Vagy gipszbe rakott kritika? = Uő.: Tükrök. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967/11, 157–159.

1968

• Szilágyi Vilmos: Elvek és eszmék Weöres Sándor költészetében. Alföld, 1968/6., 60–65.
• Tóth Dezső: A tegnap vagy a holnap költészete? Népszabadság, 1968. május 21.

1969

• Petőfi S. János: Kompozíció és „jelentés”. Új Symposion, 1969/53., 8–10.
• Zsigmond Endre: A legfontosabb olvasóknak. Új Látóhatár, 1969, 473–474.

1970

• Bata Imre: Weöres Sándor költészete. Jelenkor, 1970, 631–639.
• Bertha Bulcsu: Interjú Weöres Sándorral. Jelenkor, 1970, 1059–1066.
• Fáy Ferenc: A halhatatlanság titka. Irodalmi Újság, 1970. március 15.
• Kabdebó Lóránt: Kozmikus bukolika. Weöres Sándor költészetéről. Tiszatáj, 1970, 871–877.
• Koncsol László: Tapogatózás Weöres Sándor világában. Irodalmi Szemle, 1970, 101–105.
• Mezei András: Weöres Sándor. Élet és Irodalom, 1970/14.
• Mezei András: Weöres Sándor köszöntése (a Kossuth-díj átvétele alkalmából) Élet és Irodalom, 1970/14.
• Szabó Ferenc: Weöres Sándor és Károlyi Amy interjúja a vatikáni rádióban. Vigilia, 1970, 351–353.
• Szekrényesy Júlia: Művészekről – művészetről. Interjú Weöres Sándorral. Magyar Hírlap, 1970. május 2.
• Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Weöres Sándor városai. Budapest, 1970/11., 21–22.

1971

• Ember Marianne: Hogyan lehet a film hatékony formáló erő? Interjú Weöres Sándorral. Filmkultúra, 1971/4., 19–21.
• Erki Edit: „Az emberi szó jelene és jövője”. Weöres Sándor telefoninterjúja. Új Írás, 1971/3., 102–103.
• Földes Anna: A férfi a teremtő, a nő az éltető erő. Interjú Weöres Sándorral. Nők Lapja, 1971
• Sipos Lajos: Adalékok Weöres Sándor pályakezdéséhez Irodalomtörténet, 1971, 663–667.

1972

• Bata Imre: Weöres Psychéje. Jelenkor, 1972, 1049–1051.
• Bata Imre: Weöres Sándor. Irodalmi Szemle, 1972, 209–216.
• Bertha Bulcsu: Weöres Sándor = Uő.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1972, 301.
• Cselényi László: Látogatóban Weöres Sándornál. Irodalmi Szemle, 1972
• Cs. Nagy István: Weöres a Bóbita után. Életünk, 1972, 283–285.
• Demény Ottó: Psyché. Magyar Hírlap, 1972. december 23.
• Kardos Tibor: Weöres Sándor pályaképe = Uő.: Élő humanizmus. Magvető Kiadó, Budapest, 1972, 564–595.
• Keszi Imre: Ady és Psyché. Élet és Irodalom, 1972. augusztus 12.
• Lengyel Balázs: A Weöres-Psyché Élet és Irodalom, 1972/52.
• Moldován Domokos: Magnetofonbeszélgetés Kodály Zoltánról Weöres Sándor és Károlyi Amy költőkkel. Forrás, 1972/3., 36–41.
• Palkó István: A művészi képlátás pszichogenezise és karakterisztikumai Weöresnél. Híd, 1972/2.
• Simon Zoltán: Psyché. Alföld, 1973/5., 71–72.
• Somlyó György: Fiú-e vagy lány? Megjegyzések Weöres Sándor Psychéjéhez. Új Írás, 1972/8., 101–115.

1973

• Alexa Károly: Psyché új mitológiája. Népszabadság, 1973. április 1.
• Bányai János: Weöres Sándor: Psyché = Uő.: Könyv és kritika I. Forum Kiadó, Újvidék, 1973, 116–119.
• Bárdosi Németh János: Emlékek Weöres Sándorról. Jelenkor, 1973, 489–497.
• Bozóky Éva: A vers: villám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Könyvtáros, 1973, 349–353.
• Csetri Lajos: Weöres Sándor: Psyché. Kortárs, 1973, 679–682.
• Gál István: Weöres Sándor levelei Babitshoz és Kosztolányihoz. Filológiai Közlöny, 1973, 467–473.
• Hajdu Ráfis Gábor–Juhász Béla: Még néhány szó… (Weöres Sándor: Psyché.) Kritika, 1973/5., 20–21.
• Kiss Tamás: Weöres Sándor. Arcképvázlat és krónika 60. születésnapján. Alföld, 1973/7., 6–19.
• Lengyel József: Jegyzet egy rendkívüli regényről (Weöres Sándor: Psyché.) Új Írás, 1973/3., 95.
• Lengyel Balázs: Tartóoszlopok. Weöres Sándor köszöntése Élet és Irodalom, 1973/25.
• Nemes Nagy Ágnes: Áriel, Óperenciák. Nagyvilág, 1973, 955–956.
• Olasz Sándor: Weöres Sándor: Psyché. Tiszatáj, 1973/4., 98–100.
• Sonkoly István: Weöres Sándor megzenésített versei. Életünk, 1973, 269–275.
• Szőcs Géza: A parton Proteus alakoskodik. Korunk, 1973/12.
• Tamás Attila: Weöres Sándor költészetéről = Uő.: Irodalom és emberi teljesség. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1973, 43–62.

1974

• Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Weöres Sándorral. Népszabadság, 1974. december 22.
• Cs. Nagy István: Weöres válogatott gyermekversei. Életünk, 1974, 284–287.
• Horgas Béla: Mab királyné fogatán (Ha a világ rigó lenne) Élet és Irodalom, 1974/17.
• Kenyeres Zoltán: Mítosz és játék. Bevezetés Weöres Sándor költészetébe = Uő.: Gondolkodó irodalom. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1974, 243–305.
• Miklós Pál: Weöres Sándor Psychéje. Literatura, 1974/4., 125–137.
• Simon István: Írószobám. Beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1974, 625–634.
• Szakolczay Lajos: Napok, holdak, csillagok. Magyar Hírlap, 1974. június 8.
• Tűz Tamás: Az Ezüstkor álomlovagjai = Uő.: Angyal, mondd ki csak félig. Amerikai Magyar Írók, Oakville, 1974, 86–98.
• Zalabai Zsigmond: A jövendő költészete. Weöres Sándor és Csokonai = Uő.: A vers túloldalán. Tanulmányok. Madách Kiadó–Szépirodalmi Kiadó, Bratislava–Budapest, 1974, 66–83.
• Zay László: Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne. Magyar Nemzet, 1974. július 21.

1975

• Alföldy Jenő: Süllyed-e Weöres Sándor hajója? Élet és Irodalom, 1975/41.
• Czakó Gábor: Interjú Weöres Sándorral. Síppal-dobbal, 1975/4., 51–53.
• Czigány György: Változatok az élő hangra. Jelenkor, 1975, 1007–1014.
• Cs. Nagy István: Mai magyar verstechnikák. A weöresi műhely. Könyv és Nevelés, 1975/2.
• Kiss Károly: Keresztül-kasul a költészeten. Beszélgetés Weöres Sándorral. Magyar Nemzet, 1975. október 5.
• Moldován Domokos: Beszélgetés Weöres Sándorral. Forrás, 1975/11., 70–71.
• Pongrácz Elemér: Mezzofanti magyar versei. Weöres Sándor ciklusához. Kortárs, 1975/10.
• Szilágyi Ákos: A weöresi magatartás. Kritika, 1975/8., 20–21.
• Vas István: Weöres Sándorról. Mért vijjog a saskeselyű? Kortárs, 1975, 303–313.

1976

• Bata Imre: Költészetünk vonulata. Weöres Sándor Három veréb hat szemmel c. antológiája nyomán. Kortárs, 1976/12.
• Fábri Anna: Weöres Sándor: Psyché. Korunk, 1976/5–6.
• Németh László: Weöres Sándorról. Új Írás, 1976/10., 83–86.

1977

• A. Molnár Ildikó: Weöres Sándor költői nyelvének hangtanából; ELTE, Budapest, 1977 (Nyelvtudományi dolgozatok)
• Bata Imre: Gondolatok csillagszerű gravitációja. Weöres Sándor költészetéről. Literatura, 1977/3–4.
• Domokos Mátyás: Képzelt beszélgetés Weöres Sándorral. Kortárs, 1977/5.
• Kovács Sándor Iván: Weöres Sándor akrosztichon-leleménye. Kortárs, 1977/8.
• Tandori Dezső: Weöres Sándorról. Az egybegyűjtött írások ürügyén. Tiszatáj, 1977/1.

1978

• Tamás Attila: Weöres Sándor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978

1979

• Bata Imre: Weöres Sándor közelében. Magvető Kiadó, Budapest, 1979

1980

• Fodor András: Psyché. = Uő.: Futásposta. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1980, 393–394.
• Kenyeres Zoltán–Tamás Attila: Weöres Sándor. Alföld, 1980/4.

1983

• Balázs Katalin: Protohomo. Weöres Sándor költészetéről. Diakonia, 1983/1.
• Czigány György: Vers, zene, Weöres Sándor. Jelenkor, 1983/6.
• Kenyeres Zoltán: A lélek fényűzése. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983, 279–373.
• Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1983
• Pomogáts Béla: Weöres Sándor hét évtizede. Üzenet, 1983/7–8.
• Tandori Dezső: Az „égiről” a „földit”. Weöres Sándor újabb költői korszakáról. Kortárs, 1983/6.

1984

• Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben; összeáll. Károlyi Amy, képanyag Moldován Domokos; Magvető, Budapest, 1984
• Bori Imre: A látomások költészete: Weöres Sándor = Uő.: Bori Imre huszonöt tanulmánya. Forum, Újvidék, 1984, 447–495.

1986

• Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945-1975 II/1-2. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986, 333–362.

1987

• Varga Lászlóné: A teljességélmény tartalma és poétikai értékei a weöresi „gyermek- és felnőtt költészet” határán. Vizsgálódás három vers fókuszából. Weöres Sándor: A galagonya, A Logoshoz, A feláldozott virág. Magyartanítás, 1987/2.

1988

• Smith, William Jay: A candle in the window. The poetry of Sándor Weöres. The American Poetry Review, 1988/2.

1989

• Határ Győző: Búcsú. Emlékezzünk Weöres Sándorra. Kortárs, 1989/6.
• Határ Győző: Weöres Sándor gyászkoszorú-szalagjára. Élet és Irodalom, 1989/7.
• Kabdebó Lóránt: Weöres Sándor és irodalmunk múltja. Diakonia, 1989/2.
• Keresztury Dezső: A jelenség. Vázlat Weöres Sándorról. Forrás, 1989/6., 2–9.
• Kovács Imre: A szülőföld búcsúja Weöres Sándortól. Diakonia. 1989/1.
• Lator László: Vázlat Weöres Sándorról Kortárs, 1989/6.
• Launonen, Hannu: In memoriam. Négykezes, 1989/1.
• Marafkó László: Weöres Sándor kaput nyit. Napjaink, 1989/4.
• Rónay László: Kitörhetünk-e a körből? Weöres Sándor példázata. Kritika, 1989/4.
• Szepesi Attila: Az utolsó történet. Új Tükör, 1989/15.
• Tandori Dezső: Weöres Sándor mester. Nagyvilág, 1989/4.
• Török Tamás: Miért nem fésülködik egy király (és egy égitest): Beírás a Weöres Sándor-emlékkönyvbe. Tiszatáj, 1989/10.
• Tüskés Tibor: Mozaikkockák Weöres Sándorról. Napjaink, 1989/4.

1990

• Domokos Mátyás (szerk.): Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990
• Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor = Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990, 333–362.

1992

• Radnóti Sándor: Pilinszky és Weöres. Árgus, 1992/3.
• Szigeti Csaba: Az első magyar sestina (Weöres Sándor: A szegény kis üdülőgondnok panaszai) Literatura, 1992/2.
• Szigeti Lajos Sándor: Úton Nakonxipánba. Motívum és költői magatartásforma Tiszatáj, 1992/5., 43–52.

1993

• Benkő Attila–Tüskés Tibor (szerk.): Weörestől Weöresről. Vallomások, visszaemlékezések, antológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993
• Nagy L. János: A szerkezet jelentése felé. Magyar Nyelvőr, 1993/3.
• Papp János: Weöres Sándor költeményeinek idegen nyelvű fordításai és kiadásai. Vasi Szemle, 1993/4.
• Rónay László: Irodalom a bura alatt. Vigilia, 1993/5.

1994

• Domokos Mátyás: Morzsák Weöres Sándor íróasztaláról. Holmi, 1994/9.
• Molenkamp-Wiltink, Ineke: A női perspektíva szerepe Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenkét hattyúk c. művében. Jelenkor, 1994/6.
• Nagy L. János: A szabály művésze, avagy a művész szabályai. Magyar Nyelv, 1994/3.
• Sediánszky Nóra: Weöres Sándor: Psyché. Metsze(t)t, 1994/2.
• Szekér Endre: Négyszemközt Weöres Sándorral. Üzenet, 1994/3–4.

1995

• Bohák András [Bohár András]: „Amit itt olvasol, több, mint világnézet és kevesebb, mint vallás.” Jegyzetek Weöres Sándor bölcseleti attitűdjéről. Műhely, 1995/2–3.
• Merényi Annamária: Weöres Sándor Psychéje a felvilágosodás és a kanonizáció szemszögéből. Literatura, 1995/3.
• Péter László: Írók, költők textológiai nézetei (Móricz Zsigmond, Sík Sándor, Weöres Sándor) Irodalomtörténeti Közlemények, 1995/1., 73–87.

1996

• Nagy L. János: Ismétlések és értelmezések Weöres Sándor verseiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996
• Pethő Ildikó: „Az orpheusi költészet” = Uő.: „Modernnek kell lenni mindenestül”. Szeged, 1996

1997

• Lator László: Utószó Weöres Sándor verseihez. Irodalomismeret, 1997/4., 19–24.

1998

• Bán Zoltán András: Bevezetés a Psyché-analízisbe Beszélő, 1998/3.
• Horváth Györgyi: Tapasztalás, hitelesség, referencialitás. A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról Literatura, 1998/4.
• Nagy L. János: Szavak és világok Weöres Sándor verseiben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998
• Nagy L. János: Egysoros ötletek univerzuma [Weöres Sándor: Egysoros versek] = Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 109–129.
• Nagy L. János: Egysorosok és illusztrációk [Weöres Sándor: Egysoros versek] = Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998, 130–138.

1999

• Fahlström, Susanne: Form and philosophy in Sándor Weöres' poetry Uppsala University Library, Uppsala, 1999
• Mohai V. Lajos: Előjáték egy utójátékhoz. HVG, 1999/6., 91–93.
• Tüskés Tibor: Weöres és Pécs. Pécsi Szemle, 1999/4.
• Vadai István: Bóbita. Tiszatáj, 1999/9., melléklet: 1–12.

2000

• Bata Imre-Tóth Péter: Weöres Sándor közelében. Életünk, 2000/9.
• Czeizel Endre: Weöres Sándor családfája és értékelése. Jelenkor, 2000/7–8.
• Gömöri György: Találkozások Weöresékkel. Jelenkor, 2000/7–8.
• Horváth Katalin: Eszmecsere Weöres Sándor Berzsenyi-olvasatáról. Irodalomismeret, 2000/2–3.
• Szabó Endre: Weöres Sándor költészetének értelmezési lehetőségei az iskolai oktatás-nevelésben. Magyartanítás, 2000/4., 14–23.
• Újvári Edit: A láthatatlan fundamentum. Weöres Sándor kánonfelfogása. Magyar Napló, 2000/1.

2001

• Radnóti Zsuzsa: Kortársunk, Weöres. Jelenkor, 2001/6., 675–690.
• Schein Gábor: Weöres Sándor. Elektra Kiadóház, Budapest, 2001

2002

• Domokos Mátyás: A porlepte énekes. Weöres Sándorról. Nap Kiadó, Budapest, 2002
• Balogh Kinga: A véges és a végtelen egymásba fonódása. Szellemi kalandozás Weöres Sándor: Talizmán című verse kapcsán; Bába, Szeged, 2002
• Kecskés András: Sármányfuvola, báránycitera. Weöres Sándor ütemmérő verstípusa. Életünk, 2002/4.
• Tóth Péter: Felemás számvetés. Tények, kérdések Weöres Sándor utóéletével kapcsolatban. Vasi Szemle, 2002/5.

2003

• Domokos Mátyás (szerk.): Öröklét. In memoriam Weöres Sándor. Nap Kiadó, Budapest, 2003
• Nagy L. János: A retorikus nyelvhasználat Weöres Sándor költészetében; Akadémiai, Budapest, 2003
• Lőcsei Péter: Inkvizíció, nyúzás, iskolabetegség. Weöres Sándor a középiskolák útvesztőiben. Magyartanítás, 2003/5.
• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok I. Adalékok Weöres Sándor költői indulásához. Vasi Szemle, 2003/5.
• Ócsai Éva: „száll a világ lepkeszárnyon”. Weöres, a lélekvezető Forrás, 2003/6.
• Polcz Alaine: Visszaemlékezés Weöres Sándorra Holmi, 2003/2.
• Rácz István: Emlékeim Weöres Sándorról. Nap Kiadó, Budapest, 2003
• Tüskés Tibor: A határtalan énekese. Írások Weöres Sándorról. Masszi Kiadó, Budapest, 2003
• Tüskés Tibor (szerk.): Weöres és Pécs. Vallomások, dokumentumok, emlékek. Csorba Győző Megyei Könyvtár, Pécs, 2003
• Újvári Edit: „A mindenség hullámzó nászruhád”. Istennői mítoszmotívumok Weöres Sándor költészetében; JGYF, Szeged, 2004 (PhD)

2004

• Bara Ivetta: A nő metaforája Weöres Sándor A tündér c. versében. Veszprémi Egyetem, Veszprém, 2004
• Császár Csilla: Weöres Sándor egyetemessége. Árgus, 2004/3., 76–83.
• Császár Csilla: Weöres Sándor ars poeticája. Árgus, 2004/10., 67–73.
• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok III. Emlékek Weöres Sándor diákkoráról. Beszélgetés dr. Kovács Jenővel. Vasi Szemle, 2004/2.
• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok V. Levelek Csöngére (1943–1946) Vasi Szemle, 2004/4.
• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok VI. „Cimborám” – „Kedves neuraszténiás Sanyi barátom” (Diáktársak, barátok levelei Weöres Sándornak) Vasi Szemle, 2004/6.

2005

• Lőcsei Péter: A nevek birodalma - a képzelt birodalmak nevei (Weöres Sándor kiadatlan vázlatai, térképei a Vas Megyei Levéltárban) Vasi Szemle, 2005/2. és 2005/3.
• Ócsai Éva: Janus két arca. Csokonai és az őt olvasó Weöres Sándor [Weöres Sándor: Psyché] Forrás, 2005/10.

2006

• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XIII. „Otthon mindig Cinaként emlegettük” (Beszélgetés Simonné Pável Judittal) Vasi Szemle, 2006/6.
• Ócsai Éva: Wersek, báb- és mesejátékok 4–696 éves korú gyerekek számára (Weöres Sándor a gyerek(b)irodalomban) Forrás, 2006/7–8., 118–135.

2007

• Lőcsei Péter: Szombathelyi emlékpohár. Weöres Sándor és Szombathely. Vasi Szemle, Szombathely, 2007

2008

• Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok XVIII. Kiadatlan levelek Weöres Sándor „levelesládájából”. Vasi Szemle, 2008/5.
• Tarján Tamás: Weöres Sándor: Psyché; Akkord, Budapest, 2008 (Talentum műelemzések)
• Büky László: Falramászott fogkefe – Egy Weöres-verscím nyomában. Tiszatáj LXII, 10. sz., 84–5.

2009

• Ősi János: Csak így lehetett. Weöres Sándor prózakölteményei Új Forrás, 2009/2.
• Büky László: Egy látvány nyelvi képe(i) – Weöres Sándor: Keresztöltés. Balázs Géza–H. Varga Gyula szerk., Ikonikus fordulat a kultúrában. Magyar Szemio­tikai Társaság, Budapest – Líceum Kiadó, Eger, 2009. 219–29.
• Büky László: Koherencia egy Weöres Sándor‑versben (Egérrágta mese). Magyar Nyelv CV, 37–49.

2010

• Ferencziné Ács Ildikó: Gyermekversek muzsikája. Weöres Sándor költemények a gyermekkari irodalomban; Bessenyei, Nyíregyháza, 2010 (Mesterfüzetek)

2011

• Büky László: Stílusmagatartási formák Füst Milán és Weöres Sándor költői nyelvében; SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 2011
• Büky László: A disszonancia megvalósulása Weöres Sándor versében. Nyelvtudomány V–VII [2009–2011.], 53–67.

2013

• Fenyvesi Félix Lajos: Hódolat W. S. mesternek; Napkút, Budapest, 2013
• Kenyeres Zoltán: Weöres Sándor; Kossuth, Budapest, 2013
• Kinyílnak az Egysorosok. Középiskolások gondolatai Weöres-versekről; szerk. Jordán Gergely; Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ, Baja, 2013
• Valse triste. A Szombathelyen, Celldömölkön és Csöngén 2013. április 26-28-a között rendezett Valse triste-konferencia szerkesztett és bővített anyaga; szerk. Fűzfa Balázs; Savaria University Press, Szombathely, 2013 (A tizenkét legszebb magyar vers)
• Harmath Artemisz: Szüntelen jóvátétel. Újraolvasni Weörest. Helikon Kiadó, Budapest, 2013
• Urfi Péter: „Nem róla szól, hanem rólunk” - Schein Gábor Weöres Sándorról Magyar Narancs, 2013/25.
• Büky László: Egy költői szövegmű elfogadhatóságának háttere(i) – Weöres Sándor: Táncdal. Nyelvtudomány VIII–IX [2012–2013.], 19–31.
• Büky László: Egy Weöres Sándor-vers szövegszerkezete [Négy korál, II.] Magyar Nyelv CIX, 204–8.
• 2014
• Büky László: Weöres Sándor és a zalai postamester. Pannon Tükör XVIII, 6. sz., 49–51. 2014
• Alföldy Jenő: Két költő. Tanulmányok Weöres Sándorról és Kálnoky Lászlóról; Orpheusz, Budapest, 2014
• Bartal Mária: Áthangzások. Weöres Sándor mítoszpoétikája; Pesti Kalligram, Budapest, 2014
• Géher István László: Dekonstruált ritmika. A vers szótagidőtartam-lüktetésének szimmetriarendje Weöres Sándor Magyar etűdök-verseinek 1. sorozatában; Ráció, Budapest, 2014
• Lőcsei Péter: Weöres-mozaik. Dokumentumok, tanulmányok, beszélgetések; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2014
• Nagy L. János: Hullámok a Weöres-tengerből. Válogatás Weöres-tanulmányaimból. Egyetemi tankönyv; SZEK JGYF, Szeged, 2014
• Ócsai Éva: Intertextualitás Weöres Sándor színjátékaiban; Kijárat, Budapest, 2014
• „Tánc volnék, mely önmagát lejti”. Tanulmányok Weöres Sándorról; szerk. Bartal Mária, Kulcsár-Szabó Zoltán, Palkó Gábor; PIM, Budapest, 2014 (PIM studiolo)

2015

• Pataky Adrienn: Huncut rókusságok. Weöres Sándor: Priapos Kortárs Online, 2015. április 29.
• Boros Oszkár: „Weöresiáda”. A líranyelvi, filozófiai és zenei tradíció elemei a Weöres-életműben és annak utóéletében; Ráció, Budapest, 2015 (Művek, értelmezések, elméletek)
• Büky László: „Tenger felhő csillag szántás” – A tekhné egy Weöres Sándor-versben. Magyar Nyelv CXI, 68–74

2016

• „Liebe Linda, kedves Lajos!”. Hommage à Weöres Sándor; szerk. Bokányi Péter; Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság, Hévíz, 2016
• Csekő Krisztina: Színház ég és föld között. A dramatikus létértelmezés játékai. Weöres Sándor drámái és színháza; Meritum, Solymár, 2016

Emlékezete

• A szombathelyi színházat róla nevezték el. (Weöres Sándor Színház)
• Arnóton (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) az általános iskola viseli a nevét.
• Pécsett a Kodály Központ mögötti utca viseli a nevét.
• Ligeti György „Síppal, dobbal, nádihegedüvel” ciklusában (2000) zenésítette meg hét versét.
• Zolnay Pál: Weöres Sándor (portréfilm, 1978)
• Költők társaságában. Weöres Sándor: Mária siralma (versfilm), Duna Televízió
• Ghymes: Majomország. Monkey country (versfeldolgozás) = Tűzugrás. Firejump (CD), FONÓ Records Ltd., Budapest, 1996 [1] Archiválva 2010. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ghymes: Ej, de igen nagy kár (versfeldolgozás) = Rege (CD), FONÓ Records Ltd., Budapest, 1998 [2] Archiválva 2010. július 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Költők társaságában. Weöres Sándor: A mult naplója (versfilm), Duna Televízió, 1999
• Vers. Weöres Sándor: Míg lombok közt éj lobog (versfilm), Duna Televízió, 2000
• Eltáncolt versek. Asszonyszoba (Weöres Sándor versei alapján), Duna Televízió, 2001 [3]
• Kovács Béla: Öröklét – Weöres Sándorról (portréfilm), 2003 [4]
• Weöres Sándor: Fuga (versfilm), Duna Televízió, 2005
• Veres Gábor: Weöres Sándor (szobor), Szombathely, Ady Endre tér. Leleplezve: 2007. március 18.
• NeoFolk: Könnyű az álom (zeneklip), 2008
• Kungl Mátyás: Pletyka (animációs rövidfilm), 2009
• Palman Zsuzsanna: 7+7 – avagy reflexiók Weöres Sándor világára (versválogatás és illusztráció; diplomamunka), 2010 [5]
• Kligl Sándor: Weöres Sándor (szobor), Pécs, Király utca. Leleplezve: 2014. november

Származása

Weöres Sándor családfája

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. jún. 22. – Budapest, 1989. jan. 22.) költő	Apja: Weöres Sándor (Csönge, 1881. márc. 23. – Táplánszentkereszt, 1965. máj. 22.) huszárezredes	Apai nagyapja: Weöres Sándor (1837. ápr. 20. – Csönge, 1913. szept. 28.) földbirtokos, megyebizottsági tag	Apai nagyapai dédapja: Weöres István (1776 – 1865. nov. 21.)
			Apai nagyapai dédanyja: Vessey Borbála (1811 – 1850. febr. 4.)
		Apai nagyanyja: völcsei Döbrössy Franciska	Apai nagyanyai dédapja: n.a.
			Apai nagyanyai dédanyja: n.a.
	Anyja: Blaskovich Mária (Pécs, 1888 – 1951)	Anyai nagyapja: Blaskovich István (Debrecen, 1843. márc. 22. – Pécs, 1909) táblabírósági elnök	Anyai nagyapai dédapja: Blaskovich Kálmán (Kapi, 1805. okt. 15. – Pécs, 1892. jún. 13.) jogász
			Anyai nagyapai dédanyja: Kacskovics Mária (1811. dec. 4. – Budapest, 1885. aug. 7.)
		Anyai nagyanyja: Nagy Kornélia (Pécs, 1856. jún. 3. – 1920)	Anyai nagyanyai dédapja: Nagy Ferenc (1822. febr. 23. – ?)
			Anyai nagyanyai dédanyja: Kacskovics Mária (1831. febr. 7. – ?)

Források

• Weöres Sándor a literatura.hu-n (életrajz, pályakép)
• OSZK gyászjelentések

További információk

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Weöres Sándor témában.

• Tóth Judit: Hamvas Béla és Weöres Sándor – Mester és tanítvány?. Hamvasbela.org. 2012. júl. 13.
• Weöres Sándor: Csalóka Péter. Bábjáték három képben = Színjátékok. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005, 562–564.
• Weöres Sándor verseiből (Holdaskönyv; Tündérversek; Rózsa, rózsa, rengeteg)
• Weöres Sándor a PORT.hu-n (magyarul)
• Weöres Sándor 70. születésnapjára; összeáll., szerk. Szederkényi Ervin; Pécsi Szikra, Pécs, 1983
• Várkonyi Nándor, Weöres Sándor és Csorba Győző a Sorsunk tükrében. Kende Kata előadása; Csorba Győző Társaság, Pécs, 2019 (A Csorba Győző Társaság könyvtára)